Kövess minket!

Marketing

Mit kíván a magyar hirdető?

Bár a piac helyzete nem rózsás, előtérbe kerülni látszik a partnerség igénye. Mostanra a márkatulajdonosok is belátták, hogy van tennivalójuk a piacfejlesztés terén. Az IAB Hirdetői Klub kiáltványt adott ki, melyben annak adott hangot, mit vár el és mit tenne a fejlődés érdekében. Az alapítókkal, Juhász Péter Tiborral és Tóth Gergellyel beszélgettünk.

Az interjú írott formában elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. A szakemberekkel készült rádióbeszélgetés meghallgatható ezen a linken.

Tóth Gergely (forrás: Réti Dóra/Médiapiac)

Tavaly decemberben jelentettétek be, hogy megalakult vezetésetekkel az IAB Hirdetői Klubja. Milyen megfontolás állt a létrehozása mögött?

Tóth Gergely (TG): Amiatt alapítottuk meg az IAB Hirdetői Klubot Juhász Péterrel közösen és Novák Péter IAB-elnök támogatása mellett, mert a magyarországi szervezetben főleg a médiatulajdonosok és a médiaügynökségek voltak aktívak. Az IAB úgy érezte, hogy jó volna, ha a hirdetők is azok lennének, mert a piacfejlesztés úgy működik igazán jól, ha mindhárom szereplő véleménye és igényei megjelennek.

 

Szó szerint egy klubra kell gondolnunk?

TG: Ez egy zártkörű klub, amelynek csak valamekkora online költéssel rendelkező hirdetők lehetnek a tagjai. A zártkörűség kirekesztőnek tűnhet, de nem ez a cél, hanem az, hogy magunk között, őszintén tudjunk beszélgetni. Ez nem azt jelenti, hogy médiaügynökségek vagy médiatulajdonosok soha nem vehetnek részt ezeken az üléseken, de ők csak meghívásos alapon jöhetnek.

 

Honnan jött számotokra az inspiráció?

Juhász Péter Tibor (JPT): Általában egy nagyobb cégnél is csupán egy-két ember foglalkozik dedikáltan az online területtel. Még az előző munkahelyemen felébredt bennem az igény, hogy megbeszélhessem másokkal az engem foglalkoztató dolgokat. Ezért felhívtam azokat a digitális ügynökségeket, amelyekkel akkor együtt dolgoztam, hogy hozzunk össze pár embert, de ez így nehézkes volt. Ekkor akadtam össze Gergővel és Novák Péterrel, és kiderült, hogy ez lesz a megfelelő keret.

 

Juhász Péter Tibor (forrás: Kreatív)

Első blikkre meglepő, hogy a nagy cégeknél még mindig kevés a kifejezett online pozíció.

JPT: Az online büdzsé sok esetben még mindig kicsi a többi médiatípuséhoz képest, és a cégek nem feltétlenül tudnak egy teljes embert erre a pozícióra alkalmazni. Általában valaki az egyéb munkái mellett viszi az online feladatokat, ami meghatározza, hogy mennyi időt és erőforrást tud rá áldozni.

 

Eközben a költés körülbelül ötöde összpiaci szinten a digitális piacra áramlik. Ennyire ne érte volna ezt utol a hirdetői oldal?

TG: Miközben média- és ügynökségi oldalon sokkal több online szakember van, és sokkal mélyebb a tudásuk, hirdetői oldalon egyelőre mások a tapasztalataink. Míg például a tévé esetében egyszerűbb a képlet, mindenki ismeri a mérőszámokat, kifejezéseket, addig a digitális terület jóval bonyolultabb. Ezért nagyon fontos egy dedikált szakember, erre azonban hirdetői oldalon eddig sok cégnek nem volt erőforrása. Emiatt indultunk el afelé, hogy összefogjuk azokat, akik már ilyen pozícióban vannak, másrészt segítséget adunk azoknak, akik szeretnének digitális tudással felvérteződni.


Az internet még mindig „új média”? Tíz éve így hívtuk, de még manapság is előfordul.

JPT: Igaz, hogy tapasztalható lemaradás, de megvan az igény a fejlődésre a hirdetői oldalon. Ezért szeretnénk katalizátorszerepet betölteni.

TG: A lemaradás nem minden iparágat érint. Az e-kereskedők például már élen járnak, a telekommunikáció kezd efelé mozdulni, de például az FMCG-nél még mindig van mit behozni. Az idegenkedés abból látható, hogy az online költés részesedése a teljes reklámtortából idehaza jellemzően kisebb, mint a körülöttünk lévő fejlettebb európai országokban.

 

Kiadtatok egy kiáltványt. Mi volt vele a célotok?

TG: A magyar médiapiac nehéz helyzetben van, szinte minden szereplője szenved. Rövid távon ez jó is lehetne nekünk, mert olcsóbban hirdethetünk. Hosszú távon viszont ez oda is vezethet, hogy a médiafelületek minősége és a szakemberek tudása nem lesz fenntartható. Nekünk, ügyfeleknek is érdekünk, hogy a piac olyan irányba mozduljon el, amely hosszú távon fenntartható mindhárom fél számára. Azon gondolkodtunk, mit tudunk mi tenni. Arra jutottunk, hogy egyedül nem sokat, de elindíthatunk egy dialógust azokban a témákban, amelyek szerintünk a piac fejlődését segíthetik.


A kiáltvány egyik pontja szerint elő kell mozdítani a felek közötti kölcsönös megértést az átláthatóság és a bizalom érdekében. Nincs meg a bizalom?

TG: A bizalom abszolúte megvan, de a magyar piac olyan nehéz helyzetbe jutott, hogy radikális lépésre van szükség. Ezért jutottunk el oda, hogy az eddig maximum négyszemközti sörözés közben megtárgyalt problémákat nyíltabban kimondjuk. Ebből mindannyian profitálhatunk, és mindannyian tehetünk a fejlődés előremozdításáért. Túl vagyunk már egy együtt gondolkodós összejövetelen, ahol fantasztikusan jó beszélgetés kerekedett ki a médiaügynökségekkel.

JPT: Akkor alakulhat ki teljes bizalom, ha értjük egymást. Ez az, amiben előre tudunk lépni, ha olyan „szeánszokat” tartunk, mint első alkalommal. Az online fölött még mindig van egy kis „susmusfelhő”, de ha konkrét dolgokról beszélünk, akkor ez eloszlik, és a felesleges munkát is kiveszi a rendszerből.

 

A kiáltványban olvasható alapelvek egyike, hogy a digitális médiát a legátláthatóbb, legmegbízhatóbb médiává kívánja a Hirdetői Klub tenni. Miért van dolga azzal a hirdetőknek, hogy egy médiatípust fejlesszenek?

TG: Fontos leszögezni, hogy médiasemlegesek vagyunk. Nem kizárólag az online-ra szeretnénk figyelmet fordítani, és nem akarjuk előnyben részesíteni a többi médiatípussal szemben. Amiatt kezdtünk ezzel foglalkozni, mert az online részesedése a magyar piacon kevésbé dinamikusan nő, mint a környező országokban, aminek az egyik oka az lehet, hogy kevésbé érthető a hirdetőoldali, menedzsmentszintű döntéshozóknak.

 

Mi az IAB Hirdetői Klub előtt álló legfontosabb aktuális feladat?

JPT: Ha egyetlen dolgot kell mondanunk, akkor az a klasszikusan nagy tévéhirdetők meggyőzése arról, hogy online is érdemes egyre többet kommunikálniuk. Ezzel kapcsolatban két területet határoltunk be, amelyből az egyik a mérés. A tévé ebből a szempontból egyszerű – ott a Nielsen Közönségmérés, a GRP, elérés- és gyakoriságalapon lehet tervezni. Ezek nagyon releváns mérőszámok egy branding kampány esetében. Online ez sokkal bonyolultabb, pedig technikailag adottak a lehetőségek. Az egyeztetések nyomán azt látjuk, hogy mindenki nyitott az elérés- és gyakoriságalapú tervezés lehetővé tételére.

 

Az online sokat tud, miért kell tévésíteni?

JPT: A televízió betölti a szerepét, és nem hiszem, hogy drámaian csökkenteni kellene a tévébüdzséket. Az online-t viszont okosabban kellene használni. Többek között egy mondatban leírhatóvá kellene tenni, hogy mit fogok elérni a kampányommal. Emellett – és ez a másik fontos terület – a televízióban eléggé adott a formátum. Online viszont sok hirdetési formátum áll rendelkezésre, az oldalak gyakran zsúfoltak, a bannerek egy része kicsi, nem is biztos, hogy a felhasználó találkozik a hirdetéssel. Ezért van egy olyan óhajunk, hogy mondjuk ki, melyek a prémium felületek, azaz melyek alkalmasak márkaépítésre, melyek lehetnek jó kiegészítői egy tévés kampánynak.

 

Tudtok valamit tenni a hirdetők képzése terén?

TG: Nem arról van szó, hogy az online kampányokról döntő marketinges szakemberek képzetlenek lennének. Egyszerűen ahhoz, hogy az online aktivitás igazán hatékony legyen, sokkal nagyobb időbefektetésre van szükség. Ennek az időnek a csökkentésében szeretnénk a szakembereket segíteni, és ezért nyitunk a képzések felé. Olyan best practice-eket, nemzetközi példákat igyekszünk bemutatni, amelyekből a kollégák megtanulhatják, hogy mire érdemes figyelni, vagy mely mérőszámok működnek igazán jól.

 

A klubdélutánokon túl lesz-e olyan szervezett tanfolyam, amelyre be lehet iratkozni?

TG: Pontosan még nem tudjuk, milyen formában fogjuk ezt továbbvinni, de az biztos, hogy növekvő energiát fordítunk arra, hogy mind a hirdetői oldalon dolgozók, mind az ebbe a szakmába igyekvő diákok hozzájuthassanak ehhez a tudáshoz.

 

Ha minden jól megy, milyen időtávon lehet látható változást elérni a piacon?

JPT: Ha a magyar piac nem lépi meg a változásokat, akkor egyszerűen meg fog halni. Ott vannak az olyan nemzetközi játékosok, mint a Google, a Facebook vagy hamarosan akár a Microsoft, amelyek alapból tudják mindazt, amit megfogalmaztunk. Egy nemzetközi hirdető számára eleve adja magát, hogy nagy, nemzetközi partnerrel dolgozzon.

 

Miért éri meg hirdetőként a magyar médiát ébresztgetni, ha már úgyis kézre áll a Google vagy a Facebook? Jobb lenne magyar felületeken költeni a pénzt?

JPT: A nagy nemzetközi hirdetőket gyakran éri az a vád, hogy nem támogatják kellően a hazai tartalmakat, pedig pont nem erről van szó. Az a célunk, hogy egészséges egyensúly alakuljon ki, és a hazai, magyar nyelven előállított tartalmat és az azon megjelenő hirdetéseket ugyanolyan modern, innovatív, átlátható eszközökön, platformokon lehessen tervezni és vásárolni, mint a nemzetközi versenytársaknál.

 

——————————————–

IAB Hirdetői Klub Manifesztó 2013

1. Váljon lehetővé a digitális kampányok reach/frequency alapú tervezése (ideális esetben szociodemográfiai alapon definiált célcsoportokon).

2. Törekedjünk az IAB sztenderd displayformátumok (beleértve az online videót is) kizárólagos használatára minden olyan esetben, amikor a kreatív- vagy a médiastratégia nem követeli meg egyedi felület alkalmazását.

3. Jöjjön létre a legnagyobb hatású médiafelületek „prémium” minőségét tanúsító feltételrendszer.

4. Tartsunk rendszeres képzést tagjainknak, amelyen megosztjuk tapasztalatainkat és véleményünket anélkül, hogy üzleti titkokat sértenénk.

5. Mozdítsuk elő az ügynökségek, médiatulajdonosok és hirdetők közötti kölcsönös megértést az átláthatóság és bizalom erősítése érdekében.

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom

Marketing

Újból reklámokkal kísérletezik a Firefox

A címsorba gépelve jelenhetnek meg az ajánlott weblapok.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hosszú évek óta küzd a saját talpára állással a Mozilla, hiszen anyagilag jelen pillanatban teljesen ki van szolgáltatva a Google kényének-kedvének, a Firefox alapértelmezett keresőmotoros üzletén keresztül a rivális Chrome fejlesztője pénzeli a működését. Emiatt az évek során többféle módon is felmerült a Firefox reklámokkal való ellátása, plusz újabban fizetős szolgáltatások indításával kísérletezik a Mozilla.

Most megjött a legújabb variáció a reklámtémára, a napokban kiadott Firefox 93 egyes országokban már képes fizetett hirdetéseket megjeleníteni a címmezőben, a felhasználók által beírt információk alapján reklámlinkek jelenhetnek meg az ajánlatok között. A fejlesztés Magyarországon jelenleg nem aktív, a támogatott piacokon pedig kikapcsolható a Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Címsáv → Kontextuális ajánlatok → Szponzorált ajánlatok megjelenítése menüpont elöli pipa kiszedésével.

A Mozilla szerint a funkció teljes mértékben tiszteli a felhasználók magánszféráját, csak a szigorú adatbiztonsági feltételeinek megfelelő, megbízható hirdetők számára engedélyezi az efféle hirdetések megjelenítését a Firefoxban – írja az Origo.

Tovább olvasom

Marketing

A földrajzi árujelzők megbecsültséget biztosítanak

Kormányzati szándék a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

Közzétéve:

Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel fokozható a minőségi agrártermékek versenyképessége, amelyek a hazai piacok mellett a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Földrajzi Árujelzők Díjátadó Gála megnyitóján a tárca pénteki közleménye szerint.

Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében megtartott eseményen az államtitkár hangsúlyozta:

a földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok elnevezéseinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában, illetve világszerte a nemzetközi megállapodások révén.

Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. Motivációnk, hogy általuk olyan egyedi, mások által nem reprodukálható eszközt biztosítsunk a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket.

Szándékunk a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

– írja az Agrárminisztérium.

Farkas Sándor sikeresnek nevezte az Agrárminisztérium programját, mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz. Mint fogalmazott, a földrajzi árujelzők mellett a hagyományos és tájjellegű termékek is kulturális örökségünk részét képezik. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség és az ahhoz kapcsolódó tudás ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése és példaképül állítása céljából ezért 2016-ban az agrártárca megalapította a “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A szaktárca közölte, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is előtérbe került a földrajzi árujelzők oltalma.

A földrajzi árujelzőknek olyan hozzáadott értéket növelő hatásuk van, amelyek lehetővé teszik a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességük növelését.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányzat által teremtett kedvező jogi és támogatási környezet gazdasági lehetőséget nyújt a földrajzi árujelzős termékek előállítói számára, ezek kiaknázása azonban a termelői csoportosulások kezében van.

A tájékoztatás szerint Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. Az ehhez való csatlakozással pedig lehetővé válik az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre a nemzetközi oltalom megszerzése.

Az eseményen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás a földrajzi árujelzők bejegyzését igazoló oklevelet adott át 21 termelőnek – közölte az AM.

Tovább olvasom