Kövess minket!

Marketing

Nagy pofon után óvatos optimizmus

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot májusban a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autós szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés első része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Első rész.

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

“A 2008-as nagy visszaesés szerencsére már csak egy rossz emlék” – kezdte a lehetőségekhez képest pozitív felütéssel Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója. Hozzátette: korábban is úgy gondolta, a kialakult piaci helyzetért 50 százalékban a pszichológiai tényezők okolhatóak, a többi a nemzetközi és hazai gazdasági körülményekre vezethető vissza. “A visszaesés előtti állapotok nem voltak reálisak, hihetetlen kondíciókkal lehetett autóhoz jutni. Ahogyan az ingatlanpiacon kipukkadt a lufi, úgy kipukkadt a gépjárműpiacon is az autófinanszírozási buborék” – vélte a szakember, aki szerint számítani lehetett arra, hogy tartósan nem lehet évi 200 ezer gépkocsit eladni Magyarországon, mivel ez a lakosság számára vetítve nyugat-európai mércével is igen jó forgalomnak minősül.

Az autópiac helyzete azért is összetett, mert egyszerre hatnak rá a nemzetközi gazdasági tendenciák, a hitelpiaci kondíciók alakulása, illetve a termelési hátteret befolyásolja a beszállítói szegmensek állapota is. A márkakereskedések helyzetét alaposan megnehezítette, hogy a bankok és a lízingcégek “kihúzták alóluk a sámlit”, és a lakosság hitelfelvételi kedve és lehetőségei is elszálltak. Ez a kettős prés három évig szorította különösen erősen az autómárkákat, ma már azonban óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Vérten Sándor szerint a mostani állapotok stabilizálódása várható, ami egyelőre évi 3-5 százalékos növekedést tesz lehetővé. Ennél nagyobb mértékű bővülésre, illetve az egyéni vásárlók jelenlegi 20 százalékos arányának gyarapodására a hitelezési lehetőségek javulásáig nem lehet számítani. Ez a helyzet azoknak a márkáknak jelent kisebb nehézséget, amelyeknél hangsúlyos a flottaértékesítés, ám a lakossági hitelfelvétel alakulásának különösen kitett kisautószegmens számára továbbra is fejtörést okoz.

Vízkeleti Ildikó, a Nissan regionális marketingkommunikációs vezetője elmondta: tapasztalataik szerint a térség országai közül a magyar piacra hatott leginkább a válság. “Beállt egy új rend, és valószínűleg ez mutatja a valós piaci keresletet. A következő három-öt évben nem várunk nagyobb piaci fellendülést, már csak azért sem, mert a kisautószegmenst érintik mindenekelőtt a finanszírozási gondok. A fogyasztók nem tudják lecserélni az autóikat, mivel bennragadtak egy finanszírozási csapdában. Ennek következtében a legtöbb cégnél a B2B- és a flottaértékesítés felé tolódik el a stratégia” – tette hozzá.

“Eleinte mindenki azt hitte, hogy idővel elmúlnak a gondok, és visszaáll az eredeti rend. Aztán rájöttünk, hogy sosem áll vissza, és ez nem is baj. Ezt követően mindenki igyekezett alkalmazkodni az új helyzethez, amiben nagyon fontos pont a márkakereskedői hálózat egészsége. Nyilvánvalóan nem jó, ha bezárnak bizonyos kereskedések, és nem tudjuk lefedni a teljes piacot, de van ennek pozitív oldala is: azok maradnak meg, akiknek kevés hitelük van, akiknek nem áll a vagyona ingatlanban, akik ilyen gazdasági körülmények között is képesek prosperálni – vázolta a helyzetet Burovinc Eszter, a Mazda PR-ért és marketingért felelő vezetője. – Annak nagyon örülök, hogy a mi eleve kisebb márkakereskedői hálózatunkban most már tényleg kizárólag olyanok vannak, akik képesek kiszolgálni mind a magán-, mind a flottaügyfélkört.”

Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője kereskedői oldalról világította meg a kérdést. “2008-ban a piac felélte a jövőjét a túlzott hitelezés miatt. A fogyasztók még mindig ezekben a hitelekben ülnek, és ezért nem mernek belevágni az újautó-vásárlásba” – utalt a fő problémára. A beszélgetés idején is futott az általuk értékesített egyik márka használtautó-beszámításos akciója, és azt tapasztalták, hogy 200-300 hívásból mindössze egy értékesítés lesz.

Bálint Zsófia, a Peugeot Hungária marketing- és PR-igazgatója szerint ugyanakkor látható némi pozitív tendencia az egyéni ügyfelek körében is, “főleg az olyan modellek esetében, amelyek alternatívát tudnak nyújtani a használt autókhoz képest”. Ez azért fontos, mert jelenleg nagyon erős a használtautó-piac, ahol a fogyasztók többnyire kétmillió forint körüli értékben keresgélnek, és ha egy márka képes a 2-3 milliós sávban új modellt kínálni, akkor van esélye az egyéni ügyfeleknél is. A Peugeot éppen ennek köszönhetően tudta az egy évvel korábbihoz képest növelni e körben az értékesítését. A szakember azt is kiemelte, hogy miközben a honi piac vélhetően már túl van a legrosszabb időszakon, a környező országok most kezdik érzékelni a – magyarnál kisebb mértékű – visszaesést.

Somodi Viktória, a Ford közép-európai marketingigazgatója szerint fontos azt látni, hogy globális márkákról van szó, ami erősen meghatározza a lehetőségeket, bármire is rendezkedjen be egy kis piac. A régió déli és keleti felén hasonló visszaesést tapasztalt, mint Magyarországon, azt azonban ő is megerősítette, hogy “a nyugat-európai kollégák most kezdik megérteni, miről beszéltünk 2008 vége óta”. Ez már arra készteti a központokat is, hogy átgondolják a gyártási kapacitásaikat.

A következő részben a költések “digitalizálódásáról”, illetve a kapcsolódó kérdőjelekről esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom

Marketing

Újból reklámokkal kísérletezik a Firefox

A címsorba gépelve jelenhetnek meg az ajánlott weblapok.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hosszú évek óta küzd a saját talpára állással a Mozilla, hiszen anyagilag jelen pillanatban teljesen ki van szolgáltatva a Google kényének-kedvének, a Firefox alapértelmezett keresőmotoros üzletén keresztül a rivális Chrome fejlesztője pénzeli a működését. Emiatt az évek során többféle módon is felmerült a Firefox reklámokkal való ellátása, plusz újabban fizetős szolgáltatások indításával kísérletezik a Mozilla.

Most megjött a legújabb variáció a reklámtémára, a napokban kiadott Firefox 93 egyes országokban már képes fizetett hirdetéseket megjeleníteni a címmezőben, a felhasználók által beírt információk alapján reklámlinkek jelenhetnek meg az ajánlatok között. A fejlesztés Magyarországon jelenleg nem aktív, a támogatott piacokon pedig kikapcsolható a Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Címsáv → Kontextuális ajánlatok → Szponzorált ajánlatok megjelenítése menüpont elöli pipa kiszedésével.

A Mozilla szerint a funkció teljes mértékben tiszteli a felhasználók magánszféráját, csak a szigorú adatbiztonsági feltételeinek megfelelő, megbízható hirdetők számára engedélyezi az efféle hirdetések megjelenítését a Firefoxban – írja az Origo.

Tovább olvasom

Marketing

A földrajzi árujelzők megbecsültséget biztosítanak

Kormányzati szándék a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

Közzétéve:

Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel fokozható a minőségi agrártermékek versenyképessége, amelyek a hazai piacok mellett a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Földrajzi Árujelzők Díjátadó Gála megnyitóján a tárca pénteki közleménye szerint.

Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében megtartott eseményen az államtitkár hangsúlyozta:

a földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok elnevezéseinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában, illetve világszerte a nemzetközi megállapodások révén.

Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. Motivációnk, hogy általuk olyan egyedi, mások által nem reprodukálható eszközt biztosítsunk a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket.

Szándékunk a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

– írja az Agrárminisztérium.

Farkas Sándor sikeresnek nevezte az Agrárminisztérium programját, mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz. Mint fogalmazott, a földrajzi árujelzők mellett a hagyományos és tájjellegű termékek is kulturális örökségünk részét képezik. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség és az ahhoz kapcsolódó tudás ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése és példaképül állítása céljából ezért 2016-ban az agrártárca megalapította a “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A szaktárca közölte, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is előtérbe került a földrajzi árujelzők oltalma.

A földrajzi árujelzőknek olyan hozzáadott értéket növelő hatásuk van, amelyek lehetővé teszik a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességük növelését.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányzat által teremtett kedvező jogi és támogatási környezet gazdasági lehetőséget nyújt a földrajzi árujelzős termékek előállítói számára, ezek kiaknázása azonban a termelői csoportosulások kezében van.

A tájékoztatás szerint Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. Az ehhez való csatlakozással pedig lehetővé válik az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre a nemzetközi oltalom megszerzése.

Az eseményen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás a földrajzi árujelzők bejegyzését igazoló oklevelet adott át 21 termelőnek – közölte az AM.

Tovább olvasom