Kövess minket!

Marketing

Mitől lesz sikeres egy startup?

A Mobilitás és Multimédia Klaszter által szervezett TechShow 2012-re érkezett Magyarországra Gigi Wang, az MIT/Stanford Venture Lab elnökségi tagja, akit a sikeres startupépítés feltételeiről kérdeztünk. Mint kiderült, a válság nem jelent gondot a startupvilág szempontjából, így ugyanis kevesebb pénzt dobnak ki az ablakon a befektetők, és valóban csak a legjobb kezdő vállalkozások kapnak zöld lámpát. Megkérdeztük a szakembert Steve Jobsról és a behálózott világban kívánatos vezetési stílusról is.

Gigi Wanf (fotó: TechShow/EgyedPéter)

Számos sikeres startupot látunk globális játékossá válni. Mi a siker kulcsa?

Ahhoz, hogy egy startup globális játékossá tudjon válni, a legfontosabb a jó csapat. Ha azt nézzük, hogy mitől jó egy csapat, elsőként a vállalkozás kultúráját kell kiemelnünk. A sikeres startupok kultúrájának szerves része az átláthatóság és a bizalom (a csapat tagjai között, illetve a menedzsmenttel szemben), az együttműködő környezet (a jó csapatmunka), a kockázatvállalási készség (a jutalom ugyanis kockázattal jár), a hitelesség és annak a lehetősége, hogy az alkalmazottak önálló döntéseket hozhassanak, ahelyett, hogy mindig megmondjuk nekik, mit tegyenek éppen. A kibővített csapatban helyet kell kapnia a menedzsmentnek, a befektetőknek és a tanácsadóknak is, akik együtt alakítják ki a globális siker eléréséhez szükséges stratégiát.

Ha erős csapatod van, a megfelelő kultúrával, a vállalkozás nagyobb eséllyel arat sikert, mivel képes lesz innovatív termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni, be tudja azonosítani a potenciális új piacokat, megfelelő piacra lépési terveket tud kidolgozni, és a végrehajtással sem lesznek gondok.

Ráadásul ha megváltozik a piac, a terméken változtatni kell, az eredeti üzleti modell nem működik, vagy más okból nem jön össze elsőre a vállalkozás, akkor egy jó csapat képes lesz beazonosítani a problémákat, és persze választ is tud adni a kihívásokra. Számos sikeres startup fókuszált az elején rossz piacra, vagy nem volt elsőre jó az üzleti modellje, de aztán képes volt változtatni, és így sikert elérni, gyakran egy kibővített csapat segítségével.

 

A válság keményen érinti a “hagyományos” gazdaságokat. De hogyan hat az innovációalapú startupvilágra?

A válság kifejezetten jót tesz az innovációalapú startupvilágnak. Válságidőszakban gyakran kevesebb a befektetésre fordítható pénz, úgyhogy csak a legjobb startupok tudnak elindulni. Amikor sok pénz áll rendelkezésre a piacon, a befektetők könnyebben „dobnak ki az ablakon” nagy összegeket közepes kezdő vállalkozások finanszírozására. A legeredményesebb startupok viszont gyakran a kihívásokkal teli időkben emelkednek fel, és aratnak sikert, amikor a csapatoknak többet kell tenniük a sikerért, mivel kevesebb a pénz és a lehetőség (a hagyományos iparágakban).

 

A médiaiparban többnyire a technológia által meghatározott trendekről beszélünk. De mi a helyzet a jó öreg marketing- és márkázási törvényszerűségekkel? Működnek még?

A jó öreg marketing- és márkázási törvényszerűségek még mindig működnek. Az olyan dolgok, mint az, hogy értsük meg a piacokat, azt, hogy mit akarnak a fogyasztók, és hogyan lehet velük úgy kommunikálni, hogy felismerjék, milyen értéket kínálunk nekik, mindig is fontosak lesznek. A technológia jóvoltából azonban a márkatulajdonosok olyan eszközöket kaptak, amelyekkel a marketingjük célzottabbá, az eredményeik mérhetőbbé válnak. Azáltal, hogy a technológiák és az internet révén jóval több adatot tudunk a felhasználókról összegyűjteni, és ezeket az adatokat sokkal jobban tudjuk elemezni, a reklámok és promóciók sokkal célzottabb közönséghez juthatnak el, azaz hatékonyabbak lesznek. A marketingesek kisebb költségből érik el a megfelelő embereket, ahelyett, hogy sok pénzt áldoznának egy szélesebb, nekik csak részben megfelelő kör elérésére.

 

Bár nem startup, de mindenképpen innovációs ikon az Apple. Korábbi első embere, Steve Jobs az erős – és sokak által imádott – vezető jelképe volt, ugyanakkor gyakran kritizálták autokratikus stílusa miatt is. Van-e biztos recept arra, hogy milyen vezetési stílus visz sikerre ebben a hálózatos, “lapos”, kapcsolatok tömegével átszőtt világban?

Az a vezető lehet sikeres a mai világban, aki olyan vállalati kultúrát képes teremteni, amelyet fentebb már leírtam. Egy eredményes vezető számára nagyon fontos, hogy képes legyen inspirálni és felhatalmazni. A dolog úgy működik, hogy a felülről érkező innováció rendszerezett, az alulról jövő pedig kaotikus, viszont sokkal erőteljesebb is. A Google például felismerte ezt, és minden alkalmazottjától azt várja, hogy a munkaideje 20 százalékában olyan innovatív ötletekkel foglalkozzon, amelyek nem kötődnek a konkrét munkaköréhez. Ennek az eredménye a Google AdWords is, amelyet nem az alapítók, hanem egy mérnök fejlesztett ki, és amely több mint 50 százalékban járul hozzá a cég bevételeihez.

Ami pedig Steve Jobsot illeti: bár a stílusa autokratikusnak tűnt, nagyon is hitt az alkalmazottak felhatalmazásában, és egy csomó Apple-dolgozó járult hozzá nagymértékben az olyan sikeres termékekhez, mint amilyen a Mac, az iPod és az iPad. Ezek közül az alkalmazottak közül aztán sokan felépítették a maguk sikeres startupját, azokra a képességekre és tapasztalatokra alapozva, amelyeket az Apple-nél tanultak meg. Jobs egyáltalán nem volt olyan autokratikus, csak nagyon szenvedélyes és inspiráló.

 

Steve Jobs kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy mi a fontosabb a gyorsan változó techvilágban: maga a technológia (az ötlet, az innováció) vagy a vízió (azaz az emberi tényező az előbbiek mögött)? Más oldalról: a startupok felvásárlása inkább tudás- vagy inkább termékakvizíció?

A vízió és annak a képessége, hogy megértsük a piacot és azt, hogy mit értékelnének a fogyasztók, sokkal fontosabb. A technológia inkább csak lehetővé teszi, hogy a vállalkozók innovatív megoldásokat fejlesszenek a fogyasztók számára.

Cégeket többféle indokból vásárolnak fel, többnyire az akviráló vállalkozás üzleti céljai mentén. Van, hogy a szellemi tulajdon/a technológia az érdekes, vagy a piac, ahol a cég domináns szerepet tölt be, és az is előfordul, hogy a startupcsapat tudása és tapasztalatai vonzóak. Például jelenleg kevés a mérnök a Szilícium-völgyben, és gyakran pusztán azért vásárolnak fel cégeket, hogy megszerezzék az ott dolgozó remek munkaerőt.

 

Az utóbbi hetek [az interjú június elején készült – a szerk.] nagy sztorija a Facebook némileg zavarosra sikeredett tőzsdére vitele. Mit rontottak el, ha egyáltalán elrontottak valamit?

A Facebook tőzsdére vitelét az egekig hype-olták, úgyhogy a cég részvényei nagyon magasan kezdtek, és racionális módon esniük kellett. A Facebook egy csomó előnyt biztosít a fogyasztók különböző szegmensei számára a különböző felhasználási lehetőségek által. Tény, hogy 850 millió felhasználója van, ezért úgy hiszem, a magas érték mögött van tartalom. A részvényár nagymértékű változása a nagy nyilvánosságnak és érdeklődésnek köszönhető, de úgy gondolom, magas szinten fog stabilizálódni, mint ahogy a Google értékpapírjai a cég tőzsdére vitele után.

 

Mi lesz a következő nagy durranás a közösségi média után? Üzleti értelemben, azaz nem csupán a kommunikációs hype-okat tekintve.

Az egyik jelentős trend a “big data” előretörése. Az a tény, hogy mindenhol szenzorok vannak – az interneten, a mobiltelefonokon, az autókban –, lehetővé teszi, hogy nagyon sok adatot gyűjtsünk össze. Ha ezt az adatmennyiséget kielemzik, azt értékes módon lehet felhasználni. Példaként említhetjük a forgalmi adatok gyűjtését a nagy városokban, amire építve lehet megfelelő közlekedési rendszereket kialakítani. Vagy adatokat gyűjthetünk a cukorbetegektől, hogy azokat kielemezve alkossuk meg a betegség elleni küzdelem még hatékonyabb módjait. És persze gyűjthetünk viselkedési adatokat az internetezőkről, hogy célzottabb, relevánsabb reklámokat kaphassanak. És a lista a végtelenségig folytatható.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom