Marketing
MRSZ: 161,71 milliárdos volt tavaly a reklámpiac
Nyilvánosságra hozta a tavalyi évre vonatkozó nettó becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). Ha csak azokat a médiumokat nézzük, amelyek tavaly és idén is benne voltak a mérésben, akkor 6 százalékkal csökkent a reklémköltés. Viszont idén módszertant váltott az MRSZ, így végül 161,71 milliárd forintos 2010-es piacméretről számolt be. Ha ebbe belevesszük a mérésbe első alkalommal bekerült médiatípusokat is, akkor pedig 171,62 milliárdos a piacméret, ami messze meghaladja a 2009-es 162,02 milliárdot.
Idén új módszertannal készítette el becslését az MRSZ, ami némileg megbonyolította a számokat. Mint kiderült, ha csak a tavalyi mérésben is szereplő médiumokat vesszük, 6 százalékos csökkenés volt a reklámpiacon 2010-ben. Nem ez volt azonban a kutatási projektet vezető Skriba Judit által kommunikált fő szám, hanem a 161,7 milliárdosra becsült nettó költés, amely alig kevesebb, mint a 2009-es 162 milliárd. A két szám azonban nem vethető össze teljesen. (Ráadásul, ha mindent összeadunk, tehát nem csak kibővült mérésű szegmenseket, hanem az új médiatípusokat is, akkor 171,62 milliárdot kapunk!)
 |
| Reklámköltés változása (MRSZ becslés) |
Idén ugyanis több szakmai szervezetet bevontak a becslés elkészítésébe, így abban részt vett a MEME, a MAKSZ, az MLE, az MKMSZ és az IAB is. Így több olyan adatsorra is támaszkodhattak, melyeket egy független bizalmi kéz összesített (MEME, IAB esetében). A később “felnettósított” MEME netnet számokban ráadásul a barter nem szerepelt, a szponzoráció viszont igen. Emellett új reklámeszközökkel, médiumokkal is bővült a mérés.
A sajtó szegmensbe bekerültek az önkormányzati lapok, a közterületbe az óriásplakátok és a citylightok mellett “egyéb eszközök” is helyet kaptak. Ez utóbbiba viszont nem tartoznak bele az ambient felületek, amelyek külön tételként kerültek a tortába. Ez utóbbi viszont azt jelenti, hogy – szemben a korábbi törekvésekkel – nem egységesen, tágabb out-of-home szeletként került be a közterület, hanem két részletben.
A módszertani változás miatt van az is, hogy bár a tévénél szereplő 2010-es 68,6 milliárd forint magasabb, mint a 2009-es 65,39 milliárd, mégis 3 százalékos csökkenésről számolt be az MRSZ. (Tavaly az MRSZ becslését használták, idén pedig a MEME adatokból csináltak nettó számokat). A sajtó 50-ről 43,7 milliárdra esett, ami 12,6 százalékos csökkenés. Viszont utóbbi szegmensben bekerültek az önkormányzati lapok 2,9 milliárddal. Az internetes költés 23,3 milliárdról 27,27 milliárdra emelkedett (+16%).
 |
| Reklámköltés 2009/2010 (MRSZ becslés) |
A közterület stagnált és 14,3 milliárdot tett ki 2010-ben. Ez utóbbi szegmens viszont duplán bővült, mivel a “normál” közterület szeletbe bekerültek a nem hagyományos plakáthelyek, épülethálók, tb. is, ezzel bővítve a költést, ráadásul, külön tételként bejött az ambient is, 2,55 milliárd forinttal. A rádiónál simább, bár szomorúbb a helyzet: 8,19 milliárdról 7,14 milliárdra csökkent. A mozi a 2009-es 0,8 után 2010-ben 0,7 milliárdos nettó költést vonzott.
 |
| Reklámtorta 2010 (MRSZ becslés) |
Ezzel a tavalyi reklámtorta legnagyobb szeletét a tévé hasította ki 40 százalékkal, melyet a sajtó (27,2%), az internet (15,9%), a közterület (10,9%), a rádió (4,2%), az ambient (1,5%) és a mozi (0,4%) követett.
A megkérdezett szakemberek a tévé, a sajtó, a közterület és a rádió kapcsán inkább csökkenésre, a mozi esetében stagnálásra számítanak 2011-ben, míg a net mindenki szerint nőni fog.
Marketing
4+1 titok, amit nem tudtál az egyik legnagyobb marketingversenyről
Több mint 6 éve díjazza a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásait a Marketing Diamond Awards.
A verseny nemcsak teret ad ezeknek a cégeknek, de célja, hogy segítse a hatékony marketinggyakorlatok terjedését is. A pandémia idén fenekestül felforgatta a kommunikációs szakmát, mégis minden eddigi eredményt és várakozást túlszárnyalt az egyik legfontosabb hazai marketingverseny iránti érdeklődés. A megmérettetés kulisszái mögé most a legizgalmasabb adatok segítségével tekintünk be.
Negyven
Egy ekkora verseny mögött komoly stáb áll: a 23 zsűritag – akik közül 12 visszatérő és 11 új –, a Magyar Marketing Szövetség kollégái, valamit a Lounge Group dedikált csapata. Így közel 40 ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen a megmérettetésen.
Hatszáz
A beérkezett 125 pályázat összesen több mint 600 oldalt tett ki, a kéthetes zsűrizési folyamat alatt ezek alapján választották ki a díjazottakat. Idén a két fődíjat a Billingo Technologies Zrt., a Kreatív Vonalak Kft. érdemelte ki, míg különdíjat a Klausz Social Group Kft. és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapott.
Huszonnégy
Idén először neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazták a pályázatokat, ennek köszönhetően nem csak színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatnak a legjobbak, de az érdeklődők is betekinthettek a kulisszák mögé. A versenyről, pályázókról és a nyertesekről, összesen 42 interjúalannyal 55 kisvideó készült, közel 24 órányi videónyersanyagból. A filmek megtekinthetők a Lounge Group weboldalán.
Tizenhat
A díjátadó a pandémia miatt a megszokottól eltérően alakult, hiszen vendégek nélkül, a járványügyi előírások miatt két napra bontva, fél órás etapokban valósult meg. A díjazottak külön-külön kapták meg az elismeréseket, rekord mennyiségüknek köszönhetően ezért az átadó összesen 16 órát vett igénybe. A boldog pillanatok 1-2 perces videókivonatai szintén megtekinthetők a cégcsoport honlapján.
+ 1
Négy
Minden, a szakmai zsűri által eredményesnek ítélt pályázó bekerül a Diamond List felsorolásba, valamint megkapja a Marketing Diamond elismerő védjegyét is. Az elmúlt években 4 olyan ügynökség is volt, amelyiknek több mint 10 gyémántdíjjal sikerült felkerülnie a listára.
Marketing
Magyarországot dicséri a The New York Times az oltások miatt
Lakosságszám-arányosan Európában csak Málta előzi a magyarokat, világszinten pedig csak 12 országban jobbak valamennyire az adatok, mint itthon.
Az Európai Unió tagállamai között Magyarország a második legeredményesebb a tömeges oltás tekintetében, a magyarokat csak Málta előzi meg. Erről a SzegedMa is mutatott már egy ellenőrizhető adatot; de most a The New York Times vonatkozó táblázata is megemlékezik erről, igaz ők világszinten nézték a számokat és arányokat.
A SzegedMa és a The New York Times is INNEN szedte a hivatalos adatokat; nem pedig különféle politikusok nyilatkozataiból – írta a regionális portál.
A magyar oltási program állapotát bárki ellenőrizheti egyébként, csak kattintson IDE, és válassza ki a releváns táblázatokban Magyarországot, illetve az összehasonlítandó országokat.
Mint ismert, vasárnap meghaladta az egymilliót a Magyarországon beoltottak száma.
A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára maga is kommentálta a fenti híreket, illetve eredményeket. Orbán Balázs azt mondta,
“a baloldal a napokban ismét a tökéletes alkalmatlansággal kevert kivételes rosszindulatról tett tanúbizonyságot. A koronavírus-járvány harmadik hullámának elején, két hete, még teljes nyitást követeltek, erről ma már leginkább mélyen hallgatnak. Idejüket azóta az tölti ki, hogy a baloldali médiával karöltve támadják a futó oltási programot, meg persze tovább beszélgetnek arról a fantom Moderna-vakcináról, ami szerintük minden problémánkat megoldaná, miközben abból az adagból az első darab csak idén decemberben érkezne meg. Mire az a szállítmány megérkezne, rég azzal fognak majd támadni minket, hogy miért rendeltünk ennyi vakcinát… Időközben a szerintük összeomló magyar oltási program hatására Magyarország ma a világ 13. legjobb átoltottsági mutatóval rendelkező országává vált.
Az Európai Unióban pedig már csupán Málta áll előttünk. Köszönjük mindenkinek, aki beoltatja magát, s köszönjük mindenkinek a türelmet, hogy elviseli a menetrendszerű baloldali ámokfutást, illetve az átmenetileg visszatérő szigorításokat!” – közölte az államtitkár.
Marketing
Hiánypótló kutatás készül az influencer marketingről
Azt járják körül, hogyan néz ki itthon a globálisan öt év alatt ötszörösére nőtt, évi 10 milliárd dolláros piac.
Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások.
A dinamikus fejlődés idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.
A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.
Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.
“Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.
“Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.
“Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.
“Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.
A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.
Borítókép: illusztráció