Kövess minket!

Marketing

Mit csinálnak másképp a sikeres 1 százalékot gyűjtő civil szervezetek?

A tavalyi visszaesés után örömteli módon idén 1 milliárd forinttal több szja 1% jut a jogosult több tízezer civil szervezethez, még ha a felajánlók száma enyhén csökkent is.

Nem igazolódtak be a félelmek, hogy az e-szja rendszer kiterjesztése nyomán tovább csökken majd a civil személyi jövedlem adó (szja) 1% – Miha Tamás, a Human Dialog civil kommunikációs szakértője szerint ez az idei 1 százalék felajánlások egyik legfőbb tapasztalata – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

Bár az egyes civil szervezetek eredménye eltérő, az élmezőny évek óta stabilan ugyanazokból áll. A legtöbb 1 százalékot ismét a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány gyűjtötte, immár 5. éve tartva elsőségét, a top 10 klubban pedig 8 civil szervezet már 4 éve stabilan tag. A következtetés egyértelmű: azok szerepelnek jól, akik átgondolt, egész évre szóló stratégiával dolgoznak – értékeli az eredményeket Gandera Balázs, az INTREN online marketing szakértője. Az évek óta prémium kampányokban és kiemelkedő eredmények elérésében (Bátor Tábor, Magyar Hospice Alapítvány, Országos Mentőszolgálat Alapítvány, Piros Orr Bohócdoktorok) közreműködő szakmai páros szerint a képlet egyszerű. Az „az kap, aki kér” elve nem csak az adománygyűjtésre, az szja 1 százalék felajánlásokra is igaz.

Az e-szja tavalyi bevezetése komoly visszaesést hozott a felajánlási hajlandóságban: önmagában a tény, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészíti az adóbevallást és az adófizetőnek lényegében már semmi dolga vele, érthetően az érdektelenség irányába hatott. Idén már a munkáltatóktól is átvette a bevalláskészítést a NAV, a felajánlók száma azonban így is csak 1,2 százalékkal apadt. Ezt a kis mértékű csökkenést bőségesen ellensúlyozta a bérek növekedése. A magasabb személyi jövedelmek adója is több, így ennek az 1 százaléka is jelentősebb tétel: az átlagos adó 1 százalék értéke a tavalyi 4102 forintról 4631 forintra ugrott. A szeptemberi számok összevetése alapján a végeredmény pedig a tavalyihoz képest csaknem 1 milliárd forinttal (+13%) több szja 1 százalék felajánlást jelent. Éppen ezért Miha és Gandera az idei 1 százalék kampányok eredményességi fokmérőjének a felajánlók számát tekinti.

A kiugró teljesítmények mögött kitartó munka áll. A több éve Balával és gengsztereivel kampányoló Országos Mentőszolgálat Alapítvány 81-ről 112 millióra növelte bevételét, ám fontos tudni, hogy a Mentőalapítvány megszemélyesített hírlevelek útján egész évben aktív kapcsolatot ápol többezer támogatójával. Ugyancsak a folyamatos professzionális kommunikáció áll a Bátor Tábor sikerei mögött, akik 14 százalékos növekedéssel 124 milliót kapnak most az adófizetőktől. A 10 millió fölött szerző civilek közül az egyik legnagyobb növekedés idén a Magyar Hospice Alapítványé. Ők lényegében megduplázták 1 százalékos bevételeiket, 37 milliót kapva most, hála az egész éves erőfeszítéseik nyomán erősödő ismertségüknek, valamint adatvezérelt mozgósító kampányaiknak.

Az 1 százalékért versengő civilek mezőnyében persze akadnak vesztesek is: tovább estek a pár évvel ezelőtt még listavezető Gyermekrák Alapítvány bevételei, az idei 41 millió már alig ötöde csupán 5 évvel ezelőtti eredményüknek.

A számokból kiolvasható, hogy az amúgy az szja 1 százalékban kiemelten sikeres, a beteg gyermekeket, és különösen a rákos megbetegedésekkel küzdőket segítő civilek felajánlásainak átlagértéke alacsony, sok adófizetőtől kapnak kisebb összegeket. Ezzel szemben a közéleti témákkal foglalkozó alapítványok támogatói tehetősebbek, felajánlásaik jócskán a 4631 forintos átlagérték felett alakulnak (Átlátszónet 7774 forint, TASZ 6997 forint, Szabad Sávért Alapítvány 6701 forint). Hasonlóan erős támogatottsággal büszkélkedhetnek az oktatási intézmények mögött álló alapítványok (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 8961 forint, Pannonhalmi Bencés Ginázium 6833 forint). Ez egybecseng a Human Dialog 2015-ös és 2016-os nagymintás reprezentatív 1 százalékos motivációs kutatásainak egyik fő következtetésével is: az adófizetők szeretik visszacsatornázni az adó 1 százalékukat olyan civil szervezetekhez, melyek működése közvetlenül érinti őket vagy környezetüket.

Szélsőséges esetekre is akadnak példák, éppen az oktatásügyben, hiszen a jövedelmekben hatalmas a szórás. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium Alapítványát a tavalyi 166 fő után idén 176-an támogatták, de ez a 10 ember, vagy valószínűleg közülük egyvalaki, sokat számít: az 1 százalék bevételeik ugyanis hatszorosára ugrottak, 1,4 millióról 9,6-ra, azaz egy felajánló 54 499 forintot ért esetükben.

Az idén tavasszal majdnem 1,8 millió adófizető vette a fáradtságot, és rendelkezett a civilek javára szja 1 százalékáról. Ez a szám a potenciális felajánlók felét sem éri el, így a szakértők szerint továbbra is hatalmas tartalékok vannak az idén már 21 éves múltra visszatekintő 1 százalék felajánlási rendszerben, ha csak a várhatóan jövőre is folytatódó bérnövekedésre gondolunk. Az INTREN honlapján közzé tett rövid kommunikációs segédlettel azok a civil szervezetek is versenybe szállhatnak 2019-ben, akik idén kevésbé voltak még sikeresek.

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom