Marketing
Milyen változásokat hozhat a 3-as metró meghosszabbítása?
Érdemes átgondolni, hogy mit is jelenthet ez a környék ingatlanpiaca szempontjából.
A BKK a múlt év novemberében 3 milliárd forintos közbeszerzést hirdetett négy új metróállomás tervezésére, melyek a 3-as metró északi irányban 4,9 kilométerrel meghosszabbított vonalán épülnének. Ebből kettő a felszín alatt, kettő pedig a felszín felett. Előbbiek az Árpád Üzletháznál és Rákospalota-Újpest vasútállomásnál, míg utóbbiak az Óceánárok utca, valamint a Megyeri út és a Külső Szilágyi út találkozásánál lennének. Itt egy intermodális csomópont is helyet kapna: összekapcsolnák a 14-es villamos, a 3-as metró, a váci vasút, és a távolsági buszok állomásait B+R és P+R parkolókkal – áll közleményben.
Nyilván a metrómegállók tervezésére kiírt pályázat nem egyenlő a vonal építésével – erről egyelőre semmilyen döntés nem született -, azonban érdemes elgondolkodni, hogy egy ilyen beruházás mit is jelentene a IV. kerület ingatlanpiaca számára. Hiszen egy metrómegálló közelsége az eladó ingatlanoknál mindig is erős hívószó, ami az értékesítési árat is befolyásolja. Ez nagyon jól megfigyelhető a már létező metróvonalak, illetve a közelmúltban átadott 4-es metrónál is. Ott ugyanis már a metró építésének bejelentésekor tapasztalható volt, hogy miként emeli meg a beruházás az ingatlanárakat.
Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője szerint a metróközeli utcákban a kétszobás ingatlanok ára mintegy 5-10 százalékkal magasabb, mint a távolabb fekvő lakásoknál. Ami persze csak egy átlag, hiszen kisebb és nagyobb eltérések is előfordulnak: például az Allee környékén akár 20 százalékos ártöbblet is megfigyelhető. Ebben azonban a környék kedveltsége és fejlett infrastruktúrája is közrejátszik.
De a régebbi metróvonalaknál is találkozhatunk ugyanezzel a jelenséggel. Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint a metróközeli lakás “egy örök favorit” a budapesti ingatlanpiacon. Az egyetlen dolog, ami el tudja riasztani a vevőket, ha a metróközeliség mellett főútvonalra néz az adott ingatlan. Az ő becslései szerint is mintegy 5-10 százalékot dob az ingatlan árán, ha az egy metrómegálló 1 kilométeres körzetében található.
Természetesen a 3-as metró esetében is hasonló a helyzet. Sőt Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint nem is csak a megálló közvetlen közelében lehet érezni a metró hatását, hanem gyakorlatilag az egész kerületben, melyet érint a metró. Úgy véli, hogy erre mutat rá a IV. és XV. kerület ára közötti, 5-10 százalékos árkülönbség.
A szakértő várakozásai szerint a 3-as metró meghosszabbítása szinte biztosan növelni fogja a tervezett metróvonalon lévő összes ingatlan értékét. Úgy véli, hogy Káposztásmegyer 1. és 2. – vagyis a Megyeri út előtti és mögötti terület – kifejezetten vonzóbbá válik a vevők számára, mivel mindkét városrész megközelíthetősége jelentősen javul a metró révén. Ezért akár 10-15 százalékos áremelkedésre is számítani lehet a környéken.
Azt is megjegyezte azonban, hogy a fejlesztés által Újpest-központnak némileg csökkenhet a gazdasági ereje. Hiszen a munkálatok végeztével már nem ez lesz a végállomás, ahol mindenki leszáll vagy átszáll, hanem csak egy állomás a többi között. Így akár még árcsökkenés is elképzelhető a környéken, mivel a jó közlekedési adottságokkal rendelkező ingatlanokat kereső vásárlók már sokkal nagyobb területen nézelődhetnek, és nem kell ragaszkodniuk a jelenlegi központhoz.
Balla Frigyes azt is hozzátette, hogy az új metróvonal nemcsak Újpest, hanem Dunakeszi értékét is növelni fogja, mivel a beruházáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések az agglomerációból érkező napi több tízezer ember életét is megkönnyítik.
Összességében tehát arra lehet számítani, hogy mivel az elmúlt 30 év legnagyobb beruházásáról van szó a térségben, így az az egész kerületben és annak tágabb környékén is élénkíteni fogja az ingatlanpiaci forgalmat, nem csak a négy megálló közvetlen közelében.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.