Marketing
Mennyit ér egy olimpiai érem?
Mennyit ér a médiában egy éremszerző helyezés, mekkora visszhangja volt a kiemelkedő teljesítményeknek, és hogyan változtatja meg a sportolók médiaértékét egy dobogós eredmény? Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. friss kutatása meglepő eredményekkel.
A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.
Bár a téli olimpián a magyar indulóknak korábban soha nem jött össze az aranyérem, úgy fest, Liu Shaolin Sándor és csapata már jóval az esemény előtt felkeltette a média figyelmét: a Liu testvérek korábbi világbajnoki sikerei alapján számítani lehetett arra, hogy 2018 januárjában végre megtörik a jég. Liu Shaolin a versenyét megelőző bő három hónapban 2836 megjelenésben szerepelt, maga mögé utasítva Cseh Lászlót (2545) és Hosszú Katinkát (2474) is.
A rövidpályásgyorskorcsolya-váltó tagjai azonban azért is felülreprezentáltak az első száz nap híraktivitásában, mert az éremszerző versenyt megelőző előfutamok is nagy arányban növelték a sportolók megjelenésszámát. Az éremszerzést követő száz nap folyamán már egyenlőbbek a feltételek a 2016-os nyári olimpia érmeseinek szereplésével összehasonlítva. Ezt a rangsort Hosszú Katinka toronymagasan vezeti 8122 megjelenésével, őt Kozák Danuta (3458) és Szász Emese (2725) követi.
A médiavisszhang alakulása minden éremszerzés esetében hasonló utat járt be: a verseny és az azt követő két nap folyamán jelent meg a sportolókkal kapcsolatos hírek 21 százaléka, míg az éremszerzés előtti és utáni tíz-tíz nap során a megjelenések 53 százaléka.
 |
Az olimpiai játékok tehát hozzávetőlegesen 9–11-szeres médiaaktivitást eredményeznek a sportolók számára. Hasonló tendenciák állapíthatók meg a sportolók reklámegyenértékét (AVE-érték) vizsgálva, amely azt mutatja meg, hogy a médiaszereplések által elért publicitást mekkora reklámköltéssel lehetne egalizálni. A sportolók nagy többsége jelentős mértékben volt képes növelni AVE-értékét az éremszerzés után, csökkenés csak Cseh László, Liu Saholin Sándor és Csipes Tamara esetében következett be, akikkel szemben ezek szerint túl nagy volt a média várakozása.
 |
A várakozásokat Szász Emesének sikerült a legjobban felülmúlnia, aki megtízszerezte reklámegyenértékét aranyat érő tusája után. Rajta kívül a legjelentősebb mértékben Imre Géza és Kenderesi Tamás tudta növelni publicitását és médiaértékét. A 19 olimpiai érmes magyar sportoló együttesen 1,925 milliárd forintos AVE-érték-növekményt könyvelhetett el az éremszerzést követően az azt megelőző száz naphoz képest. Ebből Hosszú Katinka 36, Szász Emese 14, Kozák Danuta pedig 10,8 százalékkal vette ki a részét. Az érmeket forintosítva túl nagy meglepetés nem rajzolódik ki, az egyéni aranyérmek érték a legtöbbet: átlagosan 272 millió forintos AVE-érték-növekedést hoztak.
 |
Ezzel szemben egy főre számítva 124 millió forintos értéket jelentett egy csapatversenyben szerzett aranyérem. Az ezüst és a bronz médiaértéke már némileg ellentmondásos, ugyanis egy egyéni bronzmedál 196, míg egy szintén egyedül kivívott ezüstérem 165 millió forintos AVE-értéket eredményezett.
Módszertan
A vizsgálat a 2016-os riói nyári és a 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok magyar érmeseit vette górcső alá – minden sportoló esetében az (első) éremszerzést megelőző és az azt követő századik napig terjedő időintervallum médiaaktivitása alapján.
Összességében azonban egyik sportolónknak sincs oka szégyenkeznie a médiateljesítménye alapján. Olimpiai érmeseink 59 ezer híranyagban szerepeltek a tárgyidőszak folyamán, a legtöbbet Hosszú Katinka éremszerzéseivel foglalkozott a sajtó, akivel kapcsolatban egy átlagos 18 éven felüli olvasó 54 hírt fogyasztott el a vizsgált időszakban. A második helyen Liu Shaolin Sándor szerepel ebben az összevetésben, akiről 23-szor hallott egy átlagos olvasó, Kozák Danuta esetében pedig 19,5-et tesz ki ez az érték, de a legkisebb publicitással rendelkező Somfai Péterrel is legalább háromszor találkozott a médiában egy átlagos magyar.
Összeállította: Szalay Balázs
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.