Kövess minket!

Marketing

Nem ismerjük a mobilfizetési appokat

Erőteljes marketing nélkül a hazai szolgáltatóknak nem sok esélyük marad a globális versenytársakkal szemben, derül ki a FinTech Group és a GKI Digital kutatásából.

Magyarországon alig pár éve jelentek meg az első okostelefonra fejlesztett mobilvásárlási és mobilfizetési lehetőségek, ám a magyar lakosság továbbra sem használja ezeket. Az online vásárlóknak is csupán alig 8 százaléka próbálta ki a bankok vagy a mobilszolgáltatók mobilfizetési alkalmazásait. Ráadásul, a kipróbálók több mint 70 százaléka többet nem is használta a hazai mobilfizetési megoldásokat – derül ki a FinTech Group és a GKI Digital 2015 decemberében, 2000 online vásárló körében végzett, közös kutatásából.

2014 óta 10 magyar fejlesztésű mobilfizetési alkalmazás érhető el Magyarországon, ám a legtöbbet letöltött iCsekk és Simple alkalmazásokat is az okostelefon-felhasználók csupán alig 4 százaléka próbálta ki. Ezen appokat kb. 100-200 ezer okostelefon felhasználó töltötte le Android és iOS platformokra, a legmagasabb értékelést ugyanakkor az Axa MobilosOKÉ, a Buxa és a Barion fizetési alkalmazásai kapták a Google Play statisztikái szerint.

Az online vásárlók körében a legismertebb mobilfizetési megoldás az OTP Bank által kiadott OTPay, valamint a Magyar Telekom MobilTárca alkalmazása. Ez a magas ismertség annak is köszönhető, hogy ezek a társaságok rendelkeznek Magyarországon a legnagyobb ügyfélbázissal, melyhez jelentős marketingköltés társul, így hatékonyabban tudnak ismertséget építeni. A mobilfizetési alkalmazást kipróbálók számát tekintve az OTPay, az iCsekk és a MobilTárca vezetnek. Ugyanakkor a kipróbálók alig 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használta a későbbiekben is a mobilfizetési alkalmazást.

A hazai mobilfizetési alkalmazások könnyen veszélybe kerülhetnek az Apple, a Google, vagy a Samsung mobilfizetési megoldásainak magyarországi megjelenésével. A kutatás alapján az online vásárlók inkább ezektől a társaságoktól várják a mobilfizetési megoldást, mint a hazai bankoktól, vagy mobilszolgáltatóktól.

A magyar mobilfizetési piac felpörgése az Apple, a Google, a Samsung mobilfizetési alkalmazásainak megjelenésétől, továbbá a közösségi piacterekbe, mint például az Uberbe integrált fizetési lehetőségektől várható – derül ki a FinTech Group–GKI Digital közös elemzéséből.

Mobilvásárlás

Hasonló letöltési számokat értek el a legsikeresebb hazai webshopok mobilvásárlási alkalmazásai is. A legtöbbet letöltött mobilvásárlási alkalmazás a Tesco Bevásárlás app, amelyet eddig körülbelül 100-200 ezren töltöttek le. A legtöbbet letöltött mobilvásárlási alkalmazások közé tartozik még a Media Markt és az eMAG alkalmazása is, amelyeket Magyarországon kb. 50-100 ezer okostelefon felhasználó töltött le. A hazai kereskedők mobilvásárlási alkalmazásainak letöltési számát azonban messze meghaladják a használt árucikkek magánszemélyek közötti kereskedelmét támogató appok, mint például a Jófogás vagy a Vatera alkalmazásai. Az előbbit már több mint 500 ezren töltötték le Magyarországon.

Összességében a hazai mobilfizetési, vagy a mobilvásárlási alkalmazásokat egyelőre a márka megítélése (pl.: Tesco, Media Markt), vagy a szolgáltatói kötöttség (pl.: bank vagy telekommunikációs cég) miatt választják. Jelenleg még kevés az olyan tudatos felhasználó, aki az igénybe vehető szolgáltatások köre alapján választ megfelelő appot, szól a végkövetkeztetés.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom