Kövess minket!

Marketing

Mitől dobban meg a magyarok szíve reklámnézéskor?

Hogyan érdemes a történelemre, a közös emlékekre, nemzeti, helyi jelképeinkre, sportolóinkra utalni a hirdetésekben? Több mint 2000 hazai kampányt vizsgált meg a budapesti neuromarketing startup, hogy összeszedjék a legfontosabb tanulságokat és insight-okat az imázsreklámokról. Ízelítő a kutatásból.

Jó ideje közhelynek számít a piacon, hogy az emberek többre tartják azokat a vállalatokat, amelyek az üzleti céljaik elérése mellett valamilyen nemesebb célt, a fogyasztók számára fontos értéket is a zászlójukra tűznek. A cégek rengeteg eszközt bevetnek azért, hogy ezeket a márkaértékeket elültessék az emberek fejében, ezért gyakran állnak elő imázskampányokkal.

A reklámadaptálás elterjedésével a szakemberek talán egyik legnehezebb feladata a kulturális kompatibilitás fenntartása lett. Így a hirdetők a városképtől, a kulturálisan belénk égett, ezáltal mindenki számára ismerős életérzéseken át sokféle eszközt bevetnek. Lássunk most három olyan hirdetőt, akiknek az utóbbi években nem titkolt célja volt, hogy a kulturális közelségre vagy közösségélményre építsenek imázsfilmjükben.

Városképek, olimpikonok

A Szentkirályi 2016-os olimpiai szponzorációs kampánya rengeteg lehetőséget kínált, hogy az üzenet magyar emberek szívébe férkőzzön. Budapest látványa és sikeres olimpikonjaink olyan közös kulturális alapot jelentenek, amelyek hatására minden magyar szíve egyszerre dobban.

 

 

Vagy mégsem? A Synetiq neuromarketing alapú kutatásai azt mutatják, hogy nem feltétlenül. Ez pedig egyértelműen a megvalósításra vezethető vissza. Bár a sportolókat bemutató közeli felvételek és a távoli városképek elérték a kívánt érzelmi hatást, a kutatásban részt vett alanyoknál a városban futó sportolók jelenetei nem támogatták a kötődés kialakulását.

A jelenetek túlzottan távoliak és zsúfoltak voltak, a különböző perspektívákból felvett képek nem vezették kellőképpen a nézők figyelmét – hol feltűntek a sportolók, hol nem. Ugyanakkor a városnak is csak olyan nehezen dekódolható részleteit tudták megmutatni, mint a Lánchíd pillérei, vagy a hídon haladó autók mögött a Budai Vár elmosódott, alig kivehető látványa, továbbá az épületek között távolban alig látszó Mátyás templom csúcsa. Nem csoda hát, hogy bár a témának köszönhetően a reklám fenntartotta a figyelmet, a bemutatott jelenetek mégsem voltak képesek pozitív érzelmeket kiváltani a nézőkből.

 

Információ-morzsák

A közösség és ismerősség élménye mellett megannyi szempont befolyásolhatja egy imázsreklám hatékonyságát. Például, hogy hogyan fogalmazzák meg a hirdetők az üzenetet, hogyan támasztják alá azt képekkel, milyen szereplőket választanak, és egyáltalán milyen képivilág az, ami leginkább kedvelhető. Fontos kérdés az is, hogy a rengeteg információ-morzsa mellett hogyan hívják fel a figyelmet a fő üzenetre, sőt az is, hogy hogyan kötik a jellemzően általánosságban megfogalmazott értékeket magához a márkához.

 

A régi jó dolgok

A kulturális közelséget a régmúlt felidézése is megteremtheti. Az Aldi és a Törley hirdetései mind múltidézésre építettek. Meglepő, hogy a német Aldi sikeresebben alkalmazta ezt, mint az itthon nagy hagyományokkal rendelkező Törley.

 

 

Mindkét márka régmúltra visszatekintő piaci jelenlétét szerette volna hangsúlyozni: míg az Aldi a szatócsboltok világát, a Törley a pezsgőborgyár mindennapjait jelenítette meg. Azt gondolhatnánk, hogy a híres magyar borok hazájában a szőlőbirtokokkal körbevett gyár szorgos munkásai közelebb állnak hozzánk, mint a békebeli német vásárlók, az érzelmi mérések kimutatták, hogy ez nem így van.

Ugyanis nem csak felmenőink történetei, de még akár a régi időkben játszódó sorozatok, filmek is képesek formálni azokat a kulturális referenciákat, amelyeket elő tudunk hívni. És az Aldi pont egy ilyen vidéki századfordulós hangulatot festett meg kiválóan, amivel sokakban teremtett közelség és közösségélményt. Ezzel szemben kevesen mondhatják el magukról, hogy behatóan tanulmányozták volna a régi korok pezsgő- és borkészítési eljárásait, a Törley filmjéhez így nehezebb volt kapcsolódni.

 

 

Szerencsére a magyar pezsgőóriás reklám-arzenáljában azért nem csak ez az egy érzelmi fegyver állt, így a közös pezsgőzés élménye és maga a Törley márka is kompenzálni tudta az emberek pezsgőkészítési ismereteinek hiányosságait.

 

Nyomkeresés és -hagyás

A Synetiq Image Report-jában az elmúlt két év legemlékezetesebb és legkevésbé nyomot hagyó 20 imázs kampány tanulságain keresztül vette sorra azokat a szempontokat, amik egy márkaépítési céllal készült kampány sikerét döntően befolyásolhatják. Bővebben a hiánypótló kutatás tartalmáról és módszertanáról itt olvashat.

A Synetiq 2016 januárja óta több mint 2000 reklámot mért meg innovatív módszerekkel, amely ötvözik az videófejlesztés során egyre elterjedtebb neuromarketing és a klasszikus reklámkutatás kérdőíves módszertanát. A Synetiq-et nemrég a Google és a Financial Times beválasztotta a New Europe 100-as listájára, pár napja pedig támogatást nyert a Google Launchpad akcelerátorprogramtól. A nemrég duplájára bővült, 20 fős cég jelenleg 7 ország 40 ügyfelét segíti neuromarketingre alapozott insightjaival.

Marketing

Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa 2021-ben

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot, amelynek díjátadójára 2021. szeptember 16-án, a Marketing Summit Hungary konferencián – a marketing szakma csúcstalálkozóján – került sor.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének, elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el

– Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által.

A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

Tovább olvasom

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom