Kövess minket!

Marketing

″Most kezd megjelenni a kritikus tömeg″

Szabó Bélával, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatójával a szolgáltató februárban indult kampánya apropóján beszélgettünk a márka jövőképéről és arról, hogy a vállalatok milyen szerepet tölthetnek be a gondolkodásmód formálásában.

Közel egy éve dolgozol a Telekomnál. Milyenek a benyomásaid?

Telekomot is eléri a világ változása, az agilisabb működés, a startupok jelentette kihívás, és folyamatosan igyekszik befogadni olyan embereket, akik új hozzáállást hoznak. Ez koncepcionális kérdés: van a fixed mindset, az „amit megtanultam, az vagyok”, a rutinból építkezés, a viszszafelé tekintés, és van a growth mindset, ami mindig előretekint, a megoldásokat kutatja, új eszközöket vesz igénybe. Példaként említhetném a NASA-t és Elon Muskot: a NASA továbbra is úgy menne fel az űrbe, mint régen: drágán és rugalmatlanul. Elon Musk viszont azt mondja, hogy azóta eltelt harminc év, új tudással és anyagokkal rendelkezünk, már másként kell az űrutazásokat menedzselni, és képesnek kell lenni léptéket váltani. Nekünk is arra van szükségünk, hogy kiugorjunk a rutinból.

Kinevezésedkor is nyilatkoztad, hogy a gondolkodásmód megváltoztatása az egyik küldetésed. Mennyiben feladata és felelőssége egy nagy cégnek, hogy a fogyasztók gondolkodásmódját fejlessze?

Világszerte tapasztalható, és az Edelman PR-cég nemzetközi kutatása is rámutat, hogy az emberek már nem bíznak azokban a felkent szervezetekben – az államban és a kormányokban vagy akár a médiában –, amelyeknek a problémákat orvosolniuk kellene. Ezen a területen a civil szervezetek és meglepő módon a márkák is jobban teljesítenek. Az emberek inkább a márkáktól várnák el, hogy valamiféle megoldást adjanak a problémákra. A távközlési cégekre például egyfajta intézményként tekintenek, amelyeknek a dolga az internet menedzselése és demokratizálása. Ehhez a szerephez fel kell nőni.

A kampányban tudatos döntés volt­-e, hogy a net funkciói közül a hasznosakat emeltétek ki, és a szórakoztatóak háttérbe szorultak?

Nem reklámtemplate-ről van szó, hanem platformot alkotunk, amelyen belül rugalmasan mozoghatunk: lehet benne sztori, edukáció, szórakoztatás. A gondolat viszont mindig ugyanaz: az emberek digitális ízlését óhajtjuk formálni, el kívánjuk érni, hogy a nagy átlagnak ne a Facebookot, az e-mailt és esetleg a híreket jelentse az internet. Szeretnénk megmutatni, hogy a digitális világ sok mindent magában foglal: lehet tanulni, vállalkozni. Bármit, amit az ember ki tud találni, azt a digitális eszközök segítségével gyorsabban, könnyebben, költséghatékonyabban teheti meg, támpontot találhat általuk a saját életéhez, hogy hogyan léphetne előrébb.

A Telekom interjúban emlegetett kampányfilmje:

 

 

Lesznek-­e különböző célcsoportoknak, például a digitális érettség különböző fokán lévőknek szóló üzenetek?

Az első lépést megtettük: komplex módon, szemiotika, szakértői beszélgetések, fókuszcsoportok, desktopkutatás segítségével próbáltuk megérteni azt, hogy az emberek digitális érettsége hol tart ma Magyarországon, a digitalizálódás hogyan jelenik meg az életükben. Mit kellene mondanunk ahhoz, hogy a digitális szemléletformálás a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban bekövetkezzen. Ez a kutatás (a Kantar Hoffmann 2017­es kulturálisinsight­kutatása – a szerk.) az insightok érdekes tárháza, amely alapján a digitális világgal kapcsolatos diskurzust szeretnénk elindítani. Ez nem reklám lenne, inkább a márka elkötelezettségéből fakadna.

“Most kezd megjelenni a kritikus tömeg” Fotó: Réti Dóra

Ezen a területen mennyire működhetnek a szinergiák más szolgáltatókkal? A Vodafone „A jövő izgalmas. Ready?” kampányával talán nem erőltetett a párhuzam, ők is hasonló edukációban gondolkodnak.

Nem a távközlési szolgáltatók vannak egy hullámhosszon, hanem a világ megy egy irányba. Kiderült, hogy mindenkinek meg kell lépnie a digitalizálódást, és most kezd megjelenni a kritikus tömeg. A fogyasztók már átugrották a korai elfogadást követő szakadékot, de a piac még nem ment utánuk. Sok probléma esetében – mint az egészségügy, az erőforrások hatékony felhasználása – az eddigi működési módok nem teremtették meg az optimális állapotot, de most úgy érezzük, a digitális eszközökkel megtalálhatjuk a megoldást.

Ezen belül mi próbálunk differenciálódni. A „jövő” számomra olyan, mintha akarnánk valamit csinálni, konkrétan nem tudjuk, mit, de biztosan jó lesz. Mi ennél sokkal konkrétabbak vagyunk: már ma szeretnénk az emberek digitális hozzáállását formálni. A jövő újdonságai csak akkor lesznek megragadhatók, ha mielőbb elkezdjük megtanulni azoknak a digitális technológiáknak a használatát, amikre a jövő épülni fog. Ha lemaradunk, úgy járunk, mint anyáink, mint azok a Skype-nagyik, akiket célzatosan meg lehet tanítani bizonyos dolgok használatára, de intuitívan nem tudják befogadni a digitális világot. Már most tisztában vagyunk azzal, hogy a változás be fog következni, és még annál is durvább lesz, mint amilyenre számítunk, úgyhogy most kell felkészülnünk rá.

Szabó Béla, a Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója

 

 

A kampány egy imázsfilmmel indult. Fognak­-e ehhez üzleti ajánlatok is kapcsolódni?

A film a vállalásainkról szól, de a lényeg, hogy az embereknek adjuk oda az elérhető maximális sebességű hálózatot mindenhol, hogy mindez meg is valósulhasson. Lesznek új termékek, újragondolt termékek. Házon belül, szervezetileg is egységesülünk, és az aktivitásainkat is újragondoljuk, például a szponzoráció terén is változtatnunk kell, hogy illeszkedjen az új irányhoz.

A film sztorija hogyan alakult, mi volt a válogatási elv?

Kérdés volt, hogy a kütyük álljanak-e a középpontban, vagy inkább a valóság felé hajoljunk. A valódiság ma globális trend, a márkák ennek jeleneteit húzzák be vignette-szerűen. Sok ilyen állásfoglalás-szerű film van, például a Nike városi „sportokat” bemutató, fiatalok valós történeteire épülő Nothing Beats a Londoner filmje vagy az Axe Find Your Magic videója, amely masszív kulturális vállalás a fiatal fiúk önképének fejlesztésében, főleg a márka korábbi kampányainak tükrében. A mi filmünkben is a valódiság ilyen szintjét szeretnénk bemutatni.

Több ismert arc is feltűnik a filmben. Az influencervonalban mennyire hisztek?

Kérdés, hogy ez a kultúra megértése-e, Zeitgeist vagy egyszerűen csak buborék. Már kiépült az iparág, vannak aggregátorok, használati minták, de azt látjuk, hogy nem produkálnak akkora eredményt, mint amekkorát kellene. Nem az influencerek felől kell nézni a dolgokat, hanem saját céljainkból kiindulva kell eldönteni, hogy elérésükben segíthetnek-e, és ha igen, akkor hogyan.

Házon belül két új dolgot próbálok megvalósítani. Az egyik egy gondolkodási-viselkedési modell, a brand entrepreneurship, hogy kampánymenedzserek, projektmenedzserek, rendezvényszervezők helyett márkavállalkozók legyünk, kis startupként tekintsünk a problémákra. A másik egy működési modell, a brand journalism, amely a 2010-es évek elején futott fel, s azt jelenti, hogy sztorik helyett narratívákban gondolkodunk: tudjuk, hogy mit építünk, és erre a narratívára húzzuk fel a reklámot, a PR-t, a socialt, az influencereket, mindent. A narratíva mentén állítunk elő tartalmakat befelé és kifelé is. Ez más működési mód, mint a nagy reklámfilmek forgatása, és nagyon nehéz menedzselni, mert a régi világ még nem hagyta magát teljesen kifektetni.

 

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom

Marketing

Ismert magyar emberek kampányolnak az oltás mellett

Többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró is megjelenik a filmeken.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Varga György

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a kormány ezen a héten új kampányt indít a koronavírus elleni oltások népszerűsítésére. A tájékoztató filmekben ismert magyar emberek és neves egészségügyi szakemberek állnak ki az oltások mellett. A tájékoztató akcióban a személyes tapasztalatok és az egészségszakmai álláspontok is helyet kapnak – tette hozzá az államtitkár.

A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró. Az egészségügyi szakemberek közül Müller Cecília, Merkely Béla és Szlávik János is buzdít az oltásra.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy mindeközben egyre nő az oltásra regisztrálók száma: már több mint 3 millió 840 ezren jelezték igényüket. Az oltási terv szerint a következő napokban folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok, így az eddig regisztrálók májusig megkaphatják a vakcinát – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom