Kövess minket!

Marketing

Mennyit ér egy olimpiai érem?

Mennyit ér a médiában egy éremszerző helyezés, mekkora visszhangja volt a kiemelkedő teljesítményeknek, és hogyan változtatja meg a sportolók médiaértékét egy dobogós eredmény? Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. friss kutatása meglepő eredményekkel.

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Bár a téli olimpián a magyar indulóknak korábban soha nem jött össze az aranyérem, úgy fest, Liu Shaolin Sándor és csapata már jóval az esemény előtt felkeltette a média figyelmét: a Liu testvérek korábbi világbajnoki sikerei alapján számítani lehetett arra, hogy 2018 januárjában végre megtörik a jég. Liu Shaolin a versenyét megelőző bő három hónapban 2836 megjelenésben szerepelt, maga mögé utasítva Cseh Lászlót (2545) és Hosszú Katinkát (2474) is.

A rövidpályásgyorskorcsolya-váltó tagjai azonban azért is felülreprezentáltak az első száz nap híraktivitásában, mert az éremszerző versenyt megelőző előfutamok is nagy arányban növelték a sportolók megjelenésszámát. Az éremszerzést követő száz nap folyamán már egyenlőbbek a feltételek a 2016-os nyári olimpia érmeseinek szereplésével összehasonlítva. Ezt a rangsort Hosszú Katinka toronymagasan vezeti 8122 megjelenésével, őt Kozák Danuta (3458) és Szász Emese (2725) követi.

A médiavisszhang alakulása minden éremszerzés esetében hasonló utat járt be: a verseny és az azt követő két nap folyamán jelent meg a sportolókkal kapcsolatos hírek 21 százaléka, míg az éremszerzés előtti és utáni tíz-tíz nap során a megjelenések 53 százaléka.

Az olimpiai játékok tehát hozzávetőlegesen 9–11-szeres médiaaktivitást eredményeznek a sportolók számára. Hasonló tendenciák állapíthatók meg a sportolók reklámegyenértékét (AVE-érték) vizsgálva, amely azt mutatja meg, hogy a médiaszereplések által elért publicitást mekkora reklámköltéssel lehetne egalizálni. A sportolók nagy többsége jelentős mértékben volt képes növelni AVE-értékét az éremszerzés után, csökkenés csak Cseh László, Liu Saholin Sándor és Csipes Tamara esetében következett be, akikkel szemben ezek szerint túl nagy volt a média várakozása.

A várakozásokat Szász Emesének sikerült a legjobban felülmúlnia, aki megtízszerezte reklámegyenértékét aranyat érő tusája után. Rajta kívül a legjelentősebb mértékben Imre Géza és Kenderesi Tamás tudta növelni publicitását és médiaértékét. A 19 olimpiai érmes magyar sportoló együttesen 1,925 milliárd forintos AVE-érték-növekményt könyvelhetett el az éremszerzést követően az azt megelőző száz naphoz képest. Ebből Hosszú Katinka 36, Szász Emese 14, Kozák Danuta pedig 10,8 százalékkal vette ki a részét. Az érmeket forintosítva túl nagy meglepetés nem rajzolódik ki, az egyéni aranyérmek érték a legtöbbet: átlagosan 272 millió forintos AVE-érték-növekedést hoztak.

Ezzel szemben egy főre számítva 124 millió forintos értéket jelentett egy csapatversenyben szerzett aranyérem. Az ezüst és a bronz médiaértéke már némileg ellentmondásos, ugyanis egy egyéni bronzmedál 196, míg egy szintén egyedül kivívott ezüstérem 165 millió forintos AVE-értéket eredményezett.

 

Módszertan

A vizsgálat a 2016-os riói nyári és a 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok magyar érmeseit vette górcső alá – minden sportoló esetében az (első) éremszerzést megelőző és az azt követő századik napig terjedő időintervallum médiaaktivitása alapján.

 

Összességében azonban egyik sportolónknak sincs oka szégyenkeznie a médiateljesítménye alapján. Olimpiai érmeseink 59 ezer híranyagban szerepeltek a tárgyidőszak folyamán, a legtöbbet Hosszú Katinka éremszerzéseivel foglalkozott a sajtó, akivel kapcsolatban egy átlagos 18 éven felüli olvasó 54 hírt fogyasztott el a vizsgált időszakban. A második helyen Liu Shaolin Sándor szerepel ebben az összevetésben, akiről 23-szor hallott egy átlagos olvasó, Kozák Danuta esetében pedig 19,5-et tesz ki ez az érték, de a legkisebb publicitással rendelkező Somfai Péterrel is legalább háromszor találkozott a médiában egy átlagos magyar.

Összeállította: Szalay Balázs

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom