Kövess minket!

Marketing

Mitől okos az okosváros?

Technológiai és politikai divathullám, a totális kontroll eszköze vagy érdemi megoldás a fenntarthatóság és a városi életminőség problémáira? Körbejártuk az okosvárosokkal kapcsolatos tendenciákat és tapasztalatokat, valamint megnéztük, helyet kaphat-e bennük a média és a marketing.

Mi is az okosváros? Erre vonatkozóan nincs egységes definíció. Általánosságban a polgárok bevonására, a fizikai infrastruktúrára, a digitális technológiákra és a társadalmi tőkére, valamint ezek együttműködésére épülő rendszerekről beszélhetünk, melyek célja az élhetőbb, sikeresebben működő és fenntartható módon fejlődni képes városok kialakítása.

Technológiai szempontból a szakemberek elsősorban az adatok széles körű gyűjtését, összekapcsolását és az ezekre épülő ellenőrző és irányító mechanizmusok által elért hatékonyságnövekedést szokták kiemelni. A vonatkozó 2012-es (2017-ben módosított) magyar kormányrendelet szerint olyan módszertan, amely a települések

természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti.

Ehhez járul továbbá, hogy a smart city projektek megvalósításához a nyereségvezérelt magáncégeknek és a városüzemeltetési tapasztalattal rendelkező szervezeteknek együtt kell működniük, hiszen csupán az együttes tapasztalataik biztosíthatják egy működőképes és hatékony modell kialakítását – nem beszélve annak társadalmi elfogadtatásáról.

De hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

Az okosvárosokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő, általános kérdések a közlekedés optimalizálása és a dugók elkerülése; a közbiztonság fenntartása és javítása – az okos közvilágítástól a rendkívüli eseményeket felismerni képes kamerarendszerekig; valamint ide sorolják az energiahatékonyságot is, különös tekintettel a lakossági energiatermelés bekapcsolódására. Továbbá legalább ilyen fontos a polgárok bevonása a döntéshozatalba és a keletkező adatvagyon nyilvános megosztása.

Emellett az egyes városok speciális helyzete egyedi igényeket is szül. Az IBM Smarter Cities Challenge esettanulmányai alapján ilyen terület lehet például a tengeri gazdaság fenntarthatósága és fejlesztése (Faro), az idősek életminőségének javítása (Limerick, Stavanger) vagy épp a bevándorlók integrálása (Palermo). A Nyitott és Agilis Okos Városok kezdeményezés (OASC) idei konferenciáján a forró témák között szerepelt az adatvédelem, a megoldások szabványosítása és a vízgazdálkodás is. Középtávon pedig feladatként jelentkezik majd az Ipar 4.0-t és az önvezető járműveket kiszolgálni képes 5G-mobilhálózatok kiépítése is.

„Tökéletes” okosvárosok nem léteznek. Nem véletlen az sem, hogy a fejlett országokban jellemzően egy-egy kisebb várost vagy egy városrészt, esetleg néhány működési területet jelölnek ki „kísérleti terepként”. Ennek legfőbb oka, hogy az évszázadok során kialakult infrastruktúrákat meglehetősen nehéz új megközelítés alapján átalakítani és integrálni, nem beszélve az egyes területek közötti pozícióharcokról. Az első nagyváros, ahol átfogó okosváros-stratégiát fogadtak el, a kínai Nanking volt 2009-ben. Itt a Huawei technológiai partnerségével vezeték nélküli széles sávú e-kormányzati hálózatot építettek ki, és erre fűzték fel az adatkezelési és rendszerintegrációs funkciókat. A széles körű adatmegosztás azonban a modellértékű rendszer üzemeltetői szerint továbbra is problémát jelent.

A legfrissebb trendeket követve Torontóban az önkormányzat az Alphabet leányvállalatával, a Sidewalk Labsszel közösen vág bele egy zöldmezős beruházásba a város egyik öthektáros vízparti területén. A tervek szerint a teljes városrész érzékelőkkel és kamerákkal lesz behálózva. Figyelni fogják a forgalmat, az utazási szokásokat, az energiafelhasználást, a zajszintet és a levegő minőségét. Az összegyűjtött adatok révén a tervezett változtatásokat modellezni tudják majd, így a városrész működését fokozatosan az ott élők igényeihez igazíthatják.

A zöldmezős beruházásokhoz hasonló a helyzet a fejlődő országokban, ahol több fejlődési lépcsőfokot átugorva, egységes rendszerként telepíthetők az okosmegoldások. Ilyen például a Huawei Intelligens Műveleti Központja (Intelligent Operation Center), amely egy központi irányítóban jeleníti meg a lakossággal, a gazdasággal, a közlekedéssel, az időjárással, a közszolgáltatások működésével kapcsolatos valós idejű adatokat, így teremtve lehetőséget az optimalizálásra és a beavatkozásra. Hasonló megoldást kínál a Deutsche Telekom webalapú alkalmazása, a Mayor’s Dashboard, amely lehetővé teszi a városvezetés számára a település infrastruktúrájának vezérlését és optimalizálását. A cég egyébként az év végén jelentette be, hogy Budapesten, a T-Systems Magyarország szakmai irányításával hozza létre az európai városok számára smart city megoldásokat szállító European Smart Solutions Centert.

Okosak-e a magyar városok?

Nemcsak fejlesztőközpontok nyílnak hazánkban, de a kormányzati szándék is erős az okosvárosok fejlesztésére. 2015 óta a Lechner Tudásközpont a terület szakmai koordinátora, amely összegyűjti a jó gyakorlatokat, tanácsadást és szakmai kontrollt nyújt.

A pénzügyi kereteket európai uniós és Széchenyi 2020-as pályázati források biztosítják, bár dedikált smart city programok nem léteznek. A többéves folyamat első lépéseként a városok fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, illetve olyan, egyes területeket lefedő programokat indítanak el, mint például a pécsi interaktív utastájékoztatási rendszer vagy a szegedi készpénzmentes város és a nyilvános adatvagyont hasznosító (open data) program. Emellett a hazai városok közül Kaposvár, Miskolc és Szolnok az OASC tagjaiként nemzetközi tapasztalatokra is szert tehet. Nemrég pedig a Századvég hozott létre smart solutions klasztert, amelynek dedikált célja, hogy az eredményeket a nagyvárosokon túl más településekre is kiterjessze.

A téma az akadémiai gondolkodásba is bekerült: a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Városmarketing Versenyt, amelynek fókuszában az okosvárosok és a smart marketing állt, és ehhez kapcsolódóan szakmai konferenciát is szervezett.

A JCDecaux wifit szóró citylight-plakáthelye Düsseldorfban

Hol van ebben helye a médiának?

Az okosvárosok elsősorban a nagy társadalmi, gazdasági, környezeti kérdésekre adott válaszokról szólnak, de a média és a marketing is helyet kaphat az életminőség javításáért folytatott küzdelemben.

Mint az a JCDecaux vezetőivel készült októberi interjúnkban már elhangzott, az új típusú reklámtáblák és utcabútorok igény szerint kiegészíthetők különböző érzékelőkkel, kamerákkal, amelyek bekapcsolhatók a smart city vérkeringésébe, és adatokat szolgáltathatnak a városüzemeltetésnek éppúgy, mint a hirdetőknek. A 2017-es Viva Technology kiállításon bemutatott megoldások között szerepeltek többek között utcabútorokba építhető időjárás-, levegőminőség-, zaj- és forgalomérzékelők, valamint megállókba telepíthető, 4G-mobilnetet biztosító cellák, amelyekből Panama Cityben már teljes hálózatot építettek ki.

A begyűjtött adatok alapján a megfelelő kreatívanyagok juttathatók el a megfelelő helyekre a megfelelő időpontban, de akár kontextustól – például időjárástól vagy forgalmi helyzettől – függő üzenetek is megjeleníthetők. Az új típusú berendezések az interaktivitásra is több lehetőséget adnak: lehetővé teszik az azonnali vásárlást vagy adományozást, kiterjesztettvalóság-élményt nyújtanak, de akár mintaszórásra is használhatók.

A lehetőség nyitott. A lényeg, hogy a médiatulajdonosoknak, a hirdetőknek, a technológiát biztosító cégeknek és a kormányzati szereplőknek együtt kell működniük, és célszerű a városi polgárok véleményét is meghallgatniuk, miközben az ő életminőségüket próbálják fenntartható módon javítani.

 

(A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg)

 

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Fókuszban a biztonság – újabb kampányt indít a HUMDA a balesetek számának csökkentéséért

Nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgoznak a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért – hangsúlyozza Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: Lázár László, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kommunikációs igazgatója

A közlekedésbiztonság erősítése a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. egyik fő célja. Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója szerint a HUMDA nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgozik a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért és a balesetek számának radikális csökkentéséért.

Tavasszal Michelisz Norberttel, Talmácsi Gáborral és Szujó Zoltánnal indult a „Maradj ember a volán mögött is” kampányuk. Most ugyanezzel az üzenettel egy új, ezúttal nem a versenypályákról és környékükről érkező főszereplőkkel indul figyelemfelkeltő akció.

Lehet, hogy néhányan már találkoztak is legújabb kampányunkkal, amelyet ezúttal nyolc közismert személyiséggel együtt készítettünk. Az üzenet változatlan: „Maradj ember a volán mögött is!” – erre ezúttal Anger Zsolt, Balázs János, Görbicz Anita, Kautzky Armand, Pindroch Csaba, Szalóczy Pál, Vincze Ottó és Weisz Fanni hívja fel a figyelmet. A teljes médiamixet lefedő kampánnyal a televízióban, közterületen, tömegközlekedési járműveken, online felületeken és a nyomtatott sajtóban is találkozhatunk.

Másképp hangzik a „Maradj ember a volán mögött is” szlogen a nem az autósport területén mozgó hírességek szájából?

Mind a nyolc főszereplő a szakmájában kiemelkedőt nyújtó szakember: színész, zenész, sportoló, modell és műsorvezető is felhívja a figyelmet arra, hogy a KRESZ szabályait tiszteletben tartó biztonságos közlekedés és az emberséges viselkedés sokkal fontosabb annál, mint stressztől fűtötten rohanni valahova. A címlapról kilépve a szereplők arra mutatnak rá, hogy néha ugyan a kimagasló eredményeik, szakmai sikereik helyett apró bulvárhírek kapcsán olvashatunk róluk a sajtóban, mégis inkább az ilyen témákkal kerüljenek rivaldafénybe, mint egy súlyos közlekedési balesettel összefüggésben. Saját üzeneteikben felhívják a figyelmet többek között az elsőbbségadás, a láthatóság, a kölcsönös bizalom és az empátia fontosságára, valamint a vezetés közbeni telefonhasználat, a hangos zenehallgatás és az indulatvezérelt döntések veszélyeire is.

Szalóczy Pál a kampány keretei között a láthatóság fontosságára hívja fel a figyelmet

Valamelyest csökkent, de még mindig riasztóan magas a halálos balesetek száma Magyarországon. Hatással lehetnek a plakátkampányok a közlekedési morálra?

A közlekedési balesetben elhunytak száma 2020-ban 450-re csökkent Magyarországon. Ez a szám még mindig magas. A HUMDA kiemelt célja ezért a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának radikális csökkentése. Ezt szolgálja a társadalom széleskörű, szemléletformáló edukációja a nemzetközi példák átvételével, innovatív technológiák bevonásával az Európai Unió és az ENSZ balesetmegelőzési irányelvei mentén. A munkából persze az autóvezetőknek, a kerékpárosoknak, a gyalogosoknak és a közlekedés minden résztvevőjének egyaránt ki kell vennie a részét. Bízunk benne, hogy plakátjaink és látványos filmjeink üzenetei célt érnek és gondolatébresztően hatnak a közlekedés valamennyi résztvevőjére.

Weisz Fanni azt szeretné, ha az újságoknak balesetek híján másról kellene beszámolniuk
Tovább olvasom

Marketing

Márki-Zay Sorost védő plakátkampányának üzenetét cáfolja a Századvég

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg, ennek fényében pedig könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal Soros védelmében tervezett plakátkampánya félrevezető.

Közzétéve:

Borítóképünkön Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje

Márki-Zay Péter a közelmúltban kijelentette, 400 óriásplakáton fogja hirdetni, hogy Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra. Nem ez az első alkalom, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje védelmébe veszi az amerikai milliárdost, hiszen az október 23-ai ünnepi beszédében kifejtette, hogy “Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani” – áll a Századvég MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Megjegyezték, hogy Soros 2015-ben publikált javaslatcsomagja szerint “biztonságos útvonalakat kell létesíteni” a migránsok számára, többek között azzal, hogy “Görögországból a célországaikba szállítjuk őket”. A szóban forgó migrációs útvonal Magyarországot is érintette volna, a nemzeti kormány azonban a fizikai határzár felépítésével, valamint a határvédelem megerősítésével gátat szabott a terv megvalósulásának – írták.

Az elemzés szerint

az amerikai üzletember nevével fémjelzett nyílt társadalom ideológiájának egyik legfontosabb eleme a bevándorlás ösztönzése.

Soros György – 2015-ben, az európai migrációs krízis kezdetén a Financial Times hasábjain – a bevándorlók elosztási mechanizmusával összefüggésben leszögezte, hogy “ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”, majd ugyanebben az évben úgy vélte, hogy “az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente” – tették hozzá.

A Századvég felidézte, Soros úgy gondolta továbbá, hogy “az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”, valamint nézete szerint az Európai Uniónak évente legalább 8-10 milliárd eurót kellene migrációs célokra fordítania, melynek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokról teremthetné elő hitelfelvétellel.

Az amerikai milliárdos azt is világossá tette – tette hozzá a Századvég -, hogy

“a mi tervünknek a bevándorlók védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

Ezenfelül a Nyílt Társadalom Alapítványok a saját bevallása szerint is “hosszú ideje támogatást nyújt menekülteket és migránsokat segítő szervezeteknek“, Magyarországon “a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság részesült támogatásban, amelyek többek között jogi segítséget nyújtanak migránsoknak és menedékkérőknek” – olvasható az elemzésben.

A Századvég szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok egy nemzetközi szinten működő, kifejezetten a migránsokat támogató programot is működtet (International Migration Initiative), amely egyebek mellett a “befogadó és integrált” társadalmak létrehozatalát célozza, többek között azzal, hogy bevándorlókat vonna be a városi közigazgatásba. Ugyancsak sokatmondó, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években bőkezűen támogatta azokat a hazai lobbiszervezeteket, amelyek bevándorláspárti álláspontra helyezkedtek, ennek megfelelően – taglalták a kutatásban.

Hozzátették, hogy a Menedék egyesület 2016-ban több mint 68 ezer dolláros, míg a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2019 között összesen 1 millió 510 ezer dolláros adományban részesült a Soros-alapítványtól.

Célpontban Magyarország

Kiemelték azt is, hogy Magyarország évek óta a bevándorláspárti brüsszeli elit kritikáinak kereszttüzében áll a – határok védelmére és a kontrollálatlan bevándorlás elutasítására épülő – határozott migrációs politikája miatt.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben hazánk menekültügyi szabályozása miatt, majd 2018-ban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához – idézték fel.

Ez utóbbi testület a 2020. december 17-i ítéletében elmarasztalta Magyarországot az említett ügyben, ezt követően 2021 novemberében Brüsszel úgy határozott, hogy – pénzbírság kiszabását kérve – az Európai Unió Bírósága elé idézi hazánkat, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet – írták.

“Kijelenthető tehát, hogy Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek – a brüsszeli erőkkel karöltve, különböző eszközökkel, illetve módokon – hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg. Ennek fényében könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal említett plakátkampánya félrevezető”

– olvasható a Századvég elemzésében.

Tovább olvasom