Kövess minket!

Marketing

Mit kíván a magyar hirdető?

Bár a piac helyzete nem rózsás, előtérbe kerülni látszik a partnerség igénye. Mostanra a márkatulajdonosok is belátták, hogy van tennivalójuk a piacfejlesztés terén. Az IAB Hirdetői Klub kiáltványt adott ki, melyben annak adott hangot, mit vár el és mit tenne a fejlődés érdekében. Az alapítókkal, Juhász Péter Tiborral és Tóth Gergellyel beszélgettünk.

Az interjú írott formában elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. A szakemberekkel készült rádióbeszélgetés meghallgatható ezen a linken.

Tóth Gergely (forrás: Réti Dóra/Médiapiac)

Tavaly decemberben jelentettétek be, hogy megalakult vezetésetekkel az IAB Hirdetői Klubja. Milyen megfontolás állt a létrehozása mögött?

Tóth Gergely (TG): Amiatt alapítottuk meg az IAB Hirdetői Klubot Juhász Péterrel közösen és Novák Péter IAB-elnök támogatása mellett, mert a magyarországi szervezetben főleg a médiatulajdonosok és a médiaügynökségek voltak aktívak. Az IAB úgy érezte, hogy jó volna, ha a hirdetők is azok lennének, mert a piacfejlesztés úgy működik igazán jól, ha mindhárom szereplő véleménye és igényei megjelennek.

 

Szó szerint egy klubra kell gondolnunk?

TG: Ez egy zártkörű klub, amelynek csak valamekkora online költéssel rendelkező hirdetők lehetnek a tagjai. A zártkörűség kirekesztőnek tűnhet, de nem ez a cél, hanem az, hogy magunk között, őszintén tudjunk beszélgetni. Ez nem azt jelenti, hogy médiaügynökségek vagy médiatulajdonosok soha nem vehetnek részt ezeken az üléseken, de ők csak meghívásos alapon jöhetnek.

 

Honnan jött számotokra az inspiráció?

Juhász Péter Tibor (JPT): Általában egy nagyobb cégnél is csupán egy-két ember foglalkozik dedikáltan az online területtel. Még az előző munkahelyemen felébredt bennem az igény, hogy megbeszélhessem másokkal az engem foglalkoztató dolgokat. Ezért felhívtam azokat a digitális ügynökségeket, amelyekkel akkor együtt dolgoztam, hogy hozzunk össze pár embert, de ez így nehézkes volt. Ekkor akadtam össze Gergővel és Novák Péterrel, és kiderült, hogy ez lesz a megfelelő keret.

 

Juhász Péter Tibor (forrás: Kreatív)

Első blikkre meglepő, hogy a nagy cégeknél még mindig kevés a kifejezett online pozíció.

JPT: Az online büdzsé sok esetben még mindig kicsi a többi médiatípuséhoz képest, és a cégek nem feltétlenül tudnak egy teljes embert erre a pozícióra alkalmazni. Általában valaki az egyéb munkái mellett viszi az online feladatokat, ami meghatározza, hogy mennyi időt és erőforrást tud rá áldozni.

 

Eközben a költés körülbelül ötöde összpiaci szinten a digitális piacra áramlik. Ennyire ne érte volna ezt utol a hirdetői oldal?

TG: Miközben média- és ügynökségi oldalon sokkal több online szakember van, és sokkal mélyebb a tudásuk, hirdetői oldalon egyelőre mások a tapasztalataink. Míg például a tévé esetében egyszerűbb a képlet, mindenki ismeri a mérőszámokat, kifejezéseket, addig a digitális terület jóval bonyolultabb. Ezért nagyon fontos egy dedikált szakember, erre azonban hirdetői oldalon eddig sok cégnek nem volt erőforrása. Emiatt indultunk el afelé, hogy összefogjuk azokat, akik már ilyen pozícióban vannak, másrészt segítséget adunk azoknak, akik szeretnének digitális tudással felvérteződni.


Az internet még mindig „új média”? Tíz éve így hívtuk, de még manapság is előfordul.

JPT: Igaz, hogy tapasztalható lemaradás, de megvan az igény a fejlődésre a hirdetői oldalon. Ezért szeretnénk katalizátorszerepet betölteni.

TG: A lemaradás nem minden iparágat érint. Az e-kereskedők például már élen járnak, a telekommunikáció kezd efelé mozdulni, de például az FMCG-nél még mindig van mit behozni. Az idegenkedés abból látható, hogy az online költés részesedése a teljes reklámtortából idehaza jellemzően kisebb, mint a körülöttünk lévő fejlettebb európai országokban.

 

Kiadtatok egy kiáltványt. Mi volt vele a célotok?

TG: A magyar médiapiac nehéz helyzetben van, szinte minden szereplője szenved. Rövid távon ez jó is lehetne nekünk, mert olcsóbban hirdethetünk. Hosszú távon viszont ez oda is vezethet, hogy a médiafelületek minősége és a szakemberek tudása nem lesz fenntartható. Nekünk, ügyfeleknek is érdekünk, hogy a piac olyan irányba mozduljon el, amely hosszú távon fenntartható mindhárom fél számára. Azon gondolkodtunk, mit tudunk mi tenni. Arra jutottunk, hogy egyedül nem sokat, de elindíthatunk egy dialógust azokban a témákban, amelyek szerintünk a piac fejlődését segíthetik.


A kiáltvány egyik pontja szerint elő kell mozdítani a felek közötti kölcsönös megértést az átláthatóság és a bizalom érdekében. Nincs meg a bizalom?

TG: A bizalom abszolúte megvan, de a magyar piac olyan nehéz helyzetbe jutott, hogy radikális lépésre van szükség. Ezért jutottunk el oda, hogy az eddig maximum négyszemközti sörözés közben megtárgyalt problémákat nyíltabban kimondjuk. Ebből mindannyian profitálhatunk, és mindannyian tehetünk a fejlődés előremozdításáért. Túl vagyunk már egy együtt gondolkodós összejövetelen, ahol fantasztikusan jó beszélgetés kerekedett ki a médiaügynökségekkel.

JPT: Akkor alakulhat ki teljes bizalom, ha értjük egymást. Ez az, amiben előre tudunk lépni, ha olyan „szeánszokat” tartunk, mint első alkalommal. Az online fölött még mindig van egy kis „susmusfelhő”, de ha konkrét dolgokról beszélünk, akkor ez eloszlik, és a felesleges munkát is kiveszi a rendszerből.

 

A kiáltványban olvasható alapelvek egyike, hogy a digitális médiát a legátláthatóbb, legmegbízhatóbb médiává kívánja a Hirdetői Klub tenni. Miért van dolga azzal a hirdetőknek, hogy egy médiatípust fejlesszenek?

TG: Fontos leszögezni, hogy médiasemlegesek vagyunk. Nem kizárólag az online-ra szeretnénk figyelmet fordítani, és nem akarjuk előnyben részesíteni a többi médiatípussal szemben. Amiatt kezdtünk ezzel foglalkozni, mert az online részesedése a magyar piacon kevésbé dinamikusan nő, mint a környező országokban, aminek az egyik oka az lehet, hogy kevésbé érthető a hirdetőoldali, menedzsmentszintű döntéshozóknak.

 

Mi az IAB Hirdetői Klub előtt álló legfontosabb aktuális feladat?

JPT: Ha egyetlen dolgot kell mondanunk, akkor az a klasszikusan nagy tévéhirdetők meggyőzése arról, hogy online is érdemes egyre többet kommunikálniuk. Ezzel kapcsolatban két területet határoltunk be, amelyből az egyik a mérés. A tévé ebből a szempontból egyszerű – ott a Nielsen Közönségmérés, a GRP, elérés- és gyakoriságalapon lehet tervezni. Ezek nagyon releváns mérőszámok egy branding kampány esetében. Online ez sokkal bonyolultabb, pedig technikailag adottak a lehetőségek. Az egyeztetések nyomán azt látjuk, hogy mindenki nyitott az elérés- és gyakoriságalapú tervezés lehetővé tételére.

 

Az online sokat tud, miért kell tévésíteni?

JPT: A televízió betölti a szerepét, és nem hiszem, hogy drámaian csökkenteni kellene a tévébüdzséket. Az online-t viszont okosabban kellene használni. Többek között egy mondatban leírhatóvá kellene tenni, hogy mit fogok elérni a kampányommal. Emellett – és ez a másik fontos terület – a televízióban eléggé adott a formátum. Online viszont sok hirdetési formátum áll rendelkezésre, az oldalak gyakran zsúfoltak, a bannerek egy része kicsi, nem is biztos, hogy a felhasználó találkozik a hirdetéssel. Ezért van egy olyan óhajunk, hogy mondjuk ki, melyek a prémium felületek, azaz melyek alkalmasak márkaépítésre, melyek lehetnek jó kiegészítői egy tévés kampánynak.

 

Tudtok valamit tenni a hirdetők képzése terén?

TG: Nem arról van szó, hogy az online kampányokról döntő marketinges szakemberek képzetlenek lennének. Egyszerűen ahhoz, hogy az online aktivitás igazán hatékony legyen, sokkal nagyobb időbefektetésre van szükség. Ennek az időnek a csökkentésében szeretnénk a szakembereket segíteni, és ezért nyitunk a képzések felé. Olyan best practice-eket, nemzetközi példákat igyekszünk bemutatni, amelyekből a kollégák megtanulhatják, hogy mire érdemes figyelni, vagy mely mérőszámok működnek igazán jól.

 

A klubdélutánokon túl lesz-e olyan szervezett tanfolyam, amelyre be lehet iratkozni?

TG: Pontosan még nem tudjuk, milyen formában fogjuk ezt továbbvinni, de az biztos, hogy növekvő energiát fordítunk arra, hogy mind a hirdetői oldalon dolgozók, mind az ebbe a szakmába igyekvő diákok hozzájuthassanak ehhez a tudáshoz.

 

Ha minden jól megy, milyen időtávon lehet látható változást elérni a piacon?

JPT: Ha a magyar piac nem lépi meg a változásokat, akkor egyszerűen meg fog halni. Ott vannak az olyan nemzetközi játékosok, mint a Google, a Facebook vagy hamarosan akár a Microsoft, amelyek alapból tudják mindazt, amit megfogalmaztunk. Egy nemzetközi hirdető számára eleve adja magát, hogy nagy, nemzetközi partnerrel dolgozzon.

 

Miért éri meg hirdetőként a magyar médiát ébresztgetni, ha már úgyis kézre áll a Google vagy a Facebook? Jobb lenne magyar felületeken költeni a pénzt?

JPT: A nagy nemzetközi hirdetőket gyakran éri az a vád, hogy nem támogatják kellően a hazai tartalmakat, pedig pont nem erről van szó. Az a célunk, hogy egészséges egyensúly alakuljon ki, és a hazai, magyar nyelven előállított tartalmat és az azon megjelenő hirdetéseket ugyanolyan modern, innovatív, átlátható eszközökön, platformokon lehessen tervezni és vásárolni, mint a nemzetközi versenytársaknál.

 

——————————————–

IAB Hirdetői Klub Manifesztó 2013

1. Váljon lehetővé a digitális kampányok reach/frequency alapú tervezése (ideális esetben szociodemográfiai alapon definiált célcsoportokon).

2. Törekedjünk az IAB sztenderd displayformátumok (beleértve az online videót is) kizárólagos használatára minden olyan esetben, amikor a kreatív- vagy a médiastratégia nem követeli meg egyedi felület alkalmazását.

3. Jöjjön létre a legnagyobb hatású médiafelületek „prémium” minőségét tanúsító feltételrendszer.

4. Tartsunk rendszeres képzést tagjainknak, amelyen megosztjuk tapasztalatainkat és véleményünket anélkül, hogy üzleti titkokat sértenénk.

5. Mozdítsuk elő az ügynökségek, médiatulajdonosok és hirdetők közötti kölcsönös megértést az átláthatóság és bizalom erősítése érdekében.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom