Marketing
Mitől okos az okosváros?
Technológiai és politikai divathullám, a totális kontroll eszköze vagy érdemi megoldás a fenntarthatóság és a városi életminőség problémáira? Körbejártuk az okosvárosokkal kapcsolatos tendenciákat és tapasztalatokat, valamint megnéztük, helyet kaphat-e bennük a média és a marketing.
Mi is az okosváros? Erre vonatkozóan nincs egységes definíció. Általánosságban a polgárok bevonására, a fizikai infrastruktúrára, a digitális technológiákra és a társadalmi tőkére, valamint ezek együttműködésére épülő rendszerekről beszélhetünk, melyek célja az élhetőbb, sikeresebben működő és fenntartható módon fejlődni képes városok kialakítása.
Technológiai szempontból a szakemberek elsősorban az adatok széles körű gyűjtését, összekapcsolását és az ezekre épülő ellenőrző és irányító mechanizmusok által elért hatékonyságnövekedést szokták kiemelni. A vonatkozó 2012-es (2017-ben módosított) magyar kormányrendelet szerint olyan módszertan, amely a települések
Ehhez járul továbbá, hogy a smart city projektek megvalósításához a nyereségvezérelt magáncégeknek és a városüzemeltetési tapasztalattal rendelkező szervezeteknek együtt kell működniük, hiszen csupán az együttes tapasztalataik biztosíthatják egy működőképes és hatékony modell kialakítását – nem beszélve annak társadalmi elfogadtatásáról.
De hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?
Az okosvárosokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő, általános kérdések a közlekedés optimalizálása és a dugók elkerülése; a közbiztonság fenntartása és javítása – az okos közvilágítástól a rendkívüli eseményeket felismerni képes kamerarendszerekig; valamint ide sorolják az energiahatékonyságot is, különös tekintettel a lakossági energiatermelés bekapcsolódására. Továbbá legalább ilyen fontos a polgárok bevonása a döntéshozatalba és a keletkező adatvagyon nyilvános megosztása.
Emellett az egyes városok speciális helyzete egyedi igényeket is szül. Az IBM Smarter Cities Challenge esettanulmányai alapján ilyen terület lehet például a tengeri gazdaság fenntarthatósága és fejlesztése (Faro), az idősek életminőségének javítása (Limerick, Stavanger) vagy épp a bevándorlók integrálása (Palermo). A Nyitott és Agilis Okos Városok kezdeményezés (OASC) idei konferenciáján a forró témák között szerepelt az adatvédelem, a megoldások szabványosítása és a vízgazdálkodás is. Középtávon pedig feladatként jelentkezik majd az Ipar 4.0-t és az önvezető járműveket kiszolgálni képes 5G-mobilhálózatok kiépítése is.
„Tökéletes” okosvárosok nem léteznek. Nem véletlen az sem, hogy a fejlett országokban jellemzően egy-egy kisebb várost vagy egy városrészt, esetleg néhány működési területet jelölnek ki „kísérleti terepként”. Ennek legfőbb oka, hogy az évszázadok során kialakult infrastruktúrákat meglehetősen nehéz új megközelítés alapján átalakítani és integrálni, nem beszélve az egyes területek közötti pozícióharcokról. Az első nagyváros, ahol átfogó okosváros-stratégiát fogadtak el, a kínai Nanking volt 2009-ben. Itt a Huawei technológiai partnerségével vezeték nélküli széles sávú e-kormányzati hálózatot építettek ki, és erre fűzték fel az adatkezelési és rendszerintegrációs funkciókat. A széles körű adatmegosztás azonban a modellértékű rendszer üzemeltetői szerint továbbra is problémát jelent.
A legfrissebb trendeket követve Torontóban az önkormányzat az Alphabet leányvállalatával, a Sidewalk Labsszel közösen vág bele egy zöldmezős beruházásba a város egyik öthektáros vízparti területén. A tervek szerint a teljes városrész érzékelőkkel és kamerákkal lesz behálózva. Figyelni fogják a forgalmat, az utazási szokásokat, az energiafelhasználást, a zajszintet és a levegő minőségét. Az összegyűjtött adatok révén a tervezett változtatásokat modellezni tudják majd, így a városrész működését fokozatosan az ott élők igényeihez igazíthatják.
A zöldmezős beruházásokhoz hasonló a helyzet a fejlődő országokban, ahol több fejlődési lépcsőfokot átugorva, egységes rendszerként telepíthetők az okosmegoldások. Ilyen például a Huawei Intelligens Műveleti Központja (Intelligent Operation Center), amely egy központi irányítóban jeleníti meg a lakossággal, a gazdasággal, a közlekedéssel, az időjárással, a közszolgáltatások működésével kapcsolatos valós idejű adatokat, így teremtve lehetőséget az optimalizálásra és a beavatkozásra. Hasonló megoldást kínál a Deutsche Telekom webalapú alkalmazása, a Mayor’s Dashboard, amely lehetővé teszi a városvezetés számára a település infrastruktúrájának vezérlését és optimalizálását. A cég egyébként az év végén jelentette be, hogy Budapesten, a T-Systems Magyarország szakmai irányításával hozza létre az európai városok számára smart city megoldásokat szállító European Smart Solutions Centert.
Okosak-e a magyar városok?
Nemcsak fejlesztőközpontok nyílnak hazánkban, de a kormányzati szándék is erős az okosvárosok fejlesztésére. 2015 óta a Lechner Tudásközpont a terület szakmai koordinátora, amely összegyűjti a jó gyakorlatokat, tanácsadást és szakmai kontrollt nyújt.
A pénzügyi kereteket európai uniós és Széchenyi 2020-as pályázati források biztosítják, bár dedikált smart city programok nem léteznek. A többéves folyamat első lépéseként a városok fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, illetve olyan, egyes területeket lefedő programokat indítanak el, mint például a pécsi interaktív utastájékoztatási rendszer vagy a szegedi készpénzmentes város és a nyilvános adatvagyont hasznosító (open data) program. Emellett a hazai városok közül Kaposvár, Miskolc és Szolnok az OASC tagjaiként nemzetközi tapasztalatokra is szert tehet. Nemrég pedig a Századvég hozott létre smart solutions klasztert, amelynek dedikált célja, hogy az eredményeket a nagyvárosokon túl más településekre is kiterjessze.
A téma az akadémiai gondolkodásba is bekerült: a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Városmarketing Versenyt, amelynek fókuszában az okosvárosok és a smart marketing állt, és ehhez kapcsolódóan szakmai konferenciát is szervezett.
 |
| A JCDecaux wifit szóró citylight-plakáthelye Düsseldorfban |
Hol van ebben helye a médiának?
Az okosvárosok elsősorban a nagy társadalmi, gazdasági, környezeti kérdésekre adott válaszokról szólnak, de a média és a marketing is helyet kaphat az életminőség javításáért folytatott küzdelemben.
Mint az a JCDecaux vezetőivel készült októberi interjúnkban már elhangzott, az új típusú reklámtáblák és utcabútorok igény szerint kiegészíthetők különböző érzékelőkkel, kamerákkal, amelyek bekapcsolhatók a smart city vérkeringésébe, és adatokat szolgáltathatnak a városüzemeltetésnek éppúgy, mint a hirdetőknek. A 2017-es Viva Technology kiállításon bemutatott megoldások között szerepeltek többek között utcabútorokba építhető időjárás-, levegőminőség-, zaj- és forgalomérzékelők, valamint megállókba telepíthető, 4G-mobilnetet biztosító cellák, amelyekből Panama Cityben már teljes hálózatot építettek ki.
A begyűjtött adatok alapján a megfelelő kreatívanyagok juttathatók el a megfelelő helyekre a megfelelő időpontban, de akár kontextustól – például időjárástól vagy forgalmi helyzettől – függő üzenetek is megjeleníthetők. Az új típusú berendezések az interaktivitásra is több lehetőséget adnak: lehetővé teszik az azonnali vásárlást vagy adományozást, kiterjesztettvalóság-élményt nyújtanak, de akár mintaszórásra is használhatók.
A lehetőség nyitott. A lényeg, hogy a médiatulajdonosoknak, a hirdetőknek, a technológiát biztosító cégeknek és a kormányzati szereplőknek együtt kell működniük, és célszerű a városi polgárok véleményét is meghallgatniuk, miközben az ő életminőségüket próbálják fenntartható módon javítani.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.