Kövess minket!

Marketing

Mi lesz a mémekkel?

A közös jogkezelők európai szervezete ismeretterjesztő kampányával önt tiszta vizet a pohárba. A január 16-án útjára indított angol nyelvű weboldal célja, hogy egy helyen oszlassa el a tévhiteket, amelyek a közvéleményt a készülő EU-s szerzői jogi irányelv ellen fordították.

Mint ismeretes, az Európai Parlament az unió szerzői jogvédelmi törvényét módosította; az új szabályok értelmében az internetes technológiai cégeknek szűrőket kellene telepíteniük rendszereikbe, amelyekkel meggátolják, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel internetes platformjaikra. A szabályozással az EU hivatalosan a tartalomgyártókat akarja megvédeni, vagyis az illegális zene-, film- és képmegosztást akarja korlátozni, de legalábbis megfelelő mederbe terelni, amelyet többek közt a Google, a Facebook és a YouTube tesz lehetővé.

A szerzők kreatív munkájából a technológiai cégek, mint a YouTube vagy a Dailymotion, gazdagodnak világszerte. Az összes megosztott tartalom körülbelül 20-30 százaléka kulturális – zenei és filmes –, amelyből a cégeknek bevétele keletkezik

mondta korábban Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.

A Google lobbijának köszönhető félrevezető információk miatt számtalan olyan cikk született, amelyek szerint az új szabályozás az internet végét és cenzúráját jelentheti. A keresőóriás kampányának legutóbbi húzása az volt, hogy nyilvánosságra hozták, milyen csupaszon nézne ki a Google News, ha elfogadnák, majd a tagállamokban gyakorlatba is ültetnék az irányelvet.

A közös jogkezelők – így az Artisjus – az Európa Parlament által elfogadott irányelv mellett állnak ki, hiszen ez biztosíthatja az alkotók számára a műveik online felhasználásaiért járó tisztességes bevételt. A figyelem középpontjába az irányelv 13. cikke került, ezért az új weboldal is ennek részleteire fókuszál.

(Az ügy előzménye, hogy az Európai Parlament 2018. július 5-én elutasította a 13. cikkelyt, ezt követően a képviselők 2018. szeptember 12-én szavaztak a kérdésben, amikor is megszavazták a szerzői jogi reformot, amelyet több fórumon úgy kommentáltak, az Európai Unió gyakorlatilag betiltotta a mémeket – a szerk.)

Jelenleg még zajlik a jogalkotók közötti egyeztetés, a végső döntésre előreláthatóan 2018. februárjában, de legkésőbb márciusban sor kerülhet. Ha nem sikerül mindenki számára elfogadható kompromisszumot találni, a szerzői jogi reform jövője bizonytalan.

A szeptemberben elfogadott szerzői jogi irányelv végleges szövegéről szóló háromoldalú tárgyalásokat – amelyeken az Európai Unió mindhárom nagy döntéshozó szerve, az Európai Parlament, Bizottság és Tanács dolgozik a végleges szöveg kialakításán – decemberben egyszer már döntés nélkül elhalasztották. A legutóbbi körben Bukarestben tárgyaltak a 28 tagország képviselői, hogy az Európai Bizottság részéről véglegesítsék az irányelvet. Azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk: 11 ország képviselői is ellene voltak a javasolt szövegnek. Németország, Belgium, Hollandia, Finnország és Szlovénia korábban is az ellenzők közé tartozott, és most újabb országok csatlakoztak: Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Luxemburg és Portugália – írja a Music Business Worldwide cikkére hivatkozva a Dal+Szerző.

A weboldal tartalmából:

– Közérthető megfogalmazásban, mellébeszélés nélkül mutatja be az irányelv körüli vitát.

– Elmagyarázza, hogyan védi a 13. cikk mind a szerzők, mind a felhasználók érdekeit.

– A Gyakran Ismételt Kérdések rovatában választ ad a legfontosabb témákban.

Hol tart az EU szerzői jogi reformja?

A 13. cikk végső formáját még nem lehet ismerni, a jogalkotói egyeztetés (trilógus) folyik. A legutóbbi körben eldőlt, hogy a közösségi platformokra feltöltött tartalom nyilvánossághoz közvetítése engedélyköteles. Tehát ezek a platformok kötelesek lesznek engedélyt kérni a jogosultaktól – és ez az engedély majd kiterjed a tartalmat feltöltő magánszemélyekre is. Egyszerűen: a tartalomból hasznot húzó platform fog fizetni – és ezzel leveszi a fogyasztó válláról a jogosítás terhét.

Ha valami miatt nem lehet egy tartalmat engedélyezni (például egy jogosult nem akar engedélyt adni a felhasználásra), akkor a jogosultnak és a platformnak kölcsönösen együtt kell működnie azért, hogy a jogosult által konkrétan meghatározott tartalom ne legyen elérhető (előzetes szűrés). Ennek a feltételei jelenleg még vitatottak, a lényeg az, hogy a szűrési kötelezettség csak a nagy platformokat fogja terhelni.

Ha a jogosult nem adott engedélyt, és szűrés sem történik, akkor a jogosult az eddig is ismert eltávolítást kérheti a platformtól az értesítése alapján.

Mi lesz a mémekkel, azaz a paródiákkal?

A szűrés és az eltávolítás nem lesz alkalmazható, ha a fogyasztó úgynevezett „paródia-kivételre” (ez szabad felhasználás) hivatkozik. Itt érünk el a mémekhez. A paródia szerzői jogi kivétel bevezetése eddig nem volt kötelező, de minden EU-tagállamban élt külön szabály nélkül is (Magyarországon is működött). Az irányelv átültetése kapcsán most kötelező lesz majd a paródia kivételét is bevezetni, de ez valójában érdemi változást nem fog hozni. Sok részletkérdés még nem tisztázott, ezek előreláthatóan majd a bírói gyakorlatban dőlnek el.

Az irányelv be fog vezetni egy panaszkezelési rendszert is. Ha egy paródia-kivétel alá eső tartalom eltávolítására vagy szűrésére kerül sor, a feltöltő vagy a fogyasztó számára egyszerű és gyors panaszkezelést kell majd biztosítani. (A részletek nincsenek az irányelvben, de a lényeg az, hogy a platformoknak és a jogosultaknak ebben is együtt kell működni.)

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom