Kövess minket!

Marketing

MRSZ: 161,71 milliárdos volt tavaly a reklámpiac

Nyilvánosságra hozta a tavalyi évre vonatkozó nettó becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). Ha csak azokat a médiumokat nézzük, amelyek tavaly és idén is benne voltak a mérésben, akkor 6 százalékkal csökkent a reklémköltés. Viszont idén módszertant váltott az MRSZ, így végül 161,71 milliárd forintos 2010-es piacméretről számolt be. Ha ebbe belevesszük a mérésbe első alkalommal bekerült médiatípusokat is, akkor pedig 171,62 milliárdos a piacméret, ami messze meghaladja a 2009-es 162,02 milliárdot.

Idén új módszertannal készítette el becslését az MRSZ, ami némileg megbonyolította a számokat. Mint kiderült, ha csak a tavalyi mérésben is szereplő médiumokat vesszük, 6 százalékos csökkenés volt a reklámpiacon 2010-ben. Nem ez volt azonban a kutatási projektet vezető Skriba Judit által kommunikált fő szám, hanem a 161,7 milliárdosra becsült nettó költés, amely alig kevesebb, mint a 2009-es 162 milliárd. A két szám azonban nem vethető össze teljesen. (Ráadásul, ha mindent összeadunk, tehát nem csak kibővült mérésű szegmenseket, hanem az új médiatípusokat is, akkor 171,62 milliárdot kapunk!)

Reklámköltés változása (MRSZ becslés)

Idén ugyanis több szakmai szervezetet bevontak a becslés elkészítésébe, így abban részt vett a MEME, a MAKSZ, az MLE, az MKMSZ és az IAB is. Így több olyan adatsorra is támaszkodhattak, melyeket egy független bizalmi kéz összesített (MEME, IAB esetében). A később “felnettósított” MEME netnet számokban ráadásul a barter nem szerepelt, a szponzoráció viszont igen. Emellett új reklámeszközökkel, médiumokkal is bővült a mérés.

A sajtó szegmensbe bekerültek az önkormányzati lapok, a közterületbe az óriásplakátok és a citylightok mellett “egyéb eszközök” is helyet kaptak. Ez utóbbiba viszont nem tartoznak bele az ambient felületek, amelyek külön tételként kerültek a tortába. Ez utóbbi viszont azt jelenti, hogy – szemben a korábbi törekvésekkel – nem egységesen, tágabb out-of-home szeletként került be a közterület, hanem két részletben.

A módszertani változás miatt van az is, hogy bár a tévénél szereplő 2010-es 68,6 milliárd forint magasabb, mint a 2009-es 65,39 milliárd, mégis 3 százalékos csökkenésről számolt be az MRSZ. (Tavaly az MRSZ becslését használták, idén pedig a MEME adatokból csináltak nettó számokat). A sajtó 50-ről 43,7 milliárdra esett, ami 12,6 százalékos csökkenés. Viszont utóbbi szegmensben bekerültek az önkormányzati lapok 2,9 milliárddal. Az internetes költés 23,3 milliárdról 27,27 milliárdra emelkedett (+16%).

Reklámköltés 2009/2010 (MRSZ becslés)

A közterület stagnált és 14,3 milliárdot tett ki 2010-ben. Ez utóbbi szegmens viszont duplán bővült, mivel a “normál” közterület szeletbe bekerültek a nem hagyományos plakáthelyek, épülethálók, tb. is, ezzel bővítve a költést, ráadásul, külön tételként bejött az ambient is, 2,55 milliárd forinttal. A rádiónál simább, bár szomorúbb a helyzet: 8,19 milliárdról 7,14 milliárdra csökkent. A mozi a 2009-es 0,8 után 2010-ben 0,7 milliárdos nettó költést vonzott.

Reklámtorta 2010 (MRSZ becslés)

Ezzel a tavalyi reklámtorta legnagyobb szeletét a tévé hasította ki 40 százalékkal, melyet a sajtó (27,2%), az internet (15,9%), a közterület (10,9%), a rádió (4,2%), az ambient (1,5%) és a mozi (0,4%) követett.

A megkérdezett szakemberek a tévé, a sajtó, a közterület és a rádió kapcsán inkább csökkenésre, a mozi esetében stagnálásra számítanak 2011-ben, míg a net mindenki szerint nőni fog.

Marketing

4+1 titok, amit nem tudtál az egyik legnagyobb marketingversenyről

Több mint 6 éve díjazza a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásait a Marketing Diamond Awards.

Közzétéve:

Fotó:facebook.com/loungegroupbudapest

A verseny nemcsak teret ad ezeknek a cégeknek, de célja, hogy segítse a hatékony marketinggyakorlatok terjedését is. A pandémia idén fenekestül felforgatta a kommunikációs szakmát, mégis minden eddigi eredményt és várakozást túlszárnyalt az egyik legfontosabb hazai marketingverseny iránti érdeklődés. A megmérettetés kulisszái mögé most a legizgalmasabb adatok segítségével tekintünk be.

Negyven

Egy ekkora verseny mögött komoly stáb áll: a 23 zsűritag – akik közül 12 visszatérő és 11 új –, a Magyar Marketing Szövetség kollégái, valamit a Lounge Group dedikált csapata. Így közel 40 ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen a megmérettetésen.

Hatszáz

A beérkezett 125 pályázat összesen több mint 600 oldalt tett ki, a kéthetes zsűrizési folyamat alatt ezek alapján választották ki a díjazottakat. Idén a két fődíjat a Billingo Technologies Zrt., a Kreatív Vonalak Kft. érdemelte ki, míg különdíjat a Klausz Social Group Kft. és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapott.

Huszonnégy

Idén először neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazták a pályázatokat, ennek köszönhetően nem csak színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatnak a legjobbak, de az érdeklődők is betekinthettek a kulisszák mögé. A versenyről, pályázókról és a nyertesekről, összesen 42 interjúalannyal 55 kisvideó készült, közel 24 órányi videónyersanyagból. A filmek megtekinthetők a Lounge Group weboldalán.

Tizenhat

A díjátadó a pandémia miatt a megszokottól eltérően alakult, hiszen vendégek nélkül, a járványügyi előírások miatt két napra bontva, fél órás etapokban valósult meg. A díjazottak külön-külön kapták meg az elismeréseket, rekord mennyiségüknek köszönhetően ezért az átadó összesen 16 órát vett igénybe. A boldog pillanatok 1-2 perces videókivonatai szintén megtekinthetők a cégcsoport honlapján.

+ 1

Négy

Minden, a szakmai zsűri által eredményesnek ítélt pályázó bekerül a Diamond List felsorolásba, valamint megkapja a Marketing Diamond elismerő védjegyét is. Az elmúlt években 4 olyan ügynökség is volt, amelyiknek több mint 10 gyémántdíjjal sikerült felkerülnie a listára.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországot dicséri a The New York Times az oltások miatt

Lakosságszám-arányosan Európában csak Málta előzi a magyarokat, világszinten pedig csak 12 országban jobbak valamennyire az adatok, mint itthon.

Közzétéve:

Az Európai Unió tagállamai között Magyarország a második legeredményesebb a tömeges oltás tekintetében, a magyarokat csak Málta előzi meg. Erről a SzegedMa is mutatott már egy ellenőrizhető adatot; de most a The New York Times vonatkozó táblázata is megemlékezik erről, igaz ők világszinten nézték a számokat és arányokat.

A SzegedMa és a The New York Times is INNEN szedte a hivatalos adatokat; nem pedig különféle politikusok nyilatkozataiból – írta a regionális portál.

A magyar oltási program állapotát bárki ellenőrizheti egyébként, csak kattintson IDE, és válassza ki a releváns táblázatokban Magyarországot, illetve az összehasonlítandó országokat.

Mint ismert, vasárnap meghaladta az egymilliót a Magyarországon beoltottak száma.

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára maga is kommentálta a fenti híreket, illetve eredményeket. Orbán Balázs azt mondta,

a baloldal a napokban ismét a tökéletes alkalmatlansággal kevert kivételes rosszindulatról tett tanúbizonyságot. A koronavírus-járvány harmadik hullámának elején, két hete, még teljes nyitást követeltek, erről ma már leginkább mélyen hallgatnak. Idejüket azóta az tölti ki, hogy a baloldali médiával karöltve támadják a futó oltási programot, meg persze tovább beszélgetnek arról a fantom Moderna-vakcináról, ami szerintük minden problémánkat megoldaná, miközben abból az adagból az első darab csak idén decemberben érkezne meg. Mire az a szállítmány megérkezne, rég azzal fognak majd támadni minket, hogy miért rendeltünk ennyi vakcinát… Időközben a szerintük összeomló magyar oltási program hatására Magyarország ma a világ 13. legjobb átoltottsági mutatóval rendelkező országává vált.

Az Európai Unióban pedig már csupán Málta áll előttünk. Köszönjük mindenkinek, aki beoltatja magát, s köszönjük mindenkinek a türelmet, hogy elviseli a menetrendszerű baloldali ámokfutást, illetve az átmenetileg visszatérő szigorításokat!” – közölte az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Hiánypótló kutatás készül az influencer marketingről

Azt járják körül, hogyan néz ki itthon a globálisan öt év alatt ötszörösére nőtt, évi 10 milliárd dolláros piac.

Közzétéve:

Flickr

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások.

A dinamikus fejlődés idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

“Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

“Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

“Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

“Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom