Kövess minket!

Marketing

Mihez kapjon, ha beüt a ménkű?

Elhárítási manuál – így hívják szakkifejezéssel azt a kézikönyvet, amit a repülőgépeken kapnak elő, ha baj van, műszaki hiba állt elő, vagy katasztrófa fenyeget. Valami hasonlót állított össze Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” címmel arra az esetre, ha kommunikációs válságba kerül a cégünk. Könyvkritikánk.

Rendszerint a másodpilóta keresi ki ebből a kézikönyvből a megfelelő fejezetet, és olvassa fel a kapitánynak, mit kell tenni, mi a helyes eljárási sorrend. Könnyen átlátható, lényegre törő, jól illusztrált.

Valami hasonlót állított össze Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” címmel a HVG Könyvek gondozásában. Kézikönyv baj, krízis esetére. Szögezzük le még a legelején: ez nem tankönyv. A pilóták sem az elhárítási manuálból tanulják meg nagy hirtelen, hogyan kell letenni a gépet, de segít nekik mederben tartani a gondolataikat és a cselekvésüket, amikor másodpercek töredéke alatt kell dönteniük. Ha valaki azért akarja a kezébe venni Bőhm könyvét, mert szeretne elmélyülni a kommunikációelmélet bugyraiban, vagy a legfrissebb nyugati kutatások recepciójára kíváncsi, akkor keressen egy másik kötetet.

E könyv ugyanis nem tör ilyen babérokra, noha a tizenkét oldalnyi végjegyzet és a négyoldalnyi bibliográfia azt mutatja, a szerző behatóan ismeri a szakirodalmat. A „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” tagoltsága, a kríziskommunikációs protokoll részletes bemutatása révén arra szolgál, amire a pilóták kézikönyve: a nem feltétlenül kommunikációs végzettségű cégvezetőknek irányt mutatni, mit kell tenniük a válság kezelése során.

A „Ha beütött a mennykő” című fejezetben szinte óráról órára elemzi, hogy mit kell lépni: megtaláljuk benne a válságstáb összeállításának ökölszabályát, azt, hogyan válasszuk ki a kommunikációért felelős személyt, tovább részletezi, milyen adatokkal, statisztikákkal rukkoljunk elő házon belül és kívül. A szerző azt is megvizsgálja, milyen esetekben érdemes akár a bocsánatkérést is bevállalni.

Eric Dezenhallt, a politikai botrányok szakértőjét idézve azt is jelzi, vannak olyan helyzetek, amikor már

frappáns bocsánatkéréssel sem lehet visszakéredzkedni a játékba.

Amerikában például egy rasszista megjegyzés után elég nehéz labdába rúgni, Magyarországon pedig Bőhm szerint ilyen a jogerős korrupciós bűncselekmény. Halkan tegyük hozzá, a NER-ben ezek az ügyek köztudottan el sem jutnak a bíróságig, a rendszer oligarcháinak tehát nincs mitől tartaniuk.

A könyv egyik erénye, hogy a mindösszesen 3900 forintért mért kommunikációs tanácsokat megtörtént esetekkel „illusztrálja”. Ráadásul a legfrissebbekkel. A jól sikerült bocsánatkéréseknél megemlíti a KFC tavaly őszi esetét, amikor egy biztonsági őr megverte az egyik jogosan reklamáló, törzsvendégnek számító vásárlót – aki történetesen az Index újságírója volt. A szerző szerint kríziskommunikációs szempontból a gyorsétterem jól vizsgázott, órákon belül bocsánatot kért, SzabóZ-vel pedig személyesen is felvette a kapcsolatot.

Negatív „esettanulmányként” pedig a T-Systems és az elektronikus jegyvásárlási rendszer kudarcát elemzi, amikor a helyzet annyira eszkalálódott, hogy a rendszer hibáira rámutató etikus hekkert a feljelentés nyomán még elő is állította a rendőrség, pedig ő csak segíteni akart. Bőhm külön fejezetet szentel a belső kommunikációnak is, ami kulcskérdés, ha azt szeretnénk, hogy a kollégák jól viseljék a válságot, a vállalat belső rendszere a lehető legkisebb sérüléssel élje túl.

Hiba lenne ugyanakkor a könyvre pusztán elhárítási manuálként tekinteni, a szerző ugyanis visszatérően jelzi, a kríziskommunikáció nem (csak) arról szól, mit tegyünk baj esetén. Szerinte megelőzés, előre elkészített kommunikációs forgatókönyv, belső tréningek, mi több, szimulációs gyakorlatok nélkül később nem lehet gyorsan és hatékonyan tüzet oltani. Az olvasónak viszont hiányérzete lehet azzal kapcsolatban, hogy egy nagyon fontos kor- és kórtünet nem kerül elő kellő súllyal: az a kérdés, hogy mit tehet egy kríziskommunikátor, egy cégvezető a fake news és a sokszor rosszindulatú user-generated contentek korában.

Bőhm Kornél: „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” – Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval!, HVG Kiadó, Budapest, 2018. 3900 forint.

 

 

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom