Marketing
Mennyi pénzt termelnek a magyar influencerek?
Bár a videós tartalmak többségét még az „egyszerű” userek készítik és töltik fel, a YouTube-on és a közösségi médiában hódítanak az új generációs médiacégek, amelyek full service-t kínálnak ügyfeleiknek. Kik állnak a népszerű influencerek mögött és mennyi pénz forog a rendszerben?
Havonta 1,8 milliárd aktív felhasználó hatmilliárd órányi mozgóképet néz meg a globális piacvezető videómegosztón, ahova a userek percenként 300 órányi tartalmat töltenek fel.
Verseny a figyelemért
Ha az elmúlt időszakban járt valamelyik szakmai konferencián, biztosan találkozott már ezekkel a számokkal, mert a Google és partnerei előszeretettel büszkélkednek a YouTube hivatalos adataival. Ráadásul a mobil eszközök terjedése tovább erősíti ezt a folyamatot: a Kantar TNS 2017-es felmérése szerint az elmúlt négy évben megnégyszereződött a mobilon videót fogyasztók aránya, és a YouTube-tartalmak egy jelentős hányadát már okostévén nézik az emberek.
S ha már találkozott ezekkel az adatokkal, biztosan hallotta az ezzel kapcsolatos jóslatot is, miszerint az online videók előbb vagy utóbb megfojtják a lineáris televíziózást. A több százezres, olykor milliós nézettségű műsorokat sugárzó, számos adóból álló portfóliókat kezelő tévétársaságok programigazgatói legfeljebb mosolyognak ezen, ám az tény, hogy a médiafogyasztási szokások – alapvetően generációs jellegű – átalakulása komoly kihívást jelent.
 |
Már nemcsak a nézőkért folyik tehát verseny a Magyarországon elérhető 120 magyar nyelvű csatorna között, hanem a felhasználók figyelméért is meg kell küzdeniük a televízióadóknak a digitális platformokkal, hogy a user pillantson fel a mobiljáról a tévékészülékre. Magyarországon még jellemzőbb ez, hiszen a Google/YouTube-nak és a Facebook/Instagramnak a digitális szektorban nincs komolyan vehető vetélytársa: a világ többi részén népszerű közösségimédia-cégek, -alkalmazások – LinkedIn, Snapchat, Twitter, Viber, Vimeo stb. – nem igazán terjedtek el itthon. A hazai videómegosztók látogatottsága csekély, a magyar fejlesztésű iWiW pedig tizenkét év után, 2014-ben bezárt.
– hangsúlyozta Juhász Noémi, a társaság szakmai vezetője.
Forintról forintra
Inspirálóan hatott a hazai tartalomkészítőkre és -feltöltőkre, hogy 2012-től a YouTube-on futó hirdetésekkel is lehet pénzt keresni. Aki egy kicsit is figyelte a nemzetközi trendeket, hallott róla, hogy Nyugaton ebből jól meg lehet élni, a világ legfelkapottabb influencere, PewDiePie például 2013-ban négymillió dollárt kaszált.
Nagyjából ettől az időszaktól kezdve már nemcsak az innen-onnan összeollózott – szerzői jogilag erősen kifogásolható – anyagokat (user-uploaded content, UUC) feltöltők vagy a saját maguk szórakoztatására, barátaik, követők számára amatőr videókat (user-generated content, UGC) készítők uralták a terepet, hanem feltűntek a professzionális új generációs médiacégek is. Ezek eleinte csupán menedzseléssel, a csatornák kezelésével foglalkoztak, ám akadtak olyanok is, amelyek már kifejezetten a YouTube-ra kezdtek „műsorokat” gyártani.
 |
„Öt éve költöztünk át a YouTube-ra, mert a saját motorral rendelkező mese.tv szoftverjének frissítése évente egymillióba került, nem érte meg” – mondta a Médiapiacnak Pintér Róbert. A 4Kids Kft. ügyvezető igazgatója felismerte azt is, ha már mesecsatornát működtet, és kitanulta a YouTube működését, akkor érdemes másoknak is felajánlania a tudását. „Gryllus Vilmos volt az első, akinek felvetettem, hogy szívesen foglalkoznánk a YouTube-csatornájával is, jobb, ha hivatalosan töltjük fel a dalait, mint ha mások teszik ezt meg az engedélye nélkül, és keresnek rajta pénzt” – beszélt a kezdetekről Pintér Róbert. Ma már ő kezeli – a sajátján felül – többek között Halász Judit, az Alma és a Kaláka együttes, valamint Szalóki Ági csatornáját, de „nála van” Béres Alexandra is.
Ez így kerek
A zenei videók mellett a gyerektartalmak a legnépszerűbbek a videómegosztón, ráadásul folyamatos nézettséget biztosítanak még akkor is, ha évekkel ezelőtt lettek feltöltve. A 27 millió megtekintésnél tartó Számoló dalra évek múltán is rá fognak kattintani azok a szülők, akik éppen számolni akarják tanítani a gyereküket.
 |
A gyártó KerekMese egyébként a legnépszerűbb magyar nyelvű YouTube-csatorna, a maga 644 millió megtekintésével az összes influencert, zenei kiadót és a megosztóra is felköltözött tévécsatornát is lekörözi. „Két évvel az indulás után már teljes munkaidőben ezzel foglalkoztunk, megéltünk belőle” – mondta Vass Mónika meseíró-animátor, aki férjével, Tavaszi László stúdiótechnikussal együtt építette fel a KerekMesét. Azon kevesek közé tartoznak, akik nem adják be a derekukat, nem csatlakoztak egyetlen ügynökséghez sem: Google-hirdetésekből származnak a bevételeik, családi bt.-jük tavalyelőtt közel hétmilliós profitot termelt.
Mennyi az annyi?
Pedig időközben jelentős fejlődésen ment keresztül ez az „iparág”. Akik idejében ébredtek, a YouTube kiemelt hivatalos partnerei lettek: megkapták az MCN-státuszt (multi-channel network), egyenesen a dublini központtal szerződtek. A videómegosztót megkerülni nem akaró vagy tudó tévétártsaságok, zenei kiadók mellett szintén hivatalos partner a főleg influencerekben utazó Special Effects Media, a Star Network, a 4Kids és a BugTV. A világ legnagyobb MCN-je, a Maker Studios óriási sikertörténet – pár éve 500 millió dollárt fizetett érte a Disney, tavaly pedig beolvasztotta digitális divíziójába –, azaz minden jel szerint idehaza is fényes jövő előtt állnak.
Mind több vloggert, tartalom-előállítót fognak össze, egyre nagyobb az invetoryjuk, hozzáférésük van a content ID-hoz, hatékonyan tudják kezelni a szerzői jogokat, növelik a kattintásszámot. A Special Effects Media kezeli a legértékesebb és legnépszerűbb véleményvezéreket – ahogy az ügyvezető, Szabó Gergő a Médiapiacnak elmondta: megtehetik, hogy kifejezetten a minőségre mennek. Ráadásul egy év alatt 355 százalékkal ugrott meg az árbevételük, ekkora növekedésre csakis a jól menő startupok képesek. Ezért is látott benne fantáziát az egyik legnagyobb hazai médiacég: a Central Médiacsoport 2016-ban részesedést vásárolt az MCN-ben (a május-júniusi Médiapiac megjelenése után jelent meg a hír, hogy az influencerlistákat vezető Dancsó Péter is kapott tulajdonrészt a cégben – a szerk.).
 |
| Dancsó Péter, influencer listánk első helyezettje |
A számos csatornát, influencert kezelő Star Network és a BugTV is kilőtt, az utóbbit két éve vette meg a keresőmarketingre specializálódott Klikkmánia ügynökség. A márkáknak ráadásul évről évre nő a Google/YouTube-hirdetésekre szánt büdzséje, egyre jobb az algoritmus, egyre percízebben lehet célozni, a hirdetők felismerték, hogy jobb minőségű, figyelemfelhívó kreatívokat kell készíteniük, ha eredményesek akarnak lenni. Csakhogy – mint az közismert – az amerikai óriás csakis átkattintás, a reklámvideó végignézése után fizet a tartalom gazdájának, így csupán a tényleg nagy megtekintésszámmal rendelkezők lehetnek üzletileg sikeresek.
Mivel naponta elképesztő mennyiségű tartalom kerül fel a YouTube-ra, mindig több lesz rajta az inventory, mint amennyi hirdetés fut. Több szakember is azt mondta a Médiapiacnak, hogy 100 videó közül hozzávetőlegesen 50-re kerül hirdetés, és ezeknek csak 20 százaléka eredményez átkattintást. Mivel Magyarországon alacsonyabb a vásárlóerő-paritás – kevesebbet keresünk és költünk –, egy német, angol vagy amerikai kattintás akár ötször-tízszer többet ér.
„Öt éve még elegendőnek bizonyult, ha a kontent szórakoztató volt, a képi minőség nem volt elsődleges szempont. Két-három éve rengetegen tűntek fel a színen, így akik be akarnak futni, azoknak már kötelező a minőségre is adniuk. Itt jönnek a képbe az MCN-ek. Nyilván a hazai piac soha nem lesz olyan fejlett, mint mondjuk az amerikai, egyszerűen azért, mert nincs benne annyi pénz” – nyilatkozta lapunknak Farkas Dániel, a Star Network szakmai vezetője. Példaként a 17 millió feliratkozóval rendelkező Logan Pault hozta fel, akinek tíz-tizenöt fős stábja van.
– tette hozzá.
Új generációs médiacégek
A reklámbevételek 45 százaléka ráadásul a Google-nél csapódik le, és úgy tudjuk, az MCN-ek a náluk maradó pénz 70 százalékát átutalják a csatornák gazdáinak, a szerzői jogok tulajdonosainak, s csupán a maradék kerül hozzájuk.
Csak PPC-hirdetésekből (jól) megélni nem igazán lehet, csupán néhány kivétel van erre a hazai piacon – ilyen például a KerekMese. Megkönnyítené a menedzserek életét az a szolgáltatás, amely díjazza, ha egy hirdetés minőségi videóban jelenik meg, de ez még nem elérhető idehaza. Mindebből az következik, hogy Magyarországon az MCN-eknél tapasztalható bevételnövekedés ellenére nincs hatalmas pénz ebben a bizniszben.
Legalábbis ami a közvetlen reklámbevételeket illeti. „Mi alapvetően nem egy youtuber-kifizetőhely, hanem sokkal inkább egy új generációs médiacég vagyunk. A legnagyobb hazai vloggerekkel dolgozunk, van saját gyártású tartalmunk, tudjuk, hogy kell csatornákat építeni, az internetes generáció számára tartalmat gyártani, és ebben segíteni tudunk a márkáknak is” – mondta Szabó Gergő, a Special Effects Media vezetője. Azaz pluszszolgáltatásokat építettek be az üzleti modelljükbe, nem csak kezelik a csatornákat.
A BugTV-s Juhász Noémi szerint nemcsak az MCN-, illetve a digitális ügynökségi szcéna van átalakulóban, de a videófogyasztási szokások is, és ehhez az amatőr és a professzionális tartalom-előállítók is alkalmazkodnak. Egyre több olyan csatorna jelenik meg a piacon, amely kimondottan az idősebb korosztályt vagy a szülőket célozza meg. Az „első generációs” youtuberek között is vannak olyanok, akik kifejezetten komolyabb és korban is felsőbb célközönséghez szólnak.
Összeállította: Béres Máté és M. László Ferenc
 | Béres Máté
Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
 | M. László Ferenc
Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Marketing
A világ legjobb eseményei között a Lounge Group – Visual Europe rendezvényei
Öt dobogós díjat nyertek el a világ legsikeresebb kommunikációs ügynökségeit és rendezvényszervező, illetve rendezvénytechnikai cégeit rangsoroló Eventex Awards döntőjében a Lounge Group – Visual Europe eseményei.
Egy arany, egy ezüst és három bronz – díjesőt hozott a világ egyik legrangosabb rendezvényipari és élménymarketing versenye, a Lounge Group – Visual Europe számára. Az Eventex Awards díjait idén 13. alkalommal ítélték oda a nemzetközi versenyzők legjobbjainak. Az idei évben rekord számú 761 nevezés érkezett a világ 49 országából, bemutatva a legjobb gyakorlatokat, a legeredetibb ötleteket és az iparág legjobb innovációit.
A Lounge Group – Visual Europe három rendezvénnyel pályázott, amelyek mindegyike díjat is hozott, így összesen öt kategóriában állhatott virtuális dobogóra az ügynökség és a technikai szolgáltató csapata.
Bronz díjat nyert el az MVM Future Talks 2022 tudományos élő online talk show az Audiovizuális eszközök használata (Use of Audiovisual) kategóriában, illetve az MVM Zenergia nagyszabású komolyzenei koncert Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR), és Adománygyűjtés (Fundraising) kategóriákban.
Ezüst díjjal jutalmazták a 2022-es Szent István napi rendezvénysorozat az Ünnepség (Celebration Event) kategóriában.
A legmagasabb, arany díjjal ismerték el a Szent István napi, augusztus 20-ai záróceremóniát és tűzijátékot a Ceremónia (Ceremony) kategóriában.
A világ alapvetően már visszatért a járvány előtti életbe, így nem meglepő, hogy erőteljes bővülést tapasztalunk a kreatív és innovatív rendezvények és az élmény alapú marketing megoldások területén
– összegezte a verseny tapasztalatait Ovanes Ovanessian, az Eventex Awards társalapítója.
Marketing
Marketing Trendbook – hiánypótló kezdeményezés a Magyar Marketing Szövetségtől
Átfogó ágazati kiadvány készül, amely bemutatja a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló trendeket, valamint erősíti a marketing reputációját és a szakmai identitást.
Hiánypótló kezdeményezést indít útjára Marketing Trendbook címmel a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ). A vezető hazai marketinges és kommunikációs döntéshozók által szerkesztett hibrid kiadványban több, mint száz hazai szakember írja meg, hogy mit jelent manapság a marketingszemléletű döntéshozatal, hogyan tud egy üzleti szereplő a társadalom és a környezet szempontjából is hasznos döntéseket hozni, valamint hogy milyen globális és lokális trendeket, tendenciákat kell figyelembe venni, és azokra milyen jó és működő gyakorlatokkal, eszközökkel és megoldásokkal lehet eredményesen válaszolni.
– Az MMSZ a mögötte álló évtizedek alatt megmutatta, hogy elkötelezetten hisz a marketing értékteremtő szerepének hirdetésén túl annak aktív formálásában is. A szövetség első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing megítélését is egyre magasabb szintre helyezze, hiszen a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon – mondja Hinora Ferenc, a szövetség elnöke. Ezt a célt szolgálják a szövetség által működtetett platformok is, amelyeket idén új elemmel bővít a szervezet.
– Marketing Trendbook néven hiánypótló, átfogó ágazati kiadványt jelentetünk meg, amely részletesen bemutatja a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló jövőtálló trendeket, valamint erősíti a marketing reputációját és a szakmai identitásunkat is
– emeli ki a szervezet első számú vezetője.
Az MMSZ gondozásában megvalósuló Marketing Trendbookot 2023. szeptember 14-én a Marketing Summit Hungary konferencián mutatják be a Várkert Bazárban.
A kiadvány ötletgazdája és projektvezetője Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, az MMSZ elnökségi tagja, aki a PR Trendriport projektvezetője is volt.
– Régóta várja a hazai marketingszakma, hogy létrejöjjön ez a kiadvány, amelyre kicsit mindannyian büszkék lehetünk. A számos kolléga közreműködésévél létrejövő átfogó alkotás számomra nem más, mint annak bizonyítéka, hogy a hazai szakma nemzetközileg is az élen teljesít
– emeli ki Bánhegyi Zsófia. A Marketing Trendbook ugyanakkor nemcsak egy nyomtatott kiadvány és online elérhető szakmai tudástár, hanem a hazai marketingszakma identitás- és közösségépítő fóruma is lesz egyben.
– Imádok részt venni olyan kezdeményezésekben, amelyek egy szakmai közösséget építenek, fejlesztenek. A Marketing Trendbook nekem leginkább erről szól: a magyar marketinges szakma legjobbjai osztják meg tudásukat, hogy együtt még jobbak legyünk! – hangsúlyozza Román Balázs, a Kreatív volt felelős szerkesztője, a Marketing Trendbook főszerkesztője.
A tartalmat vezető hazai marketinges döntéshozók társszerkesztik, akik között megtalálható Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Hampuk Richárd (Betone Network), Harcsa Beáta (Bonafarm), Hidvégi Krisztina (New Land), Juhász Péter Tibor (Vodafone), Katona Norbert (MMSZ, Neumann János Egyetem), Klenovszki János (NRC), Kovács András Péter (Telekom), Kölcsei Gergely (Tomorrow), Márton Kata (Praktiker), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Németh Flóra (Telekom), Bujáki Zsolt (Porsche Hungária), Pellion Ágnes (Ernst and Young), Salem Dániel (Heineken), Steigervald Krisztián (SteiGen), Tőrös Balázs (bazska.hu), van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország), valamint Varga G. Gábor (Uniomedia) is.
Az exkluzív kiadványban több mint száz marketingszakember szólal majd meg, annak érdekében. hogy minél több tudást és tapasztalatot oszthasson meg a szövetség a hazai és nemzetközi szakmai közösséggel
olyan témákban, mint például a fenntarthatóság, a változó trendek között történő növekedés, a marketingvezetői szerepkör átalakulása, az adatvezérelt marketing, az omnichannel értékesítés és marketing, saját média és tartalommarketing, új média és hirdetési trendek, B2B marketing vagy éppen a munkáltatói márkaépítés.
– Nem kérdés, hogy soha nem volt annyira fontos a marketingszemléletű cégvezetés és üzleti gondolkodás, mint ebben a szédületes gyorsasággal változó világban. A Marketing Trendbook aktuális szakmai kérdésekre, dilemmákra fogalmaz meg stratégiai, elgondolkodtató és egészen praktikus, a napi munkába illeszthető válaszokat, így az egyfajta exkluzív tudástárként is felfogható, amely minőségi és előremutató szakmai tartalmait számos platformunkon keresztül minél többekhez eljuttatunk majd, szakmán belül és kívül egyaránt. Úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés is jól szolgálja edukációs és szemléletformálási céljainkat is, ezért bátran ösztönzök arra mindenkit, hogy kapcsolódjon ehhez a szakmai projektünkhöz is – emeli ki a Hinora Ferenc, a szövetség elnöke.
Marketing
Nominálisan is csökkenhet idén a média- és kommunikációs piac költése
A kommunikációs szakma 2023-ban ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint 2022-ben.
A magyar média- és kommunikációs piac nominálisan 3 százalékkal csökkenhet, ezzel 553 milliárd forintot érhet el 2023-ban, ezen belül a médiapiaci költések 1,4 százalékkal növekedhetnek, míg a marketingkommunikációs költések összege 8,5 százalékkal eshet a legfrissebb MRSZ Barométer szerint, amelynek megállapításairól a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) pénteken tájékoztatta az MTI-t.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group kutatóintézet ötödik MRSZ Barométer felmérése szerint a kommunikációs iparág vállalatvezetői körében az év elejére 17 százalékra nőtt a visszaesésre számítók aránya az előző évi 6 százalékról, és a cégvezetők 40 százaléka vár növekedést. A megkérdezettek 30 százaléka számít árbevételének növekedésére saját cégében, az előző évi 54 százalék után.
A cégek 45 százaléka számít a munkaerőpiaci helyzet javulására, de a pesszimista kilátások aránya még így is 50 százalék.
A felmérés szerint a kommunikációs szakma 2023-ban ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint 2022-ben.
A megkérdezett vállalatok jellemzően az elhalasztott fejlesztésekkel (36 százalék) és beruházásokkal (33 százalék), valamint a szakmai konferenciákon, rendezvényeken történő részvétel korlátozásával (29 százalék) igyekeztek faragni a növekvő költségeikből, és egyre többen váltanak kisebb energiaigényű irodára (16 százalék).
A negatív hatások mérséklésében a megkérdezettek 30 százaléka tervez létszámstopot, és minden negyedik cég dönt a fizetésemelés elhalasztása vagy a bérek befagyasztása mellett. A szabadúszók elbocsátásával és a szakmai képzések elhalasztásával a megkérdezettek 15-15 százaléka élt.
A felmérést kitöltők 12 százalékát nagymértékben, 56 százalékát közepesen vagy kissé érintette a kata adónem 2022-es év közbeni kivezetése.
A médiatorta arányai hasonlók a tavalyiéhoz
Az MRSZ éves felmérésből kiderült, hogy az idén 321 milliárd forint értékű “médiatorta szeleteinek” sorrendjében nem várható változás, az arányok is hasonlítanak az előző évihez. A digitális reklámköltések – amelyek idén 25 százalékkal növekedhetnek és értékben megközelíthetik a televíziós szegmensét – a lokális médiában koncentrálódhatnak, szemben a globális reklámköltéssel, amelynek növekedési mértéke 2023-ban 2,7 százalékra lassulhat idén az előző évi 5,5 százalékos növekedési ütemről.
2023-ban a lokális digitális reklámköltések a 2022-es 55,1 milliárd forintról 69 milliárd forintra nőhetnek az idén, a globális platformokon elköltött reklámköltések értéke ugyanebben az időszakban 107,4 milliárdról 110,3 milliárd forintra emelkedhetnek.
A marketingkommunikációs költések az idén 8,5 százalékkal, 233,4 milliárd forintra csökkenhetnek, amely megfelel a 2021. évi szintnek. Az infláció miatt a visszaesés reálértéken elérheti a 20-25 százalékot – derül ki a felmérésből.