Kövess minket!

Marketing

Mesterséges intelligencia a Parlamentben

A Felsőház pódiumán egymást váltották a kormányzati szereplők, telekommunikációs világcégek első emberei és az oktatási szakemberek.

Jelen évszázadunk az összekapcsolódás és a technológia évszázada lesz, de milyen szerep jut ebben az egyénnek, a kormánynak és az ITK piacnak? Hova vezet a technológia véget nem érő fejlődése? Erről szólt az Infoparlament.

Az esemény fővédnöke idén Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere volt.

Idén nem kisebb, aktuálisabb, sokrétűbb téma került a rivaldafénybe, mint a mesterséges intelligencia. Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében meg is indokolta, hogy miért ez a kicsit megfoghatatlan, kicsit idegen, ám mégis mindenkit izgalomban tartó téma került ma a fókuszba.

Mint elmondta, „a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a legnagyobb elmék fogalmazták meg aggályaikat. Ugyanakkor a pesszimisták is elismerik, hogy az MI nem csak fogyasztás növelésére alkalmazható, hanem olyan társadalmi problémák felszámolására, amelyekkel eddig nem sikerült megküzdeni.”

Az elhangzottakra reflektált Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, aki rövid beszédében a mesterséges intelligencia és a kormány ezzel kapcsolatos szerepvállalását hangsúlyozta.

A DJP és a Mesterséges Intelligencia koalíció elnökeként lépett a mikrofon mögé Jakab Roland, aki örökérvényű kijelentést tett a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

„Úgy látom, hogy a technológia, a mesterséges intelligencia sokkal többet nyújthat minden determinisztikusan ábrázolt pozitív vagy negatív jövőképnél. Lehetőséget nyújt szinte mindenre: a munkahelyteremtésre, a szórakozásra, a tanulásra, az emberek általános életminőségének javítására” – mondta Jakab Roland. Aki hangsúlyozta, hogy ezeket a lehetőségeket meg kell tudni ragadni, és „keményen kell dolgozni, és felismerni, hogy az MI önmagában nem érték, hanem egy eszköz a távlati célok eléréséhez.”

Dr. Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (ITM), többször hangsúlyozta, hogy „a digitalizáció peremterületei nagyon gyorsan változnak, ezért alaposan végig kell gondolni azt, hogy melyek azok az értékek, amelyek zsinórmértéknek számítanak, amelyekhez a mindenkori intézkedéseket igazítani tudja a kormány.”

Az elődásban többször szó esett az állam és az ember viszonyáról a digitalizált környezetben. „A digitalizációnak köszönhetően újfajta kötelezettségek és jogok jelennek meg. Az információs önrendelkezés egyre fontosabbá válik” – mondta Dr. Solymár Károly Balázs, aki az adatvagyon védelméről és hálózatkutatás szerepéről is beszélt.

Korunk jellemzője? A „hihetetlen mértékű sürgetettség” – A fenti idézet Kaszás Zoltántól, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójától származik, aki előadását azzal a kérdéssel nyitotta, hogy „a digitalizáció evolúció vagy revolúció, áldás vagy átok?”. Beszéde során meg is válaszolta az először költőinek tűnő kérdést, miszerint „a digitalizáció nem más, mint az okos módon kapcsolódó világ, ez a kapcsolódás igaz technológiai értelmemben és az ember-ember közti kapcsolódásban is. Többé, nem az a kérdés, hogy a digitalizáció evolúció vagy revolúció, hanem az, hogy hogyan tudjuk összhangban kezelni, és kihasználni az előnyeit.”

Szintén a digitalizációs eszközök határmezsgyéjén haladva, Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az adat tisztaságáról és a jövő közigazgatásáról beszélt. Víziójában annak adott hangot, hogy egy évtizeden belül elkészülhet a mesterséges intelligencia és a digitalizációs eszközök használatával egy olyan adatbázis, amely a kormányzati döntések előkészítésében is használható lesz.

Az adatok és a digitalizáció után az 5G került terítékre. Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta: „Hamarosan Budapest még nagyobb területén veszi kezdetét az 5G korszak. Még idén jelentős számú új, állandó 5G állomást telepítünk Budapest központjában, így a magyar főváros számára elérhetővé válnak a gigabites sebességű mobilnet előnyei. Ez egy hatalmas mérföldkő. A Vodafone közreműködésével Magyarország elérte azt, a kormány és az 5G Koalíció által kitűzött célt, hogy az ország Európa élvonalába lépjen az 5G tekintetében. És ez természetesen még csak az első lépés.”

Szintén az 5G tematikánál maradva a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Christopher Mattheisen kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia relációjában fontos a megfelelő hálózatok biztosítása, valamint a machine to machine és a deep learning állapotáról és jövőre vonatkozó változásairól beszélt, amiből kiderült, hogy még fontosabb szerepet fognak betölteni a miden napokban.

A kiberbiztonságból is ízelítőt kaphattunk a Huawei képviselőjétől, aki a tanúsítványokban, a biztonsági menedzsmentben látja a megoldást többek közt. Később pedig az EU 5G biztonsági tanúsítványaira is kitért, természetesen a jövőt érintő aspektusokkal.

A plenáris előadást Dr. Németh István, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese zárta, aki az oktatás és a digitalizáció viszonyáról beszélt.

„A tudás volt a kincs, amivel eddig gazdálkodtunk, de a 21. században ez a tudás új szerepkörben új értelmezésben fog megjelenni és fellépni. De ugyan olyan folyékony arany lesz, ami a gazdaságot és társadalmat működtetni tudja” – mondta a rektorhelyettes. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy „az oktatási rendszer egyre irrelevánsabb lett, a ’one fits all’ modell, azaz, hogy a mindenki ugyan azt kapja, nem működik. Optimalizált oktatásra lesz szükség.”

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom