Marketing
Mitől nagyszerű a BFZ-élmény?
Nem csak a szervezők, hanem a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai is aktívan kiveszik a részüket a programok népszerűsítéséből.
Maguk is írnak posztokat a zenekar Facebook-oldalára, melyekben megosztják az adott műsorral kapcsolatos gondolataikat. Ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy minél személyesebb, minél közvetlenebb legyen a közönség számára a BFZ-élmény – állítják a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai, akikkel a fiatalabb generációk megszólításáról is beszélgettünk.
Az alapítványuk már hosszú ideje dolgozik azon, hogy maradandó kulturális értéket hozzon létre. Hogyan látják, mennyire állandó a közönségük?
A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) közönsége 35 éve folyamatosan épül, és a növekedés a mai napig nem állt meg. Több generáció kötődik a zenekarhoz. Van egy nagyon hűséges, hozzánk ragaszkodó állandó mag. Ők a BFZ család szilárd, biztos tagjai. A 2018–19-es szezonban több mint 4000 bérletet adtunk el, 140-nel többet, mint az azt megelőző évadban. Működik nálunk egy szintén nagyon összetartó Támogató Klub és egy hűségprogram is, ami még több találkozási felületet, extra élményt ad a zeneszerető embereknek. Ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy a bérleteseinken kívül is egyre több új ember talál ránk: jelenleg a közönségünk kicsit több mint 50 százaléka bérletes.
 |
Mennyire tudják megszólítani a fiatalabb generációkat a programjaikkal?
Azt hiszem, nem panaszkodhatunk: Fischer Ivánnak zseniális ötletei vannak. Ilyen az egészen kicsiknek szóló Kakaókoncert, ami több mint húsz éve működik telt házzal. A bérletezéskor egy nap alatt fogy el rá az összes bérlet. Van ennek egy szép íve: a nagymama 35 évvel ezelőtt csatlakozott a rajongók közé, időközben felnőttek a gyerekei, akik szintén bérletesek lettek, most pedig az ő gyerekeik látogatják a Kakaókoncerteket. Ezt a formátumot a zeneigazgatónk tovább is gondolta, és már autizmussal élő gyerekeknek is szervezünk teljesen rájuk szabott Kakaókoncerteket, amiben sokat segít nekünk a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány. A másik sikertörténetünk a Midnight Music, egy olyan fiatal felnőtteknek (18-30 éves korosztály) szóló koncert, ahol a közönség egyrészt éjszaka vehet részt (éjjel 23:30-kor kezdünk), másrészt babzsákokon fekve, a zenészek között élvezhetik a zenét. Egészen elképesztő, szinte már életveszélyes audioélmény beülni például a rezesek elé, vagy a híresen egységesen megszólaló vonósaink közé. Ez a formátum is telt házzal fut, és nem egy olyan embert ismerünk, aki a Midnight Music után később átmerészkedett a Müpába vagy a Zeneakadémiára egy kis klasszikus zenét hallgatni. Következő lépésként pedig már egy kisebb, három-négy koncertből álló bérletet is megvesznek. Szép lassan, de biztosan haladunk a fiatalok meghódítása felé. A többi ifjúsági programunk – a hangszerválasztást segítő Hangszerkóstoló, a vizualitást a zenével összeboronáló Lásd, amit hallasz! filmverseny, a próbalátogatások és a vidéken szervezett mesterkurzusok – is mind a jövő zeneszerető generációját neveli ki.
Honnan jött a Közösségi Hét ötlete? Hová szoktak ilyenkor ellátogatni?
A Közösségi Hét az egyik legfontosabb szívügyünk. Ott vagyunk a világ legfontosabb koncerttermeiben a New York-i Carnegie Halltól kezdve a bécsi Musikvereinon át a londoni Royal Albert Hallig, sokszor mégis nagyobb és inspirálóbb érzés egy eldugott kis vidéki magyar templomban muzsikálni száz embernek. Szeretünk kilépni a hagyományos keretekből, és közel menni a hallgatósághoz. Ezeken a koncerteken ott van a közönség egy karnyújtásnyira tőlünk, látjuk a mosolyukat, a könnyeiket, a koncert után megvendégelnek, beszélgetünk, falatozunk, együtt vagyunk. Valódi közösségi élmény. Ez a közvetlen visszajelzés semmihez sem hasonlítható. Egyetlen ilyen hét alatt több mint húsz ingyenes kamarakoncertet adunk Magyarország-szerte: templomokban, elhagyott, vagy már nem az eredeti funkciója szerint működő zsinagógákban, idősotthonokban és gyermekgondozási intézményekben. Legközelebb áprilisban kerekedünk fel.
Milyen lehetőségeik vannak napjainkban, hogy a programjaikról hírt adjanak a közönségnek?
A BFZ igyekszik kihasználni az összes lehetséges kommunikációs csatornát a zene csodájának terjesztésére. Legfontosabb kommunikációs eszközünk természetesen a honlapunk, ahol azonnali jegyvásárlásra is lehetőség van. Jegyértékesítési kommunikációnkban fontos szerepe van az egyre növekvő lojális közösségünknek, akiket a tartalommarketing eszközökkel – videók, videóblogok – érünk el direkt csatornáinkon, hírlevél vagy közösségi média üzenetek formájában. Online marketingünk alapvetően a klikkalapú kampányokra épít, és hagyományos és programmatik bannerkampányokat is futtatunk. A koncertjeink jó részét, sőt, a próbáinkat is elérhetővé tesszük élő, online közvetítéseink formájában a honlapon és a Facebookon. Természetesen jó kapcsolatot ápolunk a sajtóval, mely kulcsfontosságú a zenekar jó hírének fenntartásában, ami persze nem működne a zenekar állandó kitűnő zenei színvonala és zajos hazai és nemzetközi sikerei nélkül. A komolyzene közönsége elvárja a hagyományos tájékoztatási csatornákat is, ezért ingyenes nyomtatott évadfüzetet adunk ki, aktívan hirdetünk a rádióban, nyomtatott felületeken és legalább három alkalommal utcai plakátokon is Budapest-szerte. A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai is aktívan kiveszik a részüket a kommunikációból, legyen szó a Facebook-oldalunkról, ahova ők maguk is írnak posztokat és fotóznak is, programfüzeteinkről, melyekben megosztják az adott műsorral kapcsolatos gondolataikat, interjúkról vagy videós anyagokról. Ez az egyik kulcs ahhoz, hogy minél személyesebb, minél közvetlenebb legyen a közönség számára a BFZ-élmény. Fischer Iván világsztár, a BFZ a világ egyik legtöbbet turnézó zenekara, ezért a nemzetközi médiában is erős jelenléttel kell bírnunk. Ebben segítenek angol nyelvű közösségi média felületeink (Twitter, Instagram, angol nyelvű Facebook) és a nagy nemzetközi zenei műsorszolgáltatókkal kötött együttműködéseink. Ennek jó példája volt tavalyi két élő közvetítésünk a Mezzo tévécsatornán, akik egy egész hónapot szenteltek Fischer Iván munkásságának bemutatására.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.