Kövess minket!

Marketing

Ne dőljünk be a frázisoknak!

Máshogy látja a világot a marketinges szakma és a fogyasztó. Egyáltalán nem olyan népszerűek a telefonos alkalmazások, mint ahogy azt a marketingesek gondolják. Sőt, ha a fogyasztókat kérdezzük, akkor az olyan technológiai megoldásoknak sem jósolhatunk nagy jövőt mint a QR kód, az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok vagy a 3D-s nyomtatás.

A Maxus Hungary tavaly szeptemberben készült felmérésében rendhagyó módon vizsgálta a világunkban jelenlevő technológiai újdonságok ismertségét, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot. A kutatás azért különleges, mert a kérdésben a magyarországi fogyasztók és a marketing döntéshozók véleményét állította egymással szembe, és kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától.

A marketing világában azok számít életképesnek, akik lépést tudnak tartani a változással, vezetik és kihasználják azt. Ez lényegében a technológiai újdonságok gyors megismerését, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot jelenti. A szakemberektől tehát elvárható, hogy otthon legyenek az új technológiák használatában, azonban a fogyasztók legtöbbször teljesen más nézőpontból tekintenek azokra. Erről szól a Maxus Hungary felmérése, amely pont így, két szemszögből vizsgálja a ma rendelkezésre álló marketing eszköztárat.

A Maxus a fogyasztók oldaláról arra volt kíváncsi: milyen ismeretekkel bírnak a technológiai újdonságokról, és mit gondolnak a közeljövőről ennek tekintetében. A marketingesek esetében pedig azt nézte meg, hogy az eladások növelését célzó szakemberek mit gondolnak/tudnak a fogyasztók technológiai tájékozottságáról. A vizsgálat összességében tehát azt mutatta ki: mennyire egyeznek a marketingesek percepciói az egyes fogyasztói csoportok technológiai újdonságokkal képzett viszonyával.

A Maxus olyan területeken vizsgálódott mint a mobil applikációk, az online vásárlás, a NFC azaz érintés nélküli fizetés, a smart TV, a hordható és virtuális eszközök használata, a QR és AR kód, a drónok, a 3D-s nyomtatók, az Internet of Things, az adblocking vagy a gamification.

A kutatás számos meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától. Nagy meglepetést okozott például, hogy a mobil applikációk népszerűsége jóval alacsonyabb, mint ahogy azt a szakmabeliek vélik: a becsült 89%-kal ellentétben a fogyasztók mindössze 60%-a használ aktívan alkalmazásokat. A kutatásból az is kiderült: a külföldön rohamosan terjedő új technológiák, mint a hordható technológia, a QR kód, az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok, vagy a 3D-s nyomtatók nem csak alig ismertek Magyarországon, de a fogyasztók a jövőbe tekintve sem gondolják úgy, hogy rendszeres felhasználókká válnak majd.

A kutatás eredményei azért is érdekesek, mert a kommunikációs stratégia kialakításánál nem elég tisztában lenni az aktuális trendekkel, hanem azokat fontosságuk szerint érdemes súlyozni, nem bedőlve piaci buzzwordöknek, vagy épp divatos frázisoknak.

– tette hozzá a kutatáshoz Nagy Marcell, a Maxus CEO-ja.

A kutatás egyéb megállapításai alapján:

  • Az applikációk használata a marketing területén a fiatalok célcsoportjában működőképes. Az ő 75%-os használati arányukhoz képest ugyanis az idősebb generáció mindössze 36%-ban él ezekkel a technológiákkal.
  • Dinamikusan nő az online vásárlás népszerűsége: a fogyasztók 42%-a vásárolt már életében legalább egyszer online, amelyből 40%-uk rendszeres felhasználó is, 80%-uk pedig úgy gondolja, 3 éven belül rendszeresen fogja használni ezt a vásárlási módszert.
  • Az online vásárlást rendszeresen használók jellemzően magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek, mint az azt nem használók.
  • A smart TV elterjedése emelkedőben van: a fogyasztók 90%-a tisztában van azzal mit jelent a smart TV fogalma, és 46%-uk gondolta, hogy a jövőben annak rendszeres felhasználója lesz. A kutatás azt is feltárta: míg a sima TV nézés esetében jellemző az alacsony iskolavégzettségűek és jövedelműek túlreprezentáltsága addig az okos TV-t rendszeresen használókra épp az ellenkezője igaz.
  • Hordható okoseszközöket a megkérdezettek 6%-a használ rendszeresen és 28%-uk gondolja azt, hogy három éven belül használóvá válik; míg a virtuális eszközöknél csupán 1% a használók és 12% a használatot tervezők aránya.
  • Az adblocking témakörében meglepő eredményre jutottak: a marketing döntéshozók jelentősen alulbecsülték, mindössze 4%-ra tették a reklámblokkolót használók arányát a valós 14% helyett. Külön érdekes, hogy maguk a marketingben jártas szakemberek 13%-a is saját bevallása szerint aktív felhasználója a blokkoló szoftvereknek.
  • A gamification területén azt tárta fel a kutatás, hogy az önmagában nem képvisel értéket – a fogyasztók fontosnak tartják, hogy az eladásra szánt termék valódi értékkel bírjon, azaz maga a gamification önmagában csupán játékos, vonzó módszerekkel felturbózott eladásösztönző eszköz szerintük.

A kutatásról: A Maxus 2015 őszén CAWI-módszerrel végzett kutatást két célcsoporton. A B2C-vizsgálata 18–59 éves, hetente legalább egyszer internetezők körében készült, míg a B2B-kutatás keretében vezető marketingszakemberek válaszoltak a kérdésekre. A B2C-megkérdezéshez használt minta reprezentatív a teljes vizsgálati populációra nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus szempontjából. Az adatfelvétel során tapasztalt esetleges mintatorzulásokat minden esetben súlyozással korrigálták. A B2B-megkérdezés a hagyományos értelemben nem tekinthető reprezentatívnak, a válaszadók ugyanakkor nagyvállalati marketingesek, zömük a hazai reklámköltés kétharmadát adó top 200 márkatulajdonos marketingstratégiájáért felel, így joggal mondhatjuk, hogy véleményük és ismereteik megfelelő leíró erővel bírnak a piacra vonatkozóan.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom