Marketing
Mi az a Google?
Fogják kérdezni gyermekeink, hiszen pár évtized múlva a böngészést digitális asszisztensek végzik majd a keresőmotorok helyett. Ennek hatásairól még korai beszélni, a jelent viszont érdemes megvizsgálni, ezért megnéztük, hogy hol helyezkedik el Magyarország a chatbot-térképen.
– tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától, amely megközelítőleg letisztult képet ad a hazai piac helyzetéről. Továbbá sokat elárul, hogy a megkérdezett közel húsz vállalkozásból – a dm-en kívül – mindösszesen három válaszolt megkeresésünkre.
A Telenor közleménye szerint, a felhasználók, akik megismerik a chatbotok működését, szívesen használják, pozitív tapasztalataik vannak a tartalommarketinget érintő kísérletekkel kapcsolatban. Hozzáteszik, az elterjedés segítséget és kihívásokat is tartogat a márkáknak, hiszen ahogy egyre több megoldás érkezik, egyre nehezebb lesz újat, izgalmasat létrehozni, ugyanakkor egyre több edukált felhasználó lesz, akik bizalommal kezelik az új platformon érkező információkat, szolgáltatásokat.
A Microsoft egy olyan jövőt képzel, ahol a botok a leggyorsabb módjai az egyszerűbb feladatok elintézésének, mint például a bevásárlás, banki ügyintézés vagy naptárkezelés, valamint a legegyszerűbb módja a komplex feladatok elvégzésének, és az „intelligens” lépéseket igénylő feladatok kipipálásának is, mint például a vakáció foglalása, programajánlatok a nyaralás során, amik a család egyéni preferenciáit és eddigi üdüléseit történetét is figyelembe veszik.
A Telekom közleményében az áll, hogy a chatbotok kísérleti terep a marketing számára, része az általános iparági automatizálási törekvéseknek. Jelenleg nincs is valódi chatbot éles üzemben ezen a téren, az ennek mondottak inkább még csak leprogramozott IVR-ok (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerek). Úgy gondolják, egy valódi chatbot természetes nyelvi feldolgozásra és mély tanulásra kell, hogy képes legyen, ekkor kiváló eszköz lesz a marketing és az ügyfélkapcsolatok számára.
 |
| Fotó: rocketbots.io |
Infrastruktúra és bizalom
Molnár Balázs, az Aliz Technologies ügyvezetője elmondása szerint, bár a feltételek adottak, Európa le van maradva például Ázsiához képest a Facebook Messenger, a Viber, illetve a Whatsapp által okozott fragmentációnak köszönhetően:
– nyilatkozta lapunknak a szakember.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fejlődést nem csak infrastrukturális nehézségek, hanem érzelmiek is gátolják. Kalydi Gergely a Talk-A-Bot ügyvezetőjének véleménye szerint, ahogy megjelennek hasznos és minőségi chatbotok, az emberekben ki fog alakulni a bizalom, pont úgy, mint a webshopoknál, mert egyre többet és jobbat akarnak majd. Magyarország ebből a szempontból érdekes példa, hiszen az online fizetés, hitelkártyahasználat, még mindig nincs olyan szinten, mint a nyugatabbra.
Chatbot-story dióhéjban
A mesterséges intelligencián alapuló „beszélgető programoknak” a története az ötvenes években kezdődött, amikor is Alan Turing megírta notórius „Számítástechnika és hírszerzés” cikkét. Az első két „chatbot”-ig (Eliza és Parry) 1966-ig, illetve 1972-ig kellett várni, amely algoritmusok képesek voltak arra, hogy a beszélgető partnerük kulcs szavai alapján értelmesnek tűnő válaszokat adjanak. Őket követett számos program, akik részben a tudomány, részben pedig a szórakoztatás ügyét szolgálták.
A mai értelemben vett chatbotok kora 2010-ben kezdődött, amikor is az Apple megalkotta a Siri névre hallgató személyi asszisztensét, amin felbőszülve szépen sorban a Google (2012, Google Now), az Amazon (2015, Alexa), illetve a Microsoft (2015, Cortana) is hasonlóképpen tett. Ugyanakkor az igazi lehetőséget, és egy egészen új üzleti világot a Facebook és a hozzá hasonló csevegő alkalmazások (Viber, Whatsapp) nyitották meg a vállalatok előtt 2015-ben.
 |
| Fotó: chatbotmagazine.com |
A kétezres évek
Innentől kezdve a multinacionális cégek, illetve a kis- és középvállalkozások az említett applikációkon keresztül megalkothatják a saját asszisztensüket. Ugyanakkor a jelenlegi chatbot-tendenciát az internet és a weboldalak kétezres éveihez lehet hasonlítani: Ekkor a cégek már érezték, hogy jelen kell lenni a weben, de még viszonylag kevesen lépték meg, hogy nagyobb befektetéssel akár teljes vállalkozásokat migráljanak kizárólag ilyen felületre – nyilatkozta lapunknak Molnár Balázs. A fejlesztés oldaláról azonban más a helyzet: a szakember szerint a mesterséges intelligencia, beleértve a chatbotokat is nagyjából ott tart ahol 1920-ban az autóipar volt. Több mint kétszázezer autómárka létezett és nem lehetett még tudni, hogy melyik lesz az a néhány száz, amelyik hosszútávon fent fog maradni.
Kalydi Gergely is hasonló véleményen van, lapunknak úgy fogalmazott:
Elmondása alapján a terület újdonságát az is jól mutatja, hogy maga a Facebook és a Viber is folyamatosan változtatja a platformját, a chatbotok és a piac minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében.
Mit hoz a jövő?
A Talk-A-Bot ügyvezetőjének beszámolója szerint a chatbotjaikat 1,3 millióan próbálták ki eddig, a chatfelhasználók száma Magyarországon pedig hatmillió. Függetlenül attól, hogy a piac még gyerekcipőben jár ez a szám impozáns jövőt fest a falra. Molnár Balázs szerint azzal lehet majd nagyot szakítani, ha valaki létrehoz egy „business asszisztenst”, amelyre a cégek rácsatlakozhatnak, így megspórolhatják a fáradalmakat és a költségeket. Ez középtávon egy olyan forradalmat eredményezne, mint amilyen a weboldalé volt.
Érthető, hogy ebben rejlik a potenciál, mert a hiedelmekkel ellentétben a jó chatbotok költségesek, ráadásul folyamatosan fejleszteni kell őket. Molnár szerint egy alap chatbotot körülbelül tízmillió forintból „össze lehet hozni”, Kalydi Gergelyék pedig azt szokták az ügyfeleiknek javasolni, mint új kommunikációs és marketing csatornára évente nagyjából hasonló összeget szánjanak, hogy folyamatosan izgalmas és naprakész maradhasson.
Különbözik a véleményük a Google-t, illetve az egyéb keresőmotorokat érintő kilátások tekintetében. Molnár Balázs szerint a felhasználói szokások változása jól mutatja, hogy kommunikációs és így asszisztens platformok fel fogják váltani a jelenlegi web jelentős részét. Ez érdekes változásokat fog eredményezni, például, hogy a hagyományos értelemben vett internetes böngészés, így a keresőmotorok jóval kevésbé lesznek az életünk része. Kalydi Gergely ezzel szemben az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Nagyon divatos szó: ökoszisztéma. Ha megjelenik valami új technológia vagy megoldás, az nem azt jelenti feltétlenül, hogy kitúr valami meglévőt a jól megszokott helyéről: vagy átalakul vagy együttműködik vele. Például téves az a feltételezés is, hogy ha a robotok megjelennek, akkor elveszik a munkát, hanem sokkal inkább kiegészítenek minket. Ez is a mottónk: A kreativitás az embereké, a többit bízzuk a robotokra.”
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.