Kövess minket!

Marketing

Mennyi pénzt termelnek a magyar influencerek?

Bár a videós tartalmak többségét még az „egyszerű” userek készítik és töltik fel, a YouTube-on és a közösségi médiában hódítanak az új generációs médiacégek, amelyek full service-t kínálnak ügyfeleiknek. Kik állnak a népszerű influencerek mögött és mennyi pénz forog a rendszerben?

Havonta 1,8 milliárd aktív felhasználó hatmilliárd órányi mozgóképet néz meg a globális piacvezető videómegosztón, ahova a userek percenként 300 órányi tartalmat töltenek fel.

Verseny a figyelemért

Ha az elmúlt időszakban járt valamelyik szakmai konferencián, biztosan találkozott már ezekkel a számokkal, mert a Google és partnerei előszeretettel büszkélkednek a YouTube hivatalos adataival. Ráadásul a mobil eszközök terjedése tovább erősíti ezt a folyamatot: a Kantar TNS 2017-es felmérése szerint az elmúlt négy évben megnégyszereződött a mobilon videót fogyasztók aránya, és a YouTube-tartalmak egy jelentős hányadát már okostévén nézik az emberek.

S ha már találkozott ezekkel az adatokkal, biztosan hallotta az ezzel kapcsolatos jóslatot is, miszerint az online videók előbb vagy utóbb megfojtják a lineáris televíziózást. A több százezres, olykor milliós nézettségű műsorokat sugárzó, számos adóból álló portfóliókat kezelő tévétársaságok programigazgatói legfeljebb mosolyognak ezen, ám az tény, hogy a médiafogyasztási szokások – alapvetően generációs jellegű – átalakulása komoly kihívást jelent.

Már nemcsak a nézőkért folyik tehát verseny a Magyarországon elérhető 120 magyar nyelvű csatorna között, hanem a felhasználók figyelméért is meg kell küzdeniük a televízióadóknak a digitális platformokkal, hogy a user pillantson fel a mobiljáról a tévékészülékre. Magyarországon még jellemzőbb ez, hiszen a Google/YouTube-nak és a Facebook/Instagramnak a digitális szektorban nincs komolyan vehető vetélytársa: a világ többi részén népszerű közösségimédia-cégek, -alkalmazások – LinkedIn, Snapchat, Twitter, Viber, Vimeo stb. – nem igazán terjedtek el itthon. A hazai videómegosztók látogatottsága csekély, a magyar fejlesztésű iWiW pedig tizenkét év után, 2014-ben bezárt.

A BugTV tartalomgyártói a LinkedInt és a Twittert egyáltalán nem használják. Az előbbi a saleskollégáinknak hasznos, előfordult például, hogy ezen a felületen keresztül kerestük meg az illetékes márkát. A Snapchat-használók száma sem jelentős, nagyon kevesen vannak olyanok a magyar piacon, akiknek a követői bázisa meghaladja a húszezer főt, pedig a hirdetőknél általában ez a határ

– hangsúlyozta Juhász Noémi, a társaság szakmai vezetője.

Forintról forintra

Inspirálóan hatott a hazai tartalomkészítőkre és -feltöltőkre, hogy 2012-től a YouTube-on futó hirdetésekkel is lehet pénzt keresni. Aki egy kicsit is figyelte a nemzetközi trendeket, hallott róla, hogy Nyugaton ebből jól meg lehet élni, a világ legfelkapottabb influencere, PewDiePie például 2013-ban négymillió dollárt kaszált.

Nagyjából ettől az időszaktól kezdve már nemcsak az innen-onnan összeollózott – szerzői jogilag erősen kifogásolható – anyagokat (user-uploaded content, UUC) feltöltők vagy a saját maguk szórakoztatására, barátaik, követők számára amatőr videókat (user-generated content, UGC) készítők uralták a terepet, hanem feltűntek a professzionális új generációs médiacégek is. Ezek eleinte csupán menedzseléssel, a csatornák kezelésével foglalkoztak, ám akadtak olyanok is, amelyek már kifejezetten a YouTube-ra kezdtek „műsorokat” gyártani.

„Öt éve költöztünk át a YouTube-ra, mert a saját motorral rendelkező mese.tv szoftverjének frissítése évente egymillióba került, nem érte meg” – mondta a Médiapiacnak Pintér Róbert. A 4Kids Kft. ügyvezető igazgatója felismerte azt is, ha már mesecsatornát működtet, és kitanulta a YouTube működését, akkor érdemes másoknak is felajánlania a tudását. „Gryllus Vilmos volt az első, akinek felvetettem, hogy szívesen foglalkoznánk a YouTube-csatornájával is, jobb, ha hivatalosan töltjük fel a dalait, mint ha mások teszik ezt meg az engedélye nélkül, és keresnek rajta pénzt” – beszélt a kezdetekről Pintér Róbert. Ma már ő kezeli – a sajátján felül – többek között Halász Judit, az Alma és a Kaláka együttes, valamint Szalóki Ági csatornáját, de „nála van” Béres Alexandra is.

Ez így kerek

A zenei videók mellett a gyerektartalmak a legnépszerűbbek a videómegosztón, ráadásul folyamatos nézettséget biztosítanak még akkor is, ha évekkel ezelőtt lettek feltöltve. A 27 millió megtekintésnél tartó Számoló dalra évek múltán is rá fognak kattintani azok a szülők, akik éppen számolni akarják tanítani a gyereküket.

A gyártó KerekMese egyébként a legnépszerűbb magyar nyelvű YouTube-csatorna, a maga 644 millió megtekintésével az összes influencert, zenei kiadót és a megosztóra is felköltözött tévécsatornát is lekörözi. „Két évvel az indulás után már teljes munkaidőben ezzel foglalkoztunk, megéltünk belőle” – mondta Vass Mónika meseíró-animátor, aki férjével, Tavaszi László stúdiótechnikussal együtt építette fel a KerekMesét. Azon kevesek közé tartoznak, akik nem adják be a derekukat, nem csatlakoztak egyetlen ügynökséghez sem: Google-hirdetésekből származnak a bevételeik, családi bt.-jük tavalyelőtt közel hétmilliós profitot termelt.

 

Mennyi az annyi?

Pedig időközben jelentős fejlődésen ment keresztül ez az „iparág”. Akik idejében ébredtek, a YouTube kiemelt hivatalos partnerei lettek: megkapták az MCN-státuszt (multi-channel network), egyenesen a dublini központtal szerződtek. A videómegosztót megkerülni nem akaró vagy tudó tévétártsaságok, zenei kiadók mellett szintén hivatalos partner a főleg influencerekben utazó Special Effects Media, a Star Network, a 4Kids és a BugTV. A világ legnagyobb MCN-je, a Maker Studios óriási sikertörténet – pár éve 500 millió dollárt fizetett érte a Disney, tavaly pedig beolvasztotta digitális divíziójába –, azaz minden jel szerint idehaza is fényes jövő előtt állnak.

Mind több vloggert, tartalom-előállítót fognak össze, egyre nagyobb az invetoryjuk, hozzáférésük van a content ID-hoz, hatékonyan tudják kezelni a szerzői jogokat, növelik a kattintásszámot. A Special Effects Media kezeli a legértékesebb és legnépszerűbb véleményvezéreket – ahogy az ügyvezető, Szabó Gergő a Médiapiacnak elmondta: megtehetik, hogy kifejezetten a minőségre mennek. Ráadásul egy év alatt 355 százalékkal ugrott meg az árbevételük, ekkora növekedésre csakis a jól menő startupok képesek. Ezért is látott benne fantáziát az egyik legnagyobb hazai médiacég: a Central Médiacsoport 2016-ban részesedést vásárolt az MCN-ben (a május-júniusi Médiapiac megjelenése után jelent meg a hír, hogy az influencerlistákat vezető Dancsó Péter is kapott tulajdonrészt a cégben – a szerk.).

Dancsó Péter, influencer listánk első helyezettje

A számos csatornát, influencert kezelő Star Network és a BugTV is kilőtt, az utóbbit két éve vette meg a keresőmarketingre specializálódott Klikkmánia ügynökség. A márkáknak ráadásul évről évre nő a Google/YouTube-hirdetésekre szánt büdzséje, egyre jobb az algoritmus, egyre percízebben lehet célozni, a hirdetők felismerték, hogy jobb minőségű, figyelemfelhívó kreatívokat kell készíteniük, ha eredményesek akarnak lenni. Csakhogy – mint az közismert – az amerikai óriás csakis átkattintás, a reklámvideó végignézése után fizet a tartalom gazdájának, így csupán a tényleg nagy megtekintésszámmal rendelkezők lehetnek üzletileg sikeresek.

Mivel naponta elképesztő mennyiségű tartalom kerül fel a YouTube-ra, mindig több lesz rajta az inventory, mint amennyi hirdetés fut. Több szakember is azt mondta a Médiapiacnak, hogy 100 videó közül hozzávetőlegesen 50-re kerül hirdetés, és ezeknek csak 20 százaléka eredményez átkattintást. Mivel Magyarországon alacsonyabb a vásárlóerő-paritás – kevesebbet keresünk és költünk –, egy német, angol vagy amerikai kattintás akár ötször-tízszer többet ér.

„Öt éve még elegendőnek bizonyult, ha a kontent szórakoztató volt, a képi minőség nem volt elsődleges szempont. Két-három éve rengetegen tűntek fel a színen, így akik be akarnak futni, azoknak már kötelező a minőségre is adniuk. Itt jönnek a képbe az MCN-ek. Nyilván a hazai piac soha nem lesz olyan fejlett, mint mondjuk az amerikai, egyszerűen azért, mert nincs benne annyi pénz” – nyilatkozta lapunknak Farkas Dániel, a Star Network szakmai vezetője. Példaként a 17 millió feliratkozóval rendelkező Logan Pault hozta fel, akinek tíz-tizenöt fős stábja van.

Itthon ez üzleti modellben megvalósíthatatlan, de azért jól láthatóan ebbe az irányba megy a piac. Mi már gyártunk tartalmakat partnereinknek és saját csatornánkra is

– tette hozzá.

Új generációs médiacégek

A reklámbevételek 45 százaléka ráadásul a Google-nél csapódik le, és úgy tudjuk, az MCN-ek a náluk maradó pénz 70 százalékát átutalják a csatornák gazdáinak, a szerzői jogok tulajdonosainak, s csupán a maradék kerül hozzájuk.

Csak PPC-hirdetésekből (jól) megélni nem igazán lehet, csupán néhány kivétel van erre a hazai piacon – ilyen például a KerekMese. Megkönnyítené a menedzserek életét az a szolgáltatás, amely díjazza, ha egy hirdetés minőségi videóban jelenik meg, de ez még nem elérhető idehaza. Mindebből az következik, hogy Magyarországon az MCN-eknél tapasztalható bevételnövekedés ellenére nincs hatalmas pénz ebben a bizniszben.

Legalábbis ami a közvetlen reklámbevételeket illeti. „Mi alapvetően nem egy youtuber-kifizetőhely, hanem sokkal inkább egy új generációs médiacég vagyunk. A legnagyobb hazai vloggerekkel dolgozunk, van saját gyártású tartalmunk, tudjuk, hogy kell csatornákat építeni, az internetes generáció számára tartalmat gyártani, és ebben segíteni tudunk a márkáknak is” – mondta Szabó Gergő, a Special Effects Media vezetője. Azaz pluszszolgáltatásokat építettek be az üzleti modelljükbe, nem csak kezelik a csatornákat.

A BugTV-s Juhász Noémi szerint nemcsak az MCN-, illetve a digitális ügynökségi szcéna van átalakulóban, de a videófogyasztási szokások is, és ehhez az amatőr és a professzionális tartalom-előállítók is alkalmazkodnak. Egyre több olyan csatorna jelenik meg a piacon, amely kimondottan az idősebb korosztályt vagy a szülőket célozza meg. Az „első generációs” youtuberek között is vannak olyanok, akik kifejezetten komolyabb és korban is felsőbb célközönséghez szólnak.

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg az influencer-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Összeállította: Béres Máté és M. László Ferenc

Béres Máté

 

Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

M. László Ferenc

 

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom