Marketing
Milyen hatása van az 1-es villamosvonal meghosszabbításának?
Mint minden infrastrukturális beruházásnak, úgy egy villamosvonal meghosszabbításának is jelentős a hatása az adott környék ingatlanpiacára.
A legfrissebb hírek szerint akár már nyáron megindulhat a forgalom az 1-es villamos új, XI. kerületi szakaszán a Fehérvári út és az Etele tér között. Az eredeti határidőt ugyan módosítani kellett előre be nem tervezett közműmunkák, valamint a végállomás terveinek módosítása miatt, de a kivitelezési munkálatok előreláthatóan áprilisig befejeződnek, így hamarosan valóban szállíthat már utasokat is az 1-es villamos az Etele térig – áll közleményben.
„Ha nincs is olyan hatása, mint a 4-es metróvonal építésének, azért az 1-es villamosvonal meghosszabbítása is komoly befolyást gyakorol Kelenföld ingatlanpiacára” – jelezte Nagy Csaba, a Balla Ingatlannál a dél-budai régió irodáinak szakmai vezetője.
Egy áremelkedésnél a legfontosabb tényező a kereslet, és minden infrastrukturális beruházás növeli a keresletet, így az árakat is – szögezte le. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy ez a hatás nem mostantól vagy akár a nyári indulástól lesz várható, hiszen a fejlesztés előkészítése már 2013-ban elkezdődött, és a piac tisztában volt a várható hatásokkal, így már “beárazta” azt.
A gyakorlatban tehát emelkedtek az ingatlanárak Kelenföldön, azonban a beruházás miatti drágulást nem igazán lehet különválasztani a Budapesten egyébként is jelentkező nagymértékű áremelkedéstől, mely különösen a panellakások esetében jelentkezett erőteljes mértékben az elmúlt 5 év során. Nem tudjuk tehát, hogy az árváltozásnak mekkora részéért felelős a közlekedési beruházás és mekkora részéért a fővárosban egyébként is tapasztalható drágulás.
Ami érezhető, hogy bár akadnak, akik panaszkodnak a változások miatt, ennek ellenére nem tapasztalható az, hogy a közvetlenül az Etele útra néző lakások áraiban bármiféle csökkenés vagy stagnálás következett volna be. Nagy Csaba szerint azok, akik Kelenföldön lakást szeretnének venni, örülnek, hogy egyáltalán találnak itt eladó ingatlant, és nem törődnek még azzal is, hogy az ablakok az eddigieknél egy kicsit talán zajosabb útra néznek majd. Mint mondta, aki vásárolni akar a környéken, és nem talál csendesebb lakást beljebb, az meg fogja venni az Etele útra nézőt is, “mert örül, ha talál valamit” errefelé.
A szakértő ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra a jelenségre is, hogy míg a kerület jelentős részén nagyon csendesen csordogál csak az ingatlanpiac, addig akadnak olyan területek – leginkább lakótelepek -, ahol elképesztően gyorsan cserélnek gazdát a lakások. Az egyik ilyen városrész jelenleg Kelenföld, ahol nagyon igyekeznie kell a vevőnek a vásárlással, ha egy elképzeléseinek megfelelő ingatlan kerül a piacra. A legkeresettebb ingatlanok skálája a garzonlakásoktól az egy nappali plusz két hálószobás lakásokig terjed, elsősorban a méretük és az áruk miatt. Ebből következően persze ezek a méretek most hiánycikknek számítanak.
Az is az árnövekedés irányába hat, hogy a belváros és az agglomeráció megközelítését is tovább javító villamosvonal a vállalkozásoknak is megmozgatja a fantáziáját. Irodákból, üzletekből eddig sem volt kevés a környéken, azonban a számuk a fejlesztés révén még tovább emelkedik. Nagy Csaba szerint rengeteg cég érdeklődik eladó és kiadó ingatlanok iránt. És persze minél nagyobb a kereslet, az árak annál magasabbra kúsznak. Ennek kapcsán érdemes még az Etele Plaza építését is számításba venni, mely szintén nagy lökést ad a környéknek és ingatlanpiacának is.
Ami az árakat illeti, az derül ki a Balla Ingatlan statisztikáiból, hogy az elmúlt egy év során mintegy 5-8 százalékkal emelkedtek Kelenföldön, így egy felújítandó, kétszobás, erkélyes panellakás ára már a 30 millió forint környékén jár. Ha négyzetméterárat számolunk, akkor egy átlagos, kétszobás panellakás eladási négyzetméterára jelenleg 500-600 ezer forint környékén alakul – mondta a Balla Ingatlan szakembere, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére még mindig a panellakások a legolcsóbbak az ingatlanpiacon, még ha mérséklődik is a különbség a téglalakások és a panelek ára között.
Az ingatlanközvetítő számára egyébként úgy tűnik, hogy a kereslet továbbra is képes a panellakások irányába mozdulni, viszont a kialakult, rendkívül magas árak mellett már tényleg csak azok vásárolnak, akiknek úgymond “muszáj” továbblépniük.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.