Kövess minket!

Marketing

Nagy pofon után óvatos optimizmus

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot májusban a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autós szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés első része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Első rész.

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

“A 2008-as nagy visszaesés szerencsére már csak egy rossz emlék” – kezdte a lehetőségekhez képest pozitív felütéssel Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója. Hozzátette: korábban is úgy gondolta, a kialakult piaci helyzetért 50 százalékban a pszichológiai tényezők okolhatóak, a többi a nemzetközi és hazai gazdasági körülményekre vezethető vissza. “A visszaesés előtti állapotok nem voltak reálisak, hihetetlen kondíciókkal lehetett autóhoz jutni. Ahogyan az ingatlanpiacon kipukkadt a lufi, úgy kipukkadt a gépjárműpiacon is az autófinanszírozási buborék” – vélte a szakember, aki szerint számítani lehetett arra, hogy tartósan nem lehet évi 200 ezer gépkocsit eladni Magyarországon, mivel ez a lakosság számára vetítve nyugat-európai mércével is igen jó forgalomnak minősül.

Az autópiac helyzete azért is összetett, mert egyszerre hatnak rá a nemzetközi gazdasági tendenciák, a hitelpiaci kondíciók alakulása, illetve a termelési hátteret befolyásolja a beszállítói szegmensek állapota is. A márkakereskedések helyzetét alaposan megnehezítette, hogy a bankok és a lízingcégek “kihúzták alóluk a sámlit”, és a lakosság hitelfelvételi kedve és lehetőségei is elszálltak. Ez a kettős prés három évig szorította különösen erősen az autómárkákat, ma már azonban óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Vérten Sándor szerint a mostani állapotok stabilizálódása várható, ami egyelőre évi 3-5 százalékos növekedést tesz lehetővé. Ennél nagyobb mértékű bővülésre, illetve az egyéni vásárlók jelenlegi 20 százalékos arányának gyarapodására a hitelezési lehetőségek javulásáig nem lehet számítani. Ez a helyzet azoknak a márkáknak jelent kisebb nehézséget, amelyeknél hangsúlyos a flottaértékesítés, ám a lakossági hitelfelvétel alakulásának különösen kitett kisautószegmens számára továbbra is fejtörést okoz.

Vízkeleti Ildikó, a Nissan regionális marketingkommunikációs vezetője elmondta: tapasztalataik szerint a térség országai közül a magyar piacra hatott leginkább a válság. “Beállt egy új rend, és valószínűleg ez mutatja a valós piaci keresletet. A következő három-öt évben nem várunk nagyobb piaci fellendülést, már csak azért sem, mert a kisautószegmenst érintik mindenekelőtt a finanszírozási gondok. A fogyasztók nem tudják lecserélni az autóikat, mivel bennragadtak egy finanszírozási csapdában. Ennek következtében a legtöbb cégnél a B2B- és a flottaértékesítés felé tolódik el a stratégia” – tette hozzá.

“Eleinte mindenki azt hitte, hogy idővel elmúlnak a gondok, és visszaáll az eredeti rend. Aztán rájöttünk, hogy sosem áll vissza, és ez nem is baj. Ezt követően mindenki igyekezett alkalmazkodni az új helyzethez, amiben nagyon fontos pont a márkakereskedői hálózat egészsége. Nyilvánvalóan nem jó, ha bezárnak bizonyos kereskedések, és nem tudjuk lefedni a teljes piacot, de van ennek pozitív oldala is: azok maradnak meg, akiknek kevés hitelük van, akiknek nem áll a vagyona ingatlanban, akik ilyen gazdasági körülmények között is képesek prosperálni – vázolta a helyzetet Burovinc Eszter, a Mazda PR-ért és marketingért felelő vezetője. – Annak nagyon örülök, hogy a mi eleve kisebb márkakereskedői hálózatunkban most már tényleg kizárólag olyanok vannak, akik képesek kiszolgálni mind a magán-, mind a flottaügyfélkört.”

Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője kereskedői oldalról világította meg a kérdést. “2008-ban a piac felélte a jövőjét a túlzott hitelezés miatt. A fogyasztók még mindig ezekben a hitelekben ülnek, és ezért nem mernek belevágni az újautó-vásárlásba” – utalt a fő problémára. A beszélgetés idején is futott az általuk értékesített egyik márka használtautó-beszámításos akciója, és azt tapasztalták, hogy 200-300 hívásból mindössze egy értékesítés lesz.

Bálint Zsófia, a Peugeot Hungária marketing- és PR-igazgatója szerint ugyanakkor látható némi pozitív tendencia az egyéni ügyfelek körében is, “főleg az olyan modellek esetében, amelyek alternatívát tudnak nyújtani a használt autókhoz képest”. Ez azért fontos, mert jelenleg nagyon erős a használtautó-piac, ahol a fogyasztók többnyire kétmillió forint körüli értékben keresgélnek, és ha egy márka képes a 2-3 milliós sávban új modellt kínálni, akkor van esélye az egyéni ügyfeleknél is. A Peugeot éppen ennek köszönhetően tudta az egy évvel korábbihoz képest növelni e körben az értékesítését. A szakember azt is kiemelte, hogy miközben a honi piac vélhetően már túl van a legrosszabb időszakon, a környező országok most kezdik érzékelni a – magyarnál kisebb mértékű – visszaesést.

Somodi Viktória, a Ford közép-európai marketingigazgatója szerint fontos azt látni, hogy globális márkákról van szó, ami erősen meghatározza a lehetőségeket, bármire is rendezkedjen be egy kis piac. A régió déli és keleti felén hasonló visszaesést tapasztalt, mint Magyarországon, azt azonban ő is megerősítette, hogy “a nyugat-európai kollégák most kezdik megérteni, miről beszéltünk 2008 vége óta”. Ez már arra készteti a központokat is, hogy átgondolják a gyártási kapacitásaikat.

A következő részben a költések “digitalizálódásáról”, illetve a kapcsolódó kérdőjelekről esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom