Kövess minket!

Marketing

Mitől okos az okosváros?

Technológiai és politikai divathullám, a totális kontroll eszköze vagy érdemi megoldás a fenntarthatóság és a városi életminőség problémáira? Körbejártuk az okosvárosokkal kapcsolatos tendenciákat és tapasztalatokat, valamint megnéztük, helyet kaphat-e bennük a média és a marketing.

Mi is az okosváros? Erre vonatkozóan nincs egységes definíció. Általánosságban a polgárok bevonására, a fizikai infrastruktúrára, a digitális technológiákra és a társadalmi tőkére, valamint ezek együttműködésére épülő rendszerekről beszélhetünk, melyek célja az élhetőbb, sikeresebben működő és fenntartható módon fejlődni képes városok kialakítása.

Technológiai szempontból a szakemberek elsősorban az adatok széles körű gyűjtését, összekapcsolását és az ezekre épülő ellenőrző és irányító mechanizmusok által elért hatékonyságnövekedést szokták kiemelni. A vonatkozó 2012-es (2017-ben módosított) magyar kormányrendelet szerint olyan módszertan, amely a települések

természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti.

Ehhez járul továbbá, hogy a smart city projektek megvalósításához a nyereségvezérelt magáncégeknek és a városüzemeltetési tapasztalattal rendelkező szervezeteknek együtt kell működniük, hiszen csupán az együttes tapasztalataik biztosíthatják egy működőképes és hatékony modell kialakítását – nem beszélve annak társadalmi elfogadtatásáról.

De hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

Az okosvárosokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő, általános kérdések a közlekedés optimalizálása és a dugók elkerülése; a közbiztonság fenntartása és javítása – az okos közvilágítástól a rendkívüli eseményeket felismerni képes kamerarendszerekig; valamint ide sorolják az energiahatékonyságot is, különös tekintettel a lakossági energiatermelés bekapcsolódására. Továbbá legalább ilyen fontos a polgárok bevonása a döntéshozatalba és a keletkező adatvagyon nyilvános megosztása.

Emellett az egyes városok speciális helyzete egyedi igényeket is szül. Az IBM Smarter Cities Challenge esettanulmányai alapján ilyen terület lehet például a tengeri gazdaság fenntarthatósága és fejlesztése (Faro), az idősek életminőségének javítása (Limerick, Stavanger) vagy épp a bevándorlók integrálása (Palermo). A Nyitott és Agilis Okos Városok kezdeményezés (OASC) idei konferenciáján a forró témák között szerepelt az adatvédelem, a megoldások szabványosítása és a vízgazdálkodás is. Középtávon pedig feladatként jelentkezik majd az Ipar 4.0-t és az önvezető járműveket kiszolgálni képes 5G-mobilhálózatok kiépítése is.

„Tökéletes” okosvárosok nem léteznek. Nem véletlen az sem, hogy a fejlett országokban jellemzően egy-egy kisebb várost vagy egy városrészt, esetleg néhány működési területet jelölnek ki „kísérleti terepként”. Ennek legfőbb oka, hogy az évszázadok során kialakult infrastruktúrákat meglehetősen nehéz új megközelítés alapján átalakítani és integrálni, nem beszélve az egyes területek közötti pozícióharcokról. Az első nagyváros, ahol átfogó okosváros-stratégiát fogadtak el, a kínai Nanking volt 2009-ben. Itt a Huawei technológiai partnerségével vezeték nélküli széles sávú e-kormányzati hálózatot építettek ki, és erre fűzték fel az adatkezelési és rendszerintegrációs funkciókat. A széles körű adatmegosztás azonban a modellértékű rendszer üzemeltetői szerint továbbra is problémát jelent.

A legfrissebb trendeket követve Torontóban az önkormányzat az Alphabet leányvállalatával, a Sidewalk Labsszel közösen vág bele egy zöldmezős beruházásba a város egyik öthektáros vízparti területén. A tervek szerint a teljes városrész érzékelőkkel és kamerákkal lesz behálózva. Figyelni fogják a forgalmat, az utazási szokásokat, az energiafelhasználást, a zajszintet és a levegő minőségét. Az összegyűjtött adatok révén a tervezett változtatásokat modellezni tudják majd, így a városrész működését fokozatosan az ott élők igényeihez igazíthatják.

A zöldmezős beruházásokhoz hasonló a helyzet a fejlődő országokban, ahol több fejlődési lépcsőfokot átugorva, egységes rendszerként telepíthetők az okosmegoldások. Ilyen például a Huawei Intelligens Műveleti Központja (Intelligent Operation Center), amely egy központi irányítóban jeleníti meg a lakossággal, a gazdasággal, a közlekedéssel, az időjárással, a közszolgáltatások működésével kapcsolatos valós idejű adatokat, így teremtve lehetőséget az optimalizálásra és a beavatkozásra. Hasonló megoldást kínál a Deutsche Telekom webalapú alkalmazása, a Mayor’s Dashboard, amely lehetővé teszi a városvezetés számára a település infrastruktúrájának vezérlését és optimalizálását. A cég egyébként az év végén jelentette be, hogy Budapesten, a T-Systems Magyarország szakmai irányításával hozza létre az európai városok számára smart city megoldásokat szállító European Smart Solutions Centert.

Okosak-e a magyar városok?

Nemcsak fejlesztőközpontok nyílnak hazánkban, de a kormányzati szándék is erős az okosvárosok fejlesztésére. 2015 óta a Lechner Tudásközpont a terület szakmai koordinátora, amely összegyűjti a jó gyakorlatokat, tanácsadást és szakmai kontrollt nyújt.

A pénzügyi kereteket európai uniós és Széchenyi 2020-as pályázati források biztosítják, bár dedikált smart city programok nem léteznek. A többéves folyamat első lépéseként a városok fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, illetve olyan, egyes területeket lefedő programokat indítanak el, mint például a pécsi interaktív utastájékoztatási rendszer vagy a szegedi készpénzmentes város és a nyilvános adatvagyont hasznosító (open data) program. Emellett a hazai városok közül Kaposvár, Miskolc és Szolnok az OASC tagjaiként nemzetközi tapasztalatokra is szert tehet. Nemrég pedig a Századvég hozott létre smart solutions klasztert, amelynek dedikált célja, hogy az eredményeket a nagyvárosokon túl más településekre is kiterjessze.

A téma az akadémiai gondolkodásba is bekerült: a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Városmarketing Versenyt, amelynek fókuszában az okosvárosok és a smart marketing állt, és ehhez kapcsolódóan szakmai konferenciát is szervezett.

A JCDecaux wifit szóró citylight-plakáthelye Düsseldorfban

Hol van ebben helye a médiának?

Az okosvárosok elsősorban a nagy társadalmi, gazdasági, környezeti kérdésekre adott válaszokról szólnak, de a média és a marketing is helyet kaphat az életminőség javításáért folytatott küzdelemben.

Mint az a JCDecaux vezetőivel készült októberi interjúnkban már elhangzott, az új típusú reklámtáblák és utcabútorok igény szerint kiegészíthetők különböző érzékelőkkel, kamerákkal, amelyek bekapcsolhatók a smart city vérkeringésébe, és adatokat szolgáltathatnak a városüzemeltetésnek éppúgy, mint a hirdetőknek. A 2017-es Viva Technology kiállításon bemutatott megoldások között szerepeltek többek között utcabútorokba építhető időjárás-, levegőminőség-, zaj- és forgalomérzékelők, valamint megállókba telepíthető, 4G-mobilnetet biztosító cellák, amelyekből Panama Cityben már teljes hálózatot építettek ki.

A begyűjtött adatok alapján a megfelelő kreatívanyagok juttathatók el a megfelelő helyekre a megfelelő időpontban, de akár kontextustól – például időjárástól vagy forgalmi helyzettől – függő üzenetek is megjeleníthetők. Az új típusú berendezések az interaktivitásra is több lehetőséget adnak: lehetővé teszik az azonnali vásárlást vagy adományozást, kiterjesztettvalóság-élményt nyújtanak, de akár mintaszórásra is használhatók.

A lehetőség nyitott. A lényeg, hogy a médiatulajdonosoknak, a hirdetőknek, a technológiát biztosító cégeknek és a kormányzati szereplőknek együtt kell működniük, és célszerű a városi polgárok véleményét is meghallgatniuk, miközben az ő életminőségüket próbálják fenntartható módon javítani.

 

(A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg)

 

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom