Kövess minket!

Marketing

Nem javítják életminőségünket a márkák

Az sem zavarná a felhasználókat, ha a márkák zöme eltűnne a jövőben – derül ki a Havas Media kutatásából. Bár a megkérdezettek úgy látják, hogy a cégek igyekeznek egyre felelősebben viselkedni, kevesen gondolják úgy, hogy valóban mindent megtesznek. A latin-amerikaiak elfogadóbbak a márkákkal szemben, és úgy vélik, azok jobban hozzájárulnak a jóllétünkhöz, míg a fejlett piacokon erős a szkepszis.

14 ország 30 ezer fogyasztójának megkérdezése alapján az látszik, hogy korántsem olyan nélkülözhetnek a boldogságunkhoz a márkák, mint azt hinni szeretnék. Összesen 150 márka kapcsán kérdezte meg a Havas Media a fogyasztókat, és az derült ki, hogy mindössze a brandek ötödének van bármilyen pozitív hatása a jóllétünkre és a pozitív életminőségünkre. Ráadásul az emberek meg se rezzennének, ha a márkák 70 százaléka eltűnne a jövőben. Miközben az eredmények nem túl fényesek, az látható, hogy a márkák zöme igyekszik az életünkön javítani, közösségi, társadalmi vagy környezeti kezdeményezésekkel.

Az is látszik, hogy tágult az olló a legjobban és a legrosszabbul szereplő márkák között, pedig összességében több márka javított, mint rontott 2010-hez képest. A legnagyobb javulást az olyan autómárkák érték el a megkérdezettek szerint, mint a BMW, a Toyota és a Peugeot. A Pfizer és a Toyota a termékinnováció és a növekvő környezettudatosság révén az egyénin túl a kollektív jólléthez is növekvő mértékben járul hozzá. Egyébként a legtöbb iparágban nagyon változó, hogy hogyan szerepelnek a piac szereplői, az látható viszont, hogy az étel- és italmárkák többnyire az élen állnak.

Nemcsak egy adott márka értékeitől vagy az iparágtól függ a megítélése, ez változik aszerint is, hogy melyik piacról van szó. A latin-amerikai fogyasztók például e kutatás szerint egészségesebb viszonyt ápolnak a márkákkal, így aztán a márkák átlag feletti részét, azaz 30 százalékát gondolják pozitív hatásúnak. Ha kibontjuk a globális 20 százalékos arányt, Európában mindössze 8, az Egyesült Államokban pedig 5 százalékot tartanak az életminőségünket pozitívan befolyásolónak. Érdekes, hogy a chileiek mellett a kínai fogyasztók mérlegelik a leginkább a márkaválasztás környezeti, társadalmi és etikai szempontjait.

A márkáknak, nincs más választásuk, mint figyelembe venni azt a tényt, hogy a fogyasztók egyre inkább elvárják a vállalkozásoktól a felelős viselkedést. A megkérdezettek 85 százaléka azt várja, hogy a cégek aktívan közreműködjenek a globális problémák megoldásában, ami 15 százalékkal magasabb érték, mint 2010-ben. Azon felhasználók száma is 11 százalékkal nőtt, akik vásárlással jutalmazzák a felelős viselkedést. Az ilyen termékekért árprémiumot 53% fizetne ki, szemben a tavalyi 44 százalékkal. Komoly figyelmeztetést jelent, hogy a másik oldalról azoknak az aránya is emelkedett, akik büntetik a felelős viselkedés hiányát: 36-ról 44 százalékra. Annál is inkább igyekezniük kell a márkatulajdonosoknak, mert mindössze 28% véli úgy, hogy a cégek keményen dolgoznak a fontos globális kihívások megoldásán, a többiek viszont szkeptikusak, főleg a fejlett piacokon.

 

Top10 globális márka

  • IKEA
  • Google
  • Nestlé
  • Danone
  • Leroy Merlin
  • Samsung
  • Microsoft
  • Sony
  • Unilever
  • Bimbo

 

A kutatásról:

14 piacon zajlott a kutatás: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, India, Brazília, Argentina, Chile, Kolumbia, Mexikó, Kína, Japán.

Összesen 30 ezer fogyasztót kérdeztek meg 150 márkáról 10 szektorban: autó, FMCG & luxus fogyasztási cikkek, energia, pénzügy, étel & ital, olaj, gyógyászat, kereskedelem, telekommunikáció és ICT, közlekedés.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom