Kövess minket!

Marketing

Mi lesz a mémekkel?

A közös jogkezelők európai szervezete ismeretterjesztő kampányával önt tiszta vizet a pohárba. A január 16-án útjára indított angol nyelvű weboldal célja, hogy egy helyen oszlassa el a tévhiteket, amelyek a közvéleményt a készülő EU-s szerzői jogi irányelv ellen fordították.

Mint ismeretes, az Európai Parlament az unió szerzői jogvédelmi törvényét módosította; az új szabályok értelmében az internetes technológiai cégeknek szűrőket kellene telepíteniük rendszereikbe, amelyekkel meggátolják, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel internetes platformjaikra. A szabályozással az EU hivatalosan a tartalomgyártókat akarja megvédeni, vagyis az illegális zene-, film- és képmegosztást akarja korlátozni, de legalábbis megfelelő mederbe terelni, amelyet többek közt a Google, a Facebook és a YouTube tesz lehetővé.

A szerzők kreatív munkájából a technológiai cégek, mint a YouTube vagy a Dailymotion, gazdagodnak világszerte. Az összes megosztott tartalom körülbelül 20-30 százaléka kulturális – zenei és filmes –, amelyből a cégeknek bevétele keletkezik

mondta korábban Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.

A Google lobbijának köszönhető félrevezető információk miatt számtalan olyan cikk született, amelyek szerint az új szabályozás az internet végét és cenzúráját jelentheti. A keresőóriás kampányának legutóbbi húzása az volt, hogy nyilvánosságra hozták, milyen csupaszon nézne ki a Google News, ha elfogadnák, majd a tagállamokban gyakorlatba is ültetnék az irányelvet.

A közös jogkezelők – így az Artisjus – az Európa Parlament által elfogadott irányelv mellett állnak ki, hiszen ez biztosíthatja az alkotók számára a műveik online felhasználásaiért járó tisztességes bevételt. A figyelem középpontjába az irányelv 13. cikke került, ezért az új weboldal is ennek részleteire fókuszál.

(Az ügy előzménye, hogy az Európai Parlament 2018. július 5-én elutasította a 13. cikkelyt, ezt követően a képviselők 2018. szeptember 12-én szavaztak a kérdésben, amikor is megszavazták a szerzői jogi reformot, amelyet több fórumon úgy kommentáltak, az Európai Unió gyakorlatilag betiltotta a mémeket – a szerk.)

Jelenleg még zajlik a jogalkotók közötti egyeztetés, a végső döntésre előreláthatóan 2018. februárjában, de legkésőbb márciusban sor kerülhet. Ha nem sikerül mindenki számára elfogadható kompromisszumot találni, a szerzői jogi reform jövője bizonytalan.

A szeptemberben elfogadott szerzői jogi irányelv végleges szövegéről szóló háromoldalú tárgyalásokat – amelyeken az Európai Unió mindhárom nagy döntéshozó szerve, az Európai Parlament, Bizottság és Tanács dolgozik a végleges szöveg kialakításán – decemberben egyszer már döntés nélkül elhalasztották. A legutóbbi körben Bukarestben tárgyaltak a 28 tagország képviselői, hogy az Európai Bizottság részéről véglegesítsék az irányelvet. Azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk: 11 ország képviselői is ellene voltak a javasolt szövegnek. Németország, Belgium, Hollandia, Finnország és Szlovénia korábban is az ellenzők közé tartozott, és most újabb országok csatlakoztak: Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Luxemburg és Portugália – írja a Music Business Worldwide cikkére hivatkozva a Dal+Szerző.

A weboldal tartalmából:

– Közérthető megfogalmazásban, mellébeszélés nélkül mutatja be az irányelv körüli vitát.

– Elmagyarázza, hogyan védi a 13. cikk mind a szerzők, mind a felhasználók érdekeit.

– A Gyakran Ismételt Kérdések rovatában választ ad a legfontosabb témákban.

Hol tart az EU szerzői jogi reformja?

A 13. cikk végső formáját még nem lehet ismerni, a jogalkotói egyeztetés (trilógus) folyik. A legutóbbi körben eldőlt, hogy a közösségi platformokra feltöltött tartalom nyilvánossághoz közvetítése engedélyköteles. Tehát ezek a platformok kötelesek lesznek engedélyt kérni a jogosultaktól – és ez az engedély majd kiterjed a tartalmat feltöltő magánszemélyekre is. Egyszerűen: a tartalomból hasznot húzó platform fog fizetni – és ezzel leveszi a fogyasztó válláról a jogosítás terhét.

Ha valami miatt nem lehet egy tartalmat engedélyezni (például egy jogosult nem akar engedélyt adni a felhasználásra), akkor a jogosultnak és a platformnak kölcsönösen együtt kell működnie azért, hogy a jogosult által konkrétan meghatározott tartalom ne legyen elérhető (előzetes szűrés). Ennek a feltételei jelenleg még vitatottak, a lényeg az, hogy a szűrési kötelezettség csak a nagy platformokat fogja terhelni.

Ha a jogosult nem adott engedélyt, és szűrés sem történik, akkor a jogosult az eddig is ismert eltávolítást kérheti a platformtól az értesítése alapján.

Mi lesz a mémekkel, azaz a paródiákkal?

A szűrés és az eltávolítás nem lesz alkalmazható, ha a fogyasztó úgynevezett „paródia-kivételre” (ez szabad felhasználás) hivatkozik. Itt érünk el a mémekhez. A paródia szerzői jogi kivétel bevezetése eddig nem volt kötelező, de minden EU-tagállamban élt külön szabály nélkül is (Magyarországon is működött). Az irányelv átültetése kapcsán most kötelező lesz majd a paródia kivételét is bevezetni, de ez valójában érdemi változást nem fog hozni. Sok részletkérdés még nem tisztázott, ezek előreláthatóan majd a bírói gyakorlatban dőlnek el.

Az irányelv be fog vezetni egy panaszkezelési rendszert is. Ha egy paródia-kivétel alá eső tartalom eltávolítására vagy szűrésére kerül sor, a feltöltő vagy a fogyasztó számára egyszerű és gyors panaszkezelést kell majd biztosítani. (A részletek nincsenek az irányelvben, de a lényeg az, hogy a platformoknak és a jogosultaknak ebben is együtt kell működni.)

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom