Kövess minket!

Marketing

Milyen termékeket értékesítünk online?

Egyre többen látunk pénzkeresési lehetőséget az e-kereskedelemben: 10% értékesít már nem használt személyes tárgyakat az interneten, 8% kap online kifizetéseket az interneten nyújtott szolgáltatásokért.

A PayPal és a GfK legfrissebb kutatása szerint a magyar e-vásárlók 75%-a vásárol külföldi webáruházakban és leggyakrabban Kínából (48%), az Egyesült Királyságból (27%), Németországból (18%), vagy az Egyesült Államokból (17%) rendelünk termékeket.

A kutatásból továbbá kiderül, hogy a külföldi piacokon történő vásárlási lehetőségek bővülésével átrendeződnek a fogyasztói döntéshozatalt befolyásoló tényezők is. Meglepő módon már nem az ár áll az első helyen döntéseink meghozatalakor, ugyanis az eredmények szerint a külföldi webáruházakban való vásárlás elsődleges oka, hogy az adott termék nem kapható Magyarországon. A Németországból történő rendelések esetében a válaszadók 20%-a, az Egyesült Királyság esetében 23%, az Egyesült Államok esetében pedig 26% indokolta ezzel döntését.

A kutatás alapján csak Kína esetében tapasztalható, hogy a legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló tényező továbbra is a termék ára. A magyar e-vásárlók 75%-a emiatt vásárol az országban. Ugyanakkor a fogyasztók számára fontosak azok a vásárlóvédelmi programok, amelyek a váratlan események felmerülése esetén is garanciát jelentenek a biztonságra. A kutatás szerint ezek rendelkezésre állása esetén a magyarok 30%-kal nagyobb valószínűséggel vásárolnak.

„A kereskedelem digitális globalizációja tény, amelynek az előnyeit egyre szélesebb körben ismerik fel a magyar fogyasztók is” – mondta el Matt Komorowski, a PayPal közép- és kelet európai régiórért felelős ügyvezető igazgatója. „Mindezt alátámasztani látszik, hogy a magyar vásárlók napi rendszerességgel böngészik a kínai áruházak ajánlatait és folyamatosan nő azoknak a száma, akik vásárolnak is. A kutatásunk alapján a külföldön is vásárló magyar fogyasztók 48%-a rendelt már valamit kínai webshopból. A német, egyesült királyságbeli, vagy egyesült államokbeli lehetőségeket inkább abban az esetben térképezik fel, ha nem az ár, hanem kifejezetten a magas minőség az elsődleges szempont, vagy esetleg valamilyen egyedi termék megvásárlását tervezik.”

A legnépszerűbb termékkategóriákat tekintve a magyarok elsősorban ruházati árucikkeket (30%), elektronikai árucikkeket (26%), ékszereket és órákat (18%) vásárolnak külföldi webáruházakból. Ugyanakkor nő az érdeklődés az olyan termékkategóriák iránt, mint a játékok (12%), vagy a szépségápolási cikkek (10%).

A válaszadók 54%-a egyáltalán nem tartja kockázatosnak a külföldi webáruházakban történő vásárlást, 20% számára pedig teljesen közömbös az eladó fél tartózkodási helye. Amennyiben jól ismert „globális” áruházról van szó, a vásárlók 11%-a szerint a külföldi lokáció sem állhat a vásárlás útjába.

Az ingyenes szállítás tovább növelheti a vásárlási kedvet. A külföldi online vásárlási esélyeit ezen kívül növelhetik a kuponok, a promóciók, a kedvezmények (41%), vagy a választható nyelv opció az áruház weboldalán (49%).

Az online pénzügyi szolgáltatások nem csak a vásárlás területén nyitnak új kapukat, de számtalan lehetőséget kínálnak másodlagos bevételi források megteremtéséhez. A kutatás alapján nem csak a fogyasztói döntéseikben válunk egyre tudatosabbá, de egyre jobban kihaszáljuk az internet nyújtotta lehetőségeket az értékesítés területén is. A kutatás szerint egyre inkább érdeklődünk a távolról végezhető másodállások, vagy a felesleges termékek interneten történő eladása iránt. Kifejezetten örülünk neki, ha ezen az úton meg tudunk szabadulni feleslegessé vált ruháinktól, használt elektronikai eszközeinktől, bútorainktól, vagy dísztárgyainktól. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyarok több mint 10%-a adott már el az interneten olyan személyes használati tárgyat, amelyekre nem volt többé szüksége. Mindennek köszönhetően egyre nő az igény az olyan fizetési szolgáltatásokra, amelyek segítségével biztonságosan, könnyen és gyorsan tudjuk nyilvántartani és menedzselni pénzügyeinket.

„A technológiai fejlődés mindenkinek eszközt ad a kezébe az új kereskedelmi lehetőségek felfedezéséhez” – mondta Matt Komorowski. „A magyarok közvetlenül is részt vesznek a globális kereskedelemben: a digitális platformokat tanulásra, munkakeresésre, saját maguk, vagy szolgáltatásaik bemutatására és kapcsolatok építésére is használják. A magyar válaszadók több mint 34%-a kapott már online küldött pénzösszeget a rokonoktól, vagy barátoktól, 10% pedig valamilyen interneten nyújtott szolgáltatásért is.”

A magyar e-vásárlók 42%-a számára a nemzetközi e-kereskedelmi tevékenység során használt fizetési megoldás megválasztásánál a legfontosabb szempont a biztonság. További jelentős szerepet játszik a kényelem (31%), a feldolgozás sebessége (25%) és a virtuális pénztárnál történő gyors fizetés (17%).

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom