Kövess minket!

Marketing

Mire jutottak a BrandFestival szakértői?

A konferencia tematikájának kialakítása az ügynökségi, a tartalomszolgáltatói és a megrendelői oldal több neves szaktekintélyének bevonásával történik.

A BrandFestival Közép-Európa egyik legjelentősebb stratégiai konferenciája és rendszeres szakmai csúcstalálkozója. A rendezvényen a jövőt alakító topvezetők, a gazdasági élet és a kommunikációs iparág meghatározó szereplői osztják meg a stratégiaalkotás, márkaépítés és az értékesítési folyamatok terén szerzett tapasztalataikat. Az elmúlt rendezvényeken a majd 400 márkáról szóló, 643 előadást, közel 6500 résztvevő követte.

„Az idei évi program megalkotásakor – kifejezetten a jövőre és a perspektivikus gondolkodásra fókuszálva – egy eddiginél szélesebb megkérdezésre helyeztük a hangsúlyt, hogy valóban azokra a problémákra keressünk válaszokat, amelyek az egész szakmánkat érintik. A demokratikus konferencia-modell keretében az idei tematika kialakítása a hazai konferencia-piacon egyedülálló módon, az ügynökségi, a tartalomszolgáltatói és a megrendelői oldal több neves szaktekintélyének bevonásával történik” – nyilatkozta Barna Tamás, a BrandFestival elnöke, a Republic Group reklámügynökségi csoport ügyvezetője.

A három „mastermind” találkozó keretében összegyűjtötték azokat a releváns területeket, amelyekben fundamentális változások kísérik a marketing- és kommunikációs szakemberek munkáját, az alábbi kérdések mentén: Melyek az ügynökségi, média- és a márkaoldal legfőbb kihívásai? Hogyan javítható a márka piaci teljesítménye? A növekedési lehetőségek elősegítése és a profitabilitás megőrzése érdekében milyen új stratégiai irányokat kell kijelölni: erőforrás racionalizálás, termékfejlesztés, árdiszkontálás, portfólió-bővítés, szimplifikáció, vásárlói elköteleződés növelése? Melyek az üzleti és a termékinnováció tényezői? Milyen a médiakreativitáshoz fűződő viszonya a piaci szereplőknek? Milyen az új típusú hirdetési eszközök/felületek iránti fogékonyság? Milyen mértékben nyernek teret a több platformon átívelő, komplex élmény-kommunikációs megoldások?

A találkozókon számos fontos szakmai érdekesség került terítékre, a teljesség igénye nélkül az alábbi megállapítások születtek:

  • A márka piaci teljesítménye termék- és szolgáltatásfejlesztéssel, diverzifikációval, brand-simplicity-vel, a vásárlók elköteleződésének növelésével érhető el;
  • Az új típusú kommunikációs kihívások, új típusú szakmai kompetenciákat kívánnak, (Branding & Employer Branding);
  • A mobilt telefonálás, zenehallgatás, e-mailezés, fotózás, közösségi jelenlét mellett fizetésre is használjuk – a digitális médiumok, a mobil és közösségi platformok idáig tartó evolúciója semmi ahhoz képest, ami ránk vár a közeljövőben;
  • A kommerciális érték egyre inkább a kreatív tartalomfejlesztésben és a fogyasztóval való kapcsolatteremtésben testesül meg;
  • A vásárlási döntési utaknak a jobb megismerése versenyelőnyt teremt, más-más üzenetrendszert és csatornamixet kell alkalmazni a vásárlási döntési út különböző fázisaiban;
  • A hagyományos médiahatékonysági mutatók (reach & frequency) mellett tudnunk kell, hogy milyen üzenetet hordoz önmagában az a csatorna, ahová az üzenetet helyezzük;
  • Az egykor magasztalt QR-kódos kampányok már egyáltalán nem működnek;
  • Az augmented reality (kiterjesztett valóság) megoldásokat egyre többen alkalmazzák;
  • Az online videó-sorozatok mellett a „natív hirdetések” és a branded content megoldások a fogyasztók első számú befolyásoló csatornáivá léptek elő – ám ez a tartalom előállítók és a márka oldaláról is hordoz kockázatot (se tartalomban, se stílusban ne lógjon ki a megjelenés);
  • Az egyre rövidebb figyelmi küszöbértékeket csak egyre hatásosabb vizuális tartalmakkal lehet meghódítani – online video, 360 fokos video (A Cisco iparági beszámolója szerint 5 éven belül az összes internet tartalom 80%-a online video lesz);
  • A brand simplicity-megoldások magasabb vásárlói figyelemaktivációt és emlékezeti értéket generálnak – a jól konceptualizált „egyszerűsített” kommunikációs megoldások erősítik az alapötletet, optimalizálva ezzel a kampányköltségvetést;
  • Az influencer marketing multiplikálja a klasszikus média hatékonyságát, növeli a kampány hitelességét, célzottabban jutunk el a célcsoporthoz;
  • A termékek köré font történetek nyújtotta élmények egyre fontosabb szerephez jutnak a vásárlói döntésekben – az élmény megkülönböz¬tető erejű gazdasági előnnyé vált, amiért a fogyasztók hajlandóak többet fizetni;
  • Óriási kiaknázatlan lehetőség van a hely-specifikus (location-based) és a személyre szabott márkaélményekben (personalised user experience).

A Programalkotó grémium tagjai:

  • Ambruszter Géza: Gemius Hungary, ügyvezető
  • Bánki Anita: Szerencsejáték Zrt., marketing igazgató
  • Barna Tamás: Republic Group, ügyvezető, a BrandFestival elnöke
  • Bendl Mátyás: Iskolamarketing.hu, ügyvezető
  • Bruckner György: Neosys, tanácsadó-tréner
  • Csikesz Erika: TV2, ex értékesítési igazgató
  • Dr. Berkes Péter: BrandFestival, szakmai igazgató
  • Dudás Gergely: R-time, ügyvezető igazgató
  • Dudás Krisztina: Provident Pénzügyi Zrt., marketing igazgató
  • Furák András: Republic Group, portfólió-igazgató
  • Gémes Ádám: Brandlift, online brand manager, partner
  • Goneth Jácint: UP, kreatív igazgató
  • Hajagos Rita: Red Lemon Media, managing partner
  • Herr Mónika: Deichmann, marketing vezető
  • Jákó Eszter: Budapesti Metropolitan Egyetem, marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettes
  • Lengyel András: Ringier Axel Springer Magyarország Kft., hirdetési és marketingigazgató
  • Mészáros Kinga: Saatchi & Saatchi Hungary, ügyvezető
  • Nádkántor Mariann: Sberbank, marketing vezető
  • Novák Iringó: MOL Group, brand and marketing expert
  • Óhidi Zsuzsanna: Marquard Media, ügyvezető igazgató
  • Palocsay-Zubor Géza: Schibsted Classfied Media Hungary kft. (Jófogás), ügyvezető
  • Péhl Bernadett: Republic Group, director of creative operations
  • Ritter Tamás: Marketing és Média, managing partner
  • Sass Dániel: Coca Cola Hungary, student program coordinator
  • Soós Gergő: Neo Interactive, alapító-tulajdonos
  • Sütő Ágnes: Magyar Bankszövetség, területi vezető Kommunikáció és elektronikus csatornák
  • Száraz István: Origó, vezérigazgató
  • Szilágyi László: Kőröstej Kft., ex kereskedelmi és marketing igazgató
  • Tantics Viktória: Beiersdorf, brand manager & CSR program manager
  • Vágvölgyi Mihály: DeepInsight, ügyvezető
  • Vaszary Ádám: Adamsky Budapest, ügyvezető
  • Zsigmond Krisztina: Pfizer, Vaccines – Hungary, Czeh Republic and Slovakia Sub-Cluster Lead

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom