Kövess minket!

Marketing

Mihez kapjon, ha beüt a ménkű?

Elhárítási manuál – így hívják szakkifejezéssel azt a kézikönyvet, amit a repülőgépeken kapnak elő, ha baj van, műszaki hiba állt elő, vagy katasztrófa fenyeget. Valami hasonlót állított össze Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” címmel arra az esetre, ha kommunikációs válságba kerül a cégünk. Könyvkritikánk.

Rendszerint a másodpilóta keresi ki ebből a kézikönyvből a megfelelő fejezetet, és olvassa fel a kapitánynak, mit kell tenni, mi a helyes eljárási sorrend. Könnyen átlátható, lényegre törő, jól illusztrált.

Valami hasonlót állított össze Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” címmel a HVG Könyvek gondozásában. Kézikönyv baj, krízis esetére. Szögezzük le még a legelején: ez nem tankönyv. A pilóták sem az elhárítási manuálból tanulják meg nagy hirtelen, hogyan kell letenni a gépet, de segít nekik mederben tartani a gondolataikat és a cselekvésüket, amikor másodpercek töredéke alatt kell dönteniük. Ha valaki azért akarja a kezébe venni Bőhm könyvét, mert szeretne elmélyülni a kommunikációelmélet bugyraiban, vagy a legfrissebb nyugati kutatások recepciójára kíváncsi, akkor keressen egy másik kötetet.

E könyv ugyanis nem tör ilyen babérokra, noha a tizenkét oldalnyi végjegyzet és a négyoldalnyi bibliográfia azt mutatja, a szerző behatóan ismeri a szakirodalmat. A „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” tagoltsága, a kríziskommunikációs protokoll részletes bemutatása révén arra szolgál, amire a pilóták kézikönyve: a nem feltétlenül kommunikációs végzettségű cégvezetőknek irányt mutatni, mit kell tenniük a válság kezelése során.

A „Ha beütött a mennykő” című fejezetben szinte óráról órára elemzi, hogy mit kell lépni: megtaláljuk benne a válságstáb összeállításának ökölszabályát, azt, hogyan válasszuk ki a kommunikációért felelős személyt, tovább részletezi, milyen adatokkal, statisztikákkal rukkoljunk elő házon belül és kívül. A szerző azt is megvizsgálja, milyen esetekben érdemes akár a bocsánatkérést is bevállalni.

Eric Dezenhallt, a politikai botrányok szakértőjét idézve azt is jelzi, vannak olyan helyzetek, amikor már

frappáns bocsánatkéréssel sem lehet visszakéredzkedni a játékba.

Amerikában például egy rasszista megjegyzés után elég nehéz labdába rúgni, Magyarországon pedig Bőhm szerint ilyen a jogerős korrupciós bűncselekmény. Halkan tegyük hozzá, a NER-ben ezek az ügyek köztudottan el sem jutnak a bíróságig, a rendszer oligarcháinak tehát nincs mitől tartaniuk.

A könyv egyik erénye, hogy a mindösszesen 3900 forintért mért kommunikációs tanácsokat megtörtént esetekkel „illusztrálja”. Ráadásul a legfrissebbekkel. A jól sikerült bocsánatkéréseknél megemlíti a KFC tavaly őszi esetét, amikor egy biztonsági őr megverte az egyik jogosan reklamáló, törzsvendégnek számító vásárlót – aki történetesen az Index újságírója volt. A szerző szerint kríziskommunikációs szempontból a gyorsétterem jól vizsgázott, órákon belül bocsánatot kért, SzabóZ-vel pedig személyesen is felvette a kapcsolatot.

Negatív „esettanulmányként” pedig a T-Systems és az elektronikus jegyvásárlási rendszer kudarcát elemzi, amikor a helyzet annyira eszkalálódott, hogy a rendszer hibáira rámutató etikus hekkert a feljelentés nyomán még elő is állította a rendőrség, pedig ő csak segíteni akart. Bőhm külön fejezetet szentel a belső kommunikációnak is, ami kulcskérdés, ha azt szeretnénk, hogy a kollégák jól viseljék a válságot, a vállalat belső rendszere a lehető legkisebb sérüléssel élje túl.

Hiba lenne ugyanakkor a könyvre pusztán elhárítási manuálként tekinteni, a szerző ugyanis visszatérően jelzi, a kríziskommunikáció nem (csak) arról szól, mit tegyünk baj esetén. Szerinte megelőzés, előre elkészített kommunikációs forgatókönyv, belső tréningek, mi több, szimulációs gyakorlatok nélkül később nem lehet gyorsan és hatékonyan tüzet oltani. Az olvasónak viszont hiányérzete lehet azzal kapcsolatban, hogy egy nagyon fontos kor- és kórtünet nem kerül elő kellő súllyal: az a kérdés, hogy mit tehet egy kríziskommunikátor, egy cégvezető a fake news és a sokszor rosszindulatú user-generated contentek korában.

Bőhm Kornél: „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” – Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval!, HVG Kiadó, Budapest, 2018. 3900 forint.

 

 

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom