Kövess minket!

Marketing

Ne dőljünk be a frázisoknak!

Máshogy látja a világot a marketinges szakma és a fogyasztó. Egyáltalán nem olyan népszerűek a telefonos alkalmazások, mint ahogy azt a marketingesek gondolják. Sőt, ha a fogyasztókat kérdezzük, akkor az olyan technológiai megoldásoknak sem jósolhatunk nagy jövőt mint a QR kód, az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok vagy a 3D-s nyomtatás.

A Maxus Hungary tavaly szeptemberben készült felmérésében rendhagyó módon vizsgálta a világunkban jelenlevő technológiai újdonságok ismertségét, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot. A kutatás azért különleges, mert a kérdésben a magyarországi fogyasztók és a marketing döntéshozók véleményét állította egymással szembe, és kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától.

A marketing világában azok számít életképesnek, akik lépést tudnak tartani a változással, vezetik és kihasználják azt. Ez lényegében a technológiai újdonságok gyors megismerését, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot jelenti. A szakemberektől tehát elvárható, hogy otthon legyenek az új technológiák használatában, azonban a fogyasztók legtöbbször teljesen más nézőpontból tekintenek azokra. Erről szól a Maxus Hungary felmérése, amely pont így, két szemszögből vizsgálja a ma rendelkezésre álló marketing eszköztárat.

A Maxus a fogyasztók oldaláról arra volt kíváncsi: milyen ismeretekkel bírnak a technológiai újdonságokról, és mit gondolnak a közeljövőről ennek tekintetében. A marketingesek esetében pedig azt nézte meg, hogy az eladások növelését célzó szakemberek mit gondolnak/tudnak a fogyasztók technológiai tájékozottságáról. A vizsgálat összességében tehát azt mutatta ki: mennyire egyeznek a marketingesek percepciói az egyes fogyasztói csoportok technológiai újdonságokkal képzett viszonyával.

A Maxus olyan területeken vizsgálódott mint a mobil applikációk, az online vásárlás, a NFC azaz érintés nélküli fizetés, a smart TV, a hordható és virtuális eszközök használata, a QR és AR kód, a drónok, a 3D-s nyomtatók, az Internet of Things, az adblocking vagy a gamification.

A kutatás számos meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától. Nagy meglepetést okozott például, hogy a mobil applikációk népszerűsége jóval alacsonyabb, mint ahogy azt a szakmabeliek vélik: a becsült 89%-kal ellentétben a fogyasztók mindössze 60%-a használ aktívan alkalmazásokat. A kutatásból az is kiderült: a külföldön rohamosan terjedő új technológiák, mint a hordható technológia, a QR kód, az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok, vagy a 3D-s nyomtatók nem csak alig ismertek Magyarországon, de a fogyasztók a jövőbe tekintve sem gondolják úgy, hogy rendszeres felhasználókká válnak majd.

A kutatás eredményei azért is érdekesek, mert a kommunikációs stratégia kialakításánál nem elég tisztában lenni az aktuális trendekkel, hanem azokat fontosságuk szerint érdemes súlyozni, nem bedőlve piaci buzzwordöknek, vagy épp divatos frázisoknak.

– tette hozzá a kutatáshoz Nagy Marcell, a Maxus CEO-ja.

A kutatás egyéb megállapításai alapján:

  • Az applikációk használata a marketing területén a fiatalok célcsoportjában működőképes. Az ő 75%-os használati arányukhoz képest ugyanis az idősebb generáció mindössze 36%-ban él ezekkel a technológiákkal.
  • Dinamikusan nő az online vásárlás népszerűsége: a fogyasztók 42%-a vásárolt már életében legalább egyszer online, amelyből 40%-uk rendszeres felhasználó is, 80%-uk pedig úgy gondolja, 3 éven belül rendszeresen fogja használni ezt a vásárlási módszert.
  • Az online vásárlást rendszeresen használók jellemzően magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek, mint az azt nem használók.
  • A smart TV elterjedése emelkedőben van: a fogyasztók 90%-a tisztában van azzal mit jelent a smart TV fogalma, és 46%-uk gondolta, hogy a jövőben annak rendszeres felhasználója lesz. A kutatás azt is feltárta: míg a sima TV nézés esetében jellemző az alacsony iskolavégzettségűek és jövedelműek túlreprezentáltsága addig az okos TV-t rendszeresen használókra épp az ellenkezője igaz.
  • Hordható okoseszközöket a megkérdezettek 6%-a használ rendszeresen és 28%-uk gondolja azt, hogy három éven belül használóvá válik; míg a virtuális eszközöknél csupán 1% a használók és 12% a használatot tervezők aránya.
  • Az adblocking témakörében meglepő eredményre jutottak: a marketing döntéshozók jelentősen alulbecsülték, mindössze 4%-ra tették a reklámblokkolót használók arányát a valós 14% helyett. Külön érdekes, hogy maguk a marketingben jártas szakemberek 13%-a is saját bevallása szerint aktív felhasználója a blokkoló szoftvereknek.
  • A gamification területén azt tárta fel a kutatás, hogy az önmagában nem képvisel értéket – a fogyasztók fontosnak tartják, hogy az eladásra szánt termék valódi értékkel bírjon, azaz maga a gamification önmagában csupán játékos, vonzó módszerekkel felturbózott eladásösztönző eszköz szerintük.

A kutatásról: A Maxus 2015 őszén CAWI-módszerrel végzett kutatást két célcsoporton. A B2C-vizsgálata 18–59 éves, hetente legalább egyszer internetezők körében készült, míg a B2B-kutatás keretében vezető marketingszakemberek válaszoltak a kérdésekre. A B2C-megkérdezéshez használt minta reprezentatív a teljes vizsgálati populációra nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus szempontjából. Az adatfelvétel során tapasztalt esetleges mintatorzulásokat minden esetben súlyozással korrigálták. A B2B-megkérdezés a hagyományos értelemben nem tekinthető reprezentatívnak, a válaszadók ugyanakkor nagyvállalati marketingesek, zömük a hazai reklámköltés kétharmadát adó top 200 márkatulajdonos marketingstratégiájáért felel, így joggal mondhatjuk, hogy véleményük és ismereteik megfelelő leíró erővel bírnak a piacra vonatkozóan.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom