Kövess minket!

Marketing

Minden 4. ember szerint csak átverés a Black Firday

Azok között viszont, akik hisznek a Black Friday akcióiban, messze a műszaki cikkek a legnépszerűbbek: a vásárlók harmada műszaki cikket fog beszerezni. Míg egyre több területről szállnak be cégek a Black Friday akciócunamiba, addig továbbra is csak alig ötödük vesz részt a nagy leértékelési őrületben – derül ki a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. felméréséből.

A főleg nagykereskedelmi marketinggel foglalkozó ügynökség több mint 700 embert kérdezett meg a Black Friday-ről. A válaszokból kiderült, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna a nagy leértékelések napjáról: 98 százalék tudja, hogy van ilyen alkalom.

Sokan ugyanakkor szkeptikusak a nagy akciókkal kapcsolatban: a válaszadók több mint fele kételkedik a Black Friday-ben. A válaszadók 26 százaléka szerint ez az egész egyenesen csak átverés sok üzletben, míg 33 százalék szerint csak néhány üzletben zajlik tisztességtelenül a leértékelés.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy honfitársaink 39 százaléka tervezi a vásárlást, míg 17 százalék egészen biztosan nem vesz részt az őrületben. „Azaz rengetegen fognak részt venni a Black Friday-en.

Mintha valami nemzeti kampány lett volna ebből a napból, kereskedelmi szempontból kicsit olyan, mint a karácsony vagy a húsvét.

Teljesen mintha ünnep lenne” – fogalmazott közleményben Jagodics Rita, a Kereskedelmi Marketing Trendek ügyvezetője.

A szakember hozzáteszi azt is, hogy mindeközben a cégeknek csupán töredéke adja kedveményesebben a termékeit vagy szolgáltatásait.

„Bár szélesedik az, hogy milyen típusú termékekhez lehet hozzájutni, hiszen ma már a fogászattól kezdve a bankokig sokan részt vesznek az akciókban, de egy korábbi felmérésünk alapján azt láttuk, hogy mindössze a cégek negyede-ötöde Black Friday-ezik”

– magyarázta Jagodics Rita. Hozzátéve, hogy a legtöbben vagy forgalomnövelés szempontjából lépnek, vagy azért, mert a versenytárs is részt vesz

„Én magam nem gondolnám átvágásnak a Black Friday-t, már csak azért sem, mert egyre többen új vevők szerzésére használják ezt a lehetőséget. Így próbálják magukra hívni a vevők figyelmét, aztán majd a 2-3. vásárlással behozzák a jelentős akció miatt elvesztett árrést” – tette hozzá. Jagodics szerint a tudatos cégek arra is figyelnek, hogy ne csak kifutó termékeket árazzák le ilyenkor, hanem akár stratégiai cikkeket is olcsóbban adnak.

Visszatérve magukra a fogyasztókra! Kiderült az is, hogy kinek vásárolunk ezen a napon: majdnem 14 százalék mondta azt, hogy magának, míg 34 százalék ajándéknak szánja az akciósan beszerzett termékeket.

„A Black Friday ugyanakkor jelentős részben impulzus-vásárlást is jelent”

– mondta a marketingszakember – „hiszen a válaszadók 46 százaléka nem is tudja, hogy részt vesz-e vagy sem. Amerikában egyébként ez sokkal jobban működik, hiszen ott a 80-90 százalékos árkedvezmények sem ritkák.”

Az adatokból látszik az is, hogy a műszaki cikkek lesznek idén is a legnépszerűbbek: 32 százalék legalábbis ilyen jellegű terméket fog beszerezni. Második helyen végeztek a játékok 23 százalékkal, míg a dobogó harmadik fokára kerültek a ruhák: 21 százalékkal. Az egyéb válaszok közül az is kiderült, hogy sokan fontolgatják még azt, hogy pontosan mit is fognak beszerezni, vagyis meglátják, hogy mi éri majd meg. A vásárlók 34 százaléka az interneten, míg 24 százalékuk az üzletekben szerzi be a leértékelt cikkeket.

Jagodics Rita úgy véli, hogy Magyarországon nem feltétlenül a legjobb módon nyúlnak a Black Friday-hez a kereskedők, hiszen nálunk nem egy napig tart, hanem szinte már hetekkel ezelőtt elindultak a nagy akciók a Black Friday-re hivatkozva.

„A leértékelés pedig a cégek heroinja. Rövidtávon ugyanis biztosan növekszik a kereslet a leértékelt termék iránt, ám egy idő után elmarad a vásárlás, mert az emberek hozzászoknak, hogy úgyis mindig le lesz értékelve az az adott cikk.

Nem fogod azt érezni, hogy neked most azonnal be kell szerezned és így végül akár el is marad a vásárlás” – mondta. Úgy látja, hogy akkor a leghatékonyabb a Black Friday, ha valóban egyetlen nap, ám a 2-3 hetes időszakkal egy „normál akcióvá degradálták, így pedig elmarad az impulzusvásárlás, illetve az azt kísérő >>de jól jártam<< érzés.”

A szakember úgy látja, hogy idehaza jellemzően 10-20 százalékos akciós ajánlattal készülnek a cégek, aminek szintén megvan a maga veszélye. „Sok vásárló ugyanis arra vár, hogy jönnek a nagy leárazások, aztán csalódnia kell, mert látja, hogy az akció mértéke bőven a várakozásai alatt marad. Így viszont rossz érzést társít majd tudat alatt a céghez.” Szerinte érdemes nagyon komoly mértékben, akár a beszerzési ár alá is menni ilyenkor, „ám csak akkor, ha jól kidolgozott marketinfolyamatokat tudnak mögé illeszteni, vagyis az embereket később is folyamatosan visszahívják. Ha viszont ezt nem tudja felépíteni, akkor inkább ne csinálja, mert csak tönkremegy.”

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom