Kövess minket!

Marketing

Mit jelent üzletileg a digitális átállás?

Különösebb változást nem hoz – derült ki a HWSW üzleti reggelijén. A műszakilag átállni kénytelen magyarok zöme a digitális földfelszíni platformon fog kikötni. Fontos lenne a megfelelő tájékoztatás, de egyelőre sok a baj e téren.

Bár sok szó esik róla, sok vizet nem zavar egyelőre a digitális átállás, legalábbis üzleti értelemben – derült ki a HWSW második üzleti reggelijén. A HD-témakörrel foglalkozó első beszélgetés után ezúttal azzal foglalkoztak, hogy a technológiai váltással párhuzamosan hoz-e az analóglekapcsolás piaci átrendeződést is. Mint kiderült: különösebb átrendeződés nem várható, főleg, amíg a fogyasztók ennyire passzívan szemlélik a történéseket.

 

A többséget az Antenna Hungária húzhatja be

Vitaindítójában Tóth András, az Antenna Hungária kommunikációs vezetője elmondta: nem várnak különösebb változást a platformok erősorrendjét tekintve. Úgy vélik, az analóglekapcsolás miatt váltani kényszerülők jelentős részét az Antenna Hungária tudja megszerezni. A MinDigTV ingyenes szolgáltatását a május végén közölt számok alapján 350 ezer háztartás használta, a fizetős MinDig TV Extra pedig a beszélgetést követő napokban érte el a 100 ezer háztartást. Hozzátette: a digitális földfelszíni platform közönsége – kereskedelmi szempontból – jóval érdekesebb, mint az analógé, azaz fiatalabb, városiasabb, magasabb státuszú.

Jurásek Sándor, a fizetős szolgáltatás vezetője elmondta: az Antenna Hungária úgy véli, a lekapcsolás miatt pay-TV szolgáltatást választók zöme a MinDig TV Extránál fog kikötni. Egészében azzal kalkulálnak, hogy a lekapcsolás nyomán 30 ezer új előfizetőt szerezhetnek. Bár az Antenna Hungária magabiztosnak tűnt, Schneider Henrik, a cég multimédia üzletágának irányítója fontosnak nevezte, hogy egy-két évvel előretekintsenek, és az olyan tesztek, mint a 3D mellett, gondoljanak az on-demand és egyéb interaktív szolgáltatások fejlesztésére is.

 

Kivárnak a nézők

A Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatója által idézett adatok szerint 2012 őszén analóg földi sugárzás révén a háztartások 14 százaléka, azaz mintegy 550 ezer háztartás jutott tévés tartalmakhoz. Nagy mozgás nem látszott, márciusban 13 százalékon állt e vételi mód a panelben. Arra figyelmeztetett: a nemzetközi tapasztalatok alapján az emberek az utolsó pillanatig kivárnak, azaz csak akkor fognak váltani, amikor már lekapcsolták az adást. Az eddigi adatok alapján többnyire 1-2 százalék marad a végére, aki semmilyen vételi móddal nem rendelkezik.

Éppen e kiváró magatartás, illetve az Antenna Hungária helyzeti előnye miatt meglehetősen bizonytalanok a szolgáltatók, hogyan is lehetne ráhajtani a lekapcsolásban érintettekre. Az NMHH elvileg 470 ezer háztartást keres fel országszerte, ahol felméri a szociális rászorultságot, majd felvilágosítják őket a vételi lehetőségekről, és végül “átállítják őket valamire”.

Kendi Péter, a PR-Telecom kereskedelmi igazgatója elmondta: vannak elképzeléseik arra, hogyan lehetne az analóglekapcsolásban érintettek felé kommunikálni, de ők maguk is úgy hiszik, hogy itt alapvetően az Antenna Hungáriának van keresnivalója. Úgy becslik, a kábelszolgáltatók 1-2 százaléknyi olyan emberre számíthatnak, aki a lekapcsolás nyomán az ő szolgáltatásaikra vált. Ráadásul nem egységes tömbben élnek az érintettek, így az egyes szolgáltatóknak kisebb létszámokra kellene ráhajtaniuk, ez viszont nem feltétlen éri meg.

A lakossági kivárásnak a bizalmatlanság is az oka Tóth András szerint. A fogyasztók már többféle átállási dátumot hallottak, és ezért nem mozdulnak, amíg nem érzik muszájnak. Különösen igaz ez az idősebbekre, akik a leginkább érintettek, mivel a legnagyobb eséllyel “háromcsatornások”.

Forrás: HWSW

Logisztikai gondok jöhetnek

Posta Tibor, a a végfelhasználóknak antennákat és egyéb vételi eszközöket forgalmazó P-Sat ügyvezetője szerint az érdeklődés nőtt a tévénézők részéről, de a vásárlási kedv még nem. Rávilágított: a kivárás mögött az a számítás is meghúzódik, hogy sokan hallottak az állami támogatás lehetőségéről, és most arra kíváncsiak, ők maguk beleférnek-e ebbe.

A szakember a külföldi tapasztalatok alapján azt valószínűsíti, hogy a konkrét lekapcsolást megelőző két hétben és az azt követő két hétben nőhet meg ugrásszerűen a kereslet a szükséges eszközök iránt, ami akár átmeneti hiányhoz is vezethet a kereskedőknél.

 

Infóhiány minden szinten

Vörös Csilla azt tapasztalta, hogy a kereskedők sem mindig vannak teljesen képben azzal kapcsolatban, hogy mely készülékek megfelelőek és melyek nem. Posta Tibor szerint az képtelenség is, hogy a nem specifikusan ezekre a termékekre szakosodott kiskerdeskedelmi láncok dolgozói – a legnagyobb jószándék ellenére is – megfelelően képben legyenek. Felvetette e téren az Antenna Hungária és az NMHH felelősségét is.

Utóbbira válaszul Jurásek Sándor elmondta: az Antenna Hungária értékesítési hálózata 600 tag fölött jár, s a reményeik szerint elérheti majd az ezret. A hivatalos partnerek pedig képzést kapnak a cégtől, azt ugyanakkor elismerte, hogy hibák lehetségesek, és nem tudják teljesen ellenőrizni a felkészültségüket.

Kérdés, hogyan lehetne a nézőktől felkészültséget, tájékoztottságot várni, mikor például sem a helyi tévék, és bizonyos esetekben az eladók sem teljesen tudják, mi is fog történni, s erre mi a megfelelő műszaki megoldás.

A kommunikációval Sebestyén Péter, a Samsung alelnöke sem volt elégedett, aki azt tapasztalja, hogy inkább csökken az érdeklődés, mint nő. Úgy látja, a zömében fiatal eladók már egy olyan világba nőttek bele, amelyben a sok csatorna “csak úgy jött” így nekik tényleg el kellene magyarázni, hogy mi az analóglekapcsolás és az azt illető tájékoztatás tétje.

Vidus Gabriella, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója szerint már eleve hibás az a hozzáállás, hogy azt feltételezik: az emberekben megvan “a digitális tudás”, ez ugyanis nincsen meg. Hozzátette: a szakma egy részére is ugyanez igaz, így például a nagy tévék és az Antenna Hungária egyaránt roadshow-ztak az ügynökségek körében, hogy elmagyarázzák a lekapcsolás pontos következményeit. Szerinte az a gond, hogy mindenki kommunikál valamit, de elsikkad az az alaptudás, amelyet a cégek adottnak vesznek – hibásan.

Összefoglalásul elmondható: a kommunikáció sokféle, gyakran bonyolult, túlkódolt, vagy épp nem a fogyasztók igényeihez hangolt. Gondot okoz, hogy maguk az érintett szolgáltatók is tudáshiányosak időnként. Szintén nehezíti az átállás zökkenőmentességét a lakosság alacsony bizalmi szintje, rossz anyagi helyzete (a dekódervásárlás is megterhelő lehet, nemhogy egy új tévé beszerzése), illetve “kádárista” attitűdje is, mely szerint ez az egész egy macera, amit egyelőre meg lehet úszni, s majd akkor kezdenek vele valamit, amikor nem jönnek be a csatornák. Amíg tehát a szolgáltatók nem tudják azt a gondolatot eljuttatni a fogyasztókhoz, hogy a folyamatnak hozzáadott értéke van, addig marad a kivárás és a pangás, s mint Kendi Péter mondta: “a dolog igazi reklámja az lesz, mikor lekapcsolják a villanyt”.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom