Marketing
Mitől okos az okosváros?
Technológiai és politikai divathullám, a totális kontroll eszköze vagy érdemi megoldás a fenntarthatóság és a városi életminőség problémáira? Körbejártuk az okosvárosokkal kapcsolatos tendenciákat és tapasztalatokat, valamint megnéztük, helyet kaphat-e bennük a média és a marketing.
Mi is az okosváros? Erre vonatkozóan nincs egységes definíció. Általánosságban a polgárok bevonására, a fizikai infrastruktúrára, a digitális technológiákra és a társadalmi tőkére, valamint ezek együttműködésére épülő rendszerekről beszélhetünk, melyek célja az élhetőbb, sikeresebben működő és fenntartható módon fejlődni képes városok kialakítása.
Technológiai szempontból a szakemberek elsősorban az adatok széles körű gyűjtését, összekapcsolását és az ezekre épülő ellenőrző és irányító mechanizmusok által elért hatékonyságnövekedést szokták kiemelni. A vonatkozó 2012-es (2017-ben módosított) magyar kormányrendelet szerint olyan módszertan, amely a települések
Ehhez járul továbbá, hogy a smart city projektek megvalósításához a nyereségvezérelt magáncégeknek és a városüzemeltetési tapasztalattal rendelkező szervezeteknek együtt kell működniük, hiszen csupán az együttes tapasztalataik biztosíthatják egy működőképes és hatékony modell kialakítását – nem beszélve annak társadalmi elfogadtatásáról.
De hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?
Az okosvárosokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő, általános kérdések a közlekedés optimalizálása és a dugók elkerülése; a közbiztonság fenntartása és javítása – az okos közvilágítástól a rendkívüli eseményeket felismerni képes kamerarendszerekig; valamint ide sorolják az energiahatékonyságot is, különös tekintettel a lakossági energiatermelés bekapcsolódására. Továbbá legalább ilyen fontos a polgárok bevonása a döntéshozatalba és a keletkező adatvagyon nyilvános megosztása.
Emellett az egyes városok speciális helyzete egyedi igényeket is szül. Az IBM Smarter Cities Challenge esettanulmányai alapján ilyen terület lehet például a tengeri gazdaság fenntarthatósága és fejlesztése (Faro), az idősek életminőségének javítása (Limerick, Stavanger) vagy épp a bevándorlók integrálása (Palermo). A Nyitott és Agilis Okos Városok kezdeményezés (OASC) idei konferenciáján a forró témák között szerepelt az adatvédelem, a megoldások szabványosítása és a vízgazdálkodás is. Középtávon pedig feladatként jelentkezik majd az Ipar 4.0-t és az önvezető járműveket kiszolgálni képes 5G-mobilhálózatok kiépítése is.
„Tökéletes” okosvárosok nem léteznek. Nem véletlen az sem, hogy a fejlett országokban jellemzően egy-egy kisebb várost vagy egy városrészt, esetleg néhány működési területet jelölnek ki „kísérleti terepként”. Ennek legfőbb oka, hogy az évszázadok során kialakult infrastruktúrákat meglehetősen nehéz új megközelítés alapján átalakítani és integrálni, nem beszélve az egyes területek közötti pozícióharcokról. Az első nagyváros, ahol átfogó okosváros-stratégiát fogadtak el, a kínai Nanking volt 2009-ben. Itt a Huawei technológiai partnerségével vezeték nélküli széles sávú e-kormányzati hálózatot építettek ki, és erre fűzték fel az adatkezelési és rendszerintegrációs funkciókat. A széles körű adatmegosztás azonban a modellértékű rendszer üzemeltetői szerint továbbra is problémát jelent.
A legfrissebb trendeket követve Torontóban az önkormányzat az Alphabet leányvállalatával, a Sidewalk Labsszel közösen vág bele egy zöldmezős beruházásba a város egyik öthektáros vízparti területén. A tervek szerint a teljes városrész érzékelőkkel és kamerákkal lesz behálózva. Figyelni fogják a forgalmat, az utazási szokásokat, az energiafelhasználást, a zajszintet és a levegő minőségét. Az összegyűjtött adatok révén a tervezett változtatásokat modellezni tudják majd, így a városrész működését fokozatosan az ott élők igényeihez igazíthatják.
A zöldmezős beruházásokhoz hasonló a helyzet a fejlődő országokban, ahol több fejlődési lépcsőfokot átugorva, egységes rendszerként telepíthetők az okosmegoldások. Ilyen például a Huawei Intelligens Műveleti Központja (Intelligent Operation Center), amely egy központi irányítóban jeleníti meg a lakossággal, a gazdasággal, a közlekedéssel, az időjárással, a közszolgáltatások működésével kapcsolatos valós idejű adatokat, így teremtve lehetőséget az optimalizálásra és a beavatkozásra. Hasonló megoldást kínál a Deutsche Telekom webalapú alkalmazása, a Mayor’s Dashboard, amely lehetővé teszi a városvezetés számára a település infrastruktúrájának vezérlését és optimalizálását. A cég egyébként az év végén jelentette be, hogy Budapesten, a T-Systems Magyarország szakmai irányításával hozza létre az európai városok számára smart city megoldásokat szállító European Smart Solutions Centert.
Okosak-e a magyar városok?
Nemcsak fejlesztőközpontok nyílnak hazánkban, de a kormányzati szándék is erős az okosvárosok fejlesztésére. 2015 óta a Lechner Tudásközpont a terület szakmai koordinátora, amely összegyűjti a jó gyakorlatokat, tanácsadást és szakmai kontrollt nyújt.
A pénzügyi kereteket európai uniós és Széchenyi 2020-as pályázati források biztosítják, bár dedikált smart city programok nem léteznek. A többéves folyamat első lépéseként a városok fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, illetve olyan, egyes területeket lefedő programokat indítanak el, mint például a pécsi interaktív utastájékoztatási rendszer vagy a szegedi készpénzmentes város és a nyilvános adatvagyont hasznosító (open data) program. Emellett a hazai városok közül Kaposvár, Miskolc és Szolnok az OASC tagjaiként nemzetközi tapasztalatokra is szert tehet. Nemrég pedig a Századvég hozott létre smart solutions klasztert, amelynek dedikált célja, hogy az eredményeket a nagyvárosokon túl más településekre is kiterjessze.
A téma az akadémiai gondolkodásba is bekerült: a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Városmarketing Versenyt, amelynek fókuszában az okosvárosok és a smart marketing állt, és ehhez kapcsolódóan szakmai konferenciát is szervezett.
 |
| A JCDecaux wifit szóró citylight-plakáthelye Düsseldorfban |
Hol van ebben helye a médiának?
Az okosvárosok elsősorban a nagy társadalmi, gazdasági, környezeti kérdésekre adott válaszokról szólnak, de a média és a marketing is helyet kaphat az életminőség javításáért folytatott küzdelemben.
Mint az a JCDecaux vezetőivel készült októberi interjúnkban már elhangzott, az új típusú reklámtáblák és utcabútorok igény szerint kiegészíthetők különböző érzékelőkkel, kamerákkal, amelyek bekapcsolhatók a smart city vérkeringésébe, és adatokat szolgáltathatnak a városüzemeltetésnek éppúgy, mint a hirdetőknek. A 2017-es Viva Technology kiállításon bemutatott megoldások között szerepeltek többek között utcabútorokba építhető időjárás-, levegőminőség-, zaj- és forgalomérzékelők, valamint megállókba telepíthető, 4G-mobilnetet biztosító cellák, amelyekből Panama Cityben már teljes hálózatot építettek ki.
A begyűjtött adatok alapján a megfelelő kreatívanyagok juttathatók el a megfelelő helyekre a megfelelő időpontban, de akár kontextustól – például időjárástól vagy forgalmi helyzettől – függő üzenetek is megjeleníthetők. Az új típusú berendezések az interaktivitásra is több lehetőséget adnak: lehetővé teszik az azonnali vásárlást vagy adományozást, kiterjesztettvalóság-élményt nyújtanak, de akár mintaszórásra is használhatók.
A lehetőség nyitott. A lényeg, hogy a médiatulajdonosoknak, a hirdetőknek, a technológiát biztosító cégeknek és a kormányzati szereplőknek együtt kell működniük, és célszerű a városi polgárok véleményét is meghallgatniuk, miközben az ő életminőségüket próbálják fenntartható módon javítani.
Marketing
Több mint 10 százalékkal szűkült reálértéken a média-reklámpiac tavaly
A magyarországi média-reklámpiac tavaly nominálisan 3,7 százalékkal 316 milliárd forintra nőtt, vagyis a médiatorta az orosz-ukrán háború és az energiaválság miatt reálértéken 10,8 százalékkal szűkült. Tavalyhoz képest a televízió reklámbevétele még nominálisan is csökkent némileg, míg a moziké 25 százalékkal, a rádióké 10,4, a közterületi reklámhordozóké 7,3, a digitális szegmenssé 4,2, a sajtóé 4,1 százalékkal nőtt – ismertették a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján hétfőn Budapesten.
Gulyás János, az MRSZ elnöke emlékeztetett, a pandémia után pozitív várakozásokkal indult az iparág a 2022-es évnek, de az orosz-ukrán háború és az energiaválság lehűtötte a várakozásokat. Hozzátette: az extraprofit adó és a kata megszűnése szintén hátrányosan érintette a reklámszakmát, miként az is, hogy az állami reklámköltés a választások után visszaesett, az állami top hirdetők megvágták a büdzsét.
Szólt arról is, hogy a médiatorta reálértékben a 2019-es évinél is kisebb 0,6 százalékkal.
Egyedül a digitális szegmens tudott növekedést felmutatni 2019-hez képest, azonban ezen a területen a bevételek 64 százaléka a globális szereplőkhöz áramlik, a maradék jut a magyar vállalkozásoknak.
A szegmens részesedése tavaly a médiatortából 51,4 százalék volt, 162,5 milliárd forintot, ebből a lokális rész 55,1 milliárd, a globális 107,4 milliárd forintot tett ki.
Gulyás János közölte: a 2022-es MRSZ Kommunikációs torta szolid nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4 százalékkal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei az előző évhez képest.
A médiát is magában foglaló teljes kommunikációs piac bevétele 2022-ben 6,2 százalékkal 570,5 milliárd forintra nőtt.
“Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne”
– fogalmazott az elnök
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja kiemelte: az iparág szereplőinek prognózisa szerint erre az évre 1,4 százalékos növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20 százalékos csökkenést hozhat a piacnak.
Új jelenségnek nevezte a médiapiacon, hogy a hirdetők – elsősorban a kkv-szektor – egyre inkább a rádiókat használja marketingcéljaira.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a sajtó megtartotta helyét a médiatortában.
A magyar lappiac üzleti modellje az erős és stabil lapárbevételen alapul. Emellett a kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd forint online hirdetési árbevételt is realizáltak, igaz e bevételek növekedése lassult. Hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy
a print továbbra is elengedhetetlen eleme a hirdetési csatornáknak.
Ismertetése szerint a sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint volt. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket.
Az MRSZ kiadványa szerint a 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 milliárd forintra rúg, ami 4,1 százalékkal haladja meg a 2021-est, miközben 8,8 százalékkal marad el 2019-estől szinttől.
Marketing
A kkv-szektorban is erősödik a marketingstratégia szerepe
Rekordot döntött a Marketing Diamond Awards, átadták a 2022. évi elismeréseket.
Január 26-án a budapesti SYMBOL-ban adták át a Marketing Diamond Awards 2022-es elismeréseit. Ismét a Billingo Technologies Zrt. lett „Az Év Megbízója”, a Kreatív Vonalak Kft. pedig az előző évhez hasonlóan „Az Év Ügynöksége” díjat nyerte el. „Az Év Marketingnagykövete” címet pedig a Pentacom ügynökség érdemelte ki a huszonkilenc tagú, meghatározó hazai hirdetőkből és ügynökségi szakemberekből álló zsűri szavazatai alapján.
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards díjat.
– A kezdeményezés alapvető célkitűzése változatlanul az, hogy a hatékony marketingmegoldások elismerésével és azok széleskörű népszerűsítésével a szövetség hozzájáruljon az igényes, szakmailag helyes gyakorlatok elterjedéséhez, valamint segítse a kisebb piaci szereplőket is a minél tudatosabb marketingtevékenység végzésében. A kisebb piaci szereplők, valamint a szerényebb marketing-költségvetésből gazdálkodók esetén még fontosabb feladatunk rávilágítani arra, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha a marketing a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkcióján
– emeli ki az MMSZ elnöke, Hinora Ferenc, aki egyben a szakmai zsűri elnöke is, és aki szerint ez a fajta edukációs célkitűzés egyben a díj kiemelt küldetése is.
Sárospataki Albert, az idén újra elismert Billingo Technologies Zrt. alapítója szerint egyértelműen látszik, hogy azok a szereplők aknázzák ki az üzleti lehetőségeket megfelelően, illetve kezelik a társadalmi és környezeti kihívásokat eredményesen, akik
a marketingre nem pusztán költségtényezőként, hanem sokkal inkább stratégiai területként gondolnak.
Nagy Barna, az idén is díjazott Kreatív Vonalak Kft. ügyvezetője az ügynökségek kiemelt szerepét abban látja, hogy a szerényebb költségvetéssel bíró projektek esetén is a lehető legkreatívabb, leginnovatívabb eszközökkel, megoldásokkal támogassák a vállalkozásokat stratégiai és üzleti céljaik elérésében.
A Marketing Diamond Awards nemcsak abban különbözik a többi szakmai díjtól, hogy a kisebb forrásból kivitelezett megoldásokat, kampányokat, illetve programokat díjazza, hanem a zsűrizési módszer tekintetében is. A pályázat zsűrije idén is két részből állt: az ügynökségi oldalt 14, míg a hirdetőket összesen 15 szakember képviselte a szakmai grémiumban, amelyre nagy munka hárult, hiszen
idén is rekordszámú jelentkező pályázott a Marketing Diamond Awards kiírására: 76 cég összesen 223 nevezése érkezett 14 kategóriába.
A pályázók több mint fele az ügynökségi oldalt képviselte, míg idén már 36 megbízó is pályázatot nyújtott be, amely örömteli növekedést mutat az elmúlt évekhez képest. A legtöbb pályázat a márkaépítés, a design és kreatív megoldások, az online felületen futó kampányok, a tartalommarketing, valamint az eseményalapú aktivációk kategóriájába érkeztek. A soha nem látott mennyiségű pályázatból a zsűri döntése alapján idén összesen 167 gyémántot osztottak ki.
A rekordszintű nevezési szám igazolja, hogy a szakmai elismerések nem csak a nagy ügynökségek és a nagy márkák kiváltsága, hanem a kis költségvetésű kampányok sajátja is lehet. Az idei kiemelt érdeklődés egyben ugyanakkor azt is példázza, hogy
a hazai kkv-ék egyre inkább marketingorientált szervezeteket építenek, amely segítségével a vállalkozások képesek lehetnek megfelelő válaszokat adni a jelenlegi időszak kihívásaira is.
A díjátadót január 26-án tartották a budapesti SYMBOL-ban, az elismerések átadását követően pedig egy kötetlen „networking night”-ra is sor került, amelyen számos hirdető vállalkozás és szolgáltató ügynökség képviselője vett részt.
A Marketing Diamond Awards 2022-es díjazottait IDE KATTINTVA tudja megtekinteni.
Marketing
Az eMAG 50 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól
A webáruház üzemeltetői (Dante International S.A., Extreme Digital- eMAG Kft.) megszegték a korábbi jóvátételi vállalásaikat – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel. Az eMAG tudomásul vette a hatóság döntését, bár azzal nem ért maradéktalanul egyet – közölte a cég.
A közleményben felidézték, hogy a GVH 2021-ben 200 millió forint pénzbírságra és mintegy 4 milliárd forint jóvátételre kötelezte a webáruház üzemeltetőit, mert akciótartási gyakorlatuk tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.
A jogellenes árfeltüntetési gyakorlat korrigálására kiszabott határidő letelte után a GVH megállapította, hogy a fogyasztók jóvátételére szolgáló kuponok beváltása 2021 decemberéig meghaladta a GVH által minimálisan előírt értékhatárt, ugyanakkor hiányosságokat is feltártak:
az eMAG egyes termékeket kizárt a kuponok felhasználásából, valamint a jogsértő árfeltüntetési gyakorlatát sem igazította a vállalásaihoz.
Hozzátették: ugyan a webáruház felhagyott a valótlan árak alkalmazásával és új ár-összehasonlítási alapot vezettek be a beszállító által ajánlott árak (RRP) feltüntetésével, azonban ez továbbra is megtévesztően kelthette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy a webáruház jelentős kedvezményt kínál számukra.
A 2001-ben Romániában alapított vállalat a régió vezető internetes kereskedője, négy országban folytatja tevékenységét: Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban. A magyarországi piacra 2013-ban léptett be.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az eMag a 2020-as üzleti évben 310 dolgozót foglalkoztatott, 2021-ben 343-at. A cég éves nettó árbevétele 2020-ban 52,904 milliárd forint volt, 2021-ben 34,805 milliárd forint. Adózott eredménye 2020-ban 670 millió forint, 2021-ben pedig 893 millió forint volt.
Az eMAG a bírsággal kapcsolatos állásfoglalásában azt közölte az MTI-vel, hogy tudomásul veszik a GVH döntését, bár annak megállapításaival nem értenek maradéktalanul egyet.
Felidézik: 2021-ben a versenyhatósággal megállapodtak egy olyan jóvátételi programról, amelynek keretében több mint 1 milliárd forint kedvezményt biztosítottak a magyarországi ügyfeleknek, a további mintegy 3 milliárd forint értékű, hazai vállalkozásokat támogató program mellett. Mindent megtettek annak érdekében, hogy vállalásaik teljesítését a lehető legátláthatóbb módon igazolják. A legnagyobb hazai e-kereskedőként már hónapokkal a 2022. májusi 28-i határidő előtt az európai Omnibusz Irányelvnek megfelelően tüntették fel akciós áraikat annak ellenére, hogy ez a lépés jelentős versenyhátrányt jelentett a külföldi székhelyről Magyarországra árusító, így a hatóság fókuszába nem kerülő konkurenseikkel szemben – közölte az eMAG.