Kövess minket!

Marketing

Mennyi pénzt termelnek a magyar influencerek?

Bár a videós tartalmak többségét még az „egyszerű” userek készítik és töltik fel, a YouTube-on és a közösségi médiában hódítanak az új generációs médiacégek, amelyek full service-t kínálnak ügyfeleiknek. Kik állnak a népszerű influencerek mögött és mennyi pénz forog a rendszerben?

Havonta 1,8 milliárd aktív felhasználó hatmilliárd órányi mozgóképet néz meg a globális piacvezető videómegosztón, ahova a userek percenként 300 órányi tartalmat töltenek fel.

Verseny a figyelemért

Ha az elmúlt időszakban járt valamelyik szakmai konferencián, biztosan találkozott már ezekkel a számokkal, mert a Google és partnerei előszeretettel büszkélkednek a YouTube hivatalos adataival. Ráadásul a mobil eszközök terjedése tovább erősíti ezt a folyamatot: a Kantar TNS 2017-es felmérése szerint az elmúlt négy évben megnégyszereződött a mobilon videót fogyasztók aránya, és a YouTube-tartalmak egy jelentős hányadát már okostévén nézik az emberek.

S ha már találkozott ezekkel az adatokkal, biztosan hallotta az ezzel kapcsolatos jóslatot is, miszerint az online videók előbb vagy utóbb megfojtják a lineáris televíziózást. A több százezres, olykor milliós nézettségű műsorokat sugárzó, számos adóból álló portfóliókat kezelő tévétársaságok programigazgatói legfeljebb mosolyognak ezen, ám az tény, hogy a médiafogyasztási szokások – alapvetően generációs jellegű – átalakulása komoly kihívást jelent.

Már nemcsak a nézőkért folyik tehát verseny a Magyarországon elérhető 120 magyar nyelvű csatorna között, hanem a felhasználók figyelméért is meg kell küzdeniük a televízióadóknak a digitális platformokkal, hogy a user pillantson fel a mobiljáról a tévékészülékre. Magyarországon még jellemzőbb ez, hiszen a Google/YouTube-nak és a Facebook/Instagramnak a digitális szektorban nincs komolyan vehető vetélytársa: a világ többi részén népszerű közösségimédia-cégek, -alkalmazások – LinkedIn, Snapchat, Twitter, Viber, Vimeo stb. – nem igazán terjedtek el itthon. A hazai videómegosztók látogatottsága csekély, a magyar fejlesztésű iWiW pedig tizenkét év után, 2014-ben bezárt.

A BugTV tartalomgyártói a LinkedInt és a Twittert egyáltalán nem használják. Az előbbi a saleskollégáinknak hasznos, előfordult például, hogy ezen a felületen keresztül kerestük meg az illetékes márkát. A Snapchat-használók száma sem jelentős, nagyon kevesen vannak olyanok a magyar piacon, akiknek a követői bázisa meghaladja a húszezer főt, pedig a hirdetőknél általában ez a határ

– hangsúlyozta Juhász Noémi, a társaság szakmai vezetője.

Forintról forintra

Inspirálóan hatott a hazai tartalomkészítőkre és -feltöltőkre, hogy 2012-től a YouTube-on futó hirdetésekkel is lehet pénzt keresni. Aki egy kicsit is figyelte a nemzetközi trendeket, hallott róla, hogy Nyugaton ebből jól meg lehet élni, a világ legfelkapottabb influencere, PewDiePie például 2013-ban négymillió dollárt kaszált.

Nagyjából ettől az időszaktól kezdve már nemcsak az innen-onnan összeollózott – szerzői jogilag erősen kifogásolható – anyagokat (user-uploaded content, UUC) feltöltők vagy a saját maguk szórakoztatására, barátaik, követők számára amatőr videókat (user-generated content, UGC) készítők uralták a terepet, hanem feltűntek a professzionális új generációs médiacégek is. Ezek eleinte csupán menedzseléssel, a csatornák kezelésével foglalkoztak, ám akadtak olyanok is, amelyek már kifejezetten a YouTube-ra kezdtek „műsorokat” gyártani.

„Öt éve költöztünk át a YouTube-ra, mert a saját motorral rendelkező mese.tv szoftverjének frissítése évente egymillióba került, nem érte meg” – mondta a Médiapiacnak Pintér Róbert. A 4Kids Kft. ügyvezető igazgatója felismerte azt is, ha már mesecsatornát működtet, és kitanulta a YouTube működését, akkor érdemes másoknak is felajánlania a tudását. „Gryllus Vilmos volt az első, akinek felvetettem, hogy szívesen foglalkoznánk a YouTube-csatornájával is, jobb, ha hivatalosan töltjük fel a dalait, mint ha mások teszik ezt meg az engedélye nélkül, és keresnek rajta pénzt” – beszélt a kezdetekről Pintér Róbert. Ma már ő kezeli – a sajátján felül – többek között Halász Judit, az Alma és a Kaláka együttes, valamint Szalóki Ági csatornáját, de „nála van” Béres Alexandra is.

Ez így kerek

A zenei videók mellett a gyerektartalmak a legnépszerűbbek a videómegosztón, ráadásul folyamatos nézettséget biztosítanak még akkor is, ha évekkel ezelőtt lettek feltöltve. A 27 millió megtekintésnél tartó Számoló dalra évek múltán is rá fognak kattintani azok a szülők, akik éppen számolni akarják tanítani a gyereküket.

A gyártó KerekMese egyébként a legnépszerűbb magyar nyelvű YouTube-csatorna, a maga 644 millió megtekintésével az összes influencert, zenei kiadót és a megosztóra is felköltözött tévécsatornát is lekörözi. „Két évvel az indulás után már teljes munkaidőben ezzel foglalkoztunk, megéltünk belőle” – mondta Vass Mónika meseíró-animátor, aki férjével, Tavaszi László stúdiótechnikussal együtt építette fel a KerekMesét. Azon kevesek közé tartoznak, akik nem adják be a derekukat, nem csatlakoztak egyetlen ügynökséghez sem: Google-hirdetésekből származnak a bevételeik, családi bt.-jük tavalyelőtt közel hétmilliós profitot termelt.

 

Mennyi az annyi?

Pedig időközben jelentős fejlődésen ment keresztül ez az „iparág”. Akik idejében ébredtek, a YouTube kiemelt hivatalos partnerei lettek: megkapták az MCN-státuszt (multi-channel network), egyenesen a dublini központtal szerződtek. A videómegosztót megkerülni nem akaró vagy tudó tévétártsaságok, zenei kiadók mellett szintén hivatalos partner a főleg influencerekben utazó Special Effects Media, a Star Network, a 4Kids és a BugTV. A világ legnagyobb MCN-je, a Maker Studios óriási sikertörténet – pár éve 500 millió dollárt fizetett érte a Disney, tavaly pedig beolvasztotta digitális divíziójába –, azaz minden jel szerint idehaza is fényes jövő előtt állnak.

Mind több vloggert, tartalom-előállítót fognak össze, egyre nagyobb az invetoryjuk, hozzáférésük van a content ID-hoz, hatékonyan tudják kezelni a szerzői jogokat, növelik a kattintásszámot. A Special Effects Media kezeli a legértékesebb és legnépszerűbb véleményvezéreket – ahogy az ügyvezető, Szabó Gergő a Médiapiacnak elmondta: megtehetik, hogy kifejezetten a minőségre mennek. Ráadásul egy év alatt 355 százalékkal ugrott meg az árbevételük, ekkora növekedésre csakis a jól menő startupok képesek. Ezért is látott benne fantáziát az egyik legnagyobb hazai médiacég: a Central Médiacsoport 2016-ban részesedést vásárolt az MCN-ben (a május-júniusi Médiapiac megjelenése után jelent meg a hír, hogy az influencerlistákat vezető Dancsó Péter is kapott tulajdonrészt a cégben – a szerk.).

Dancsó Péter, influencer listánk első helyezettje

A számos csatornát, influencert kezelő Star Network és a BugTV is kilőtt, az utóbbit két éve vette meg a keresőmarketingre specializálódott Klikkmánia ügynökség. A márkáknak ráadásul évről évre nő a Google/YouTube-hirdetésekre szánt büdzséje, egyre jobb az algoritmus, egyre percízebben lehet célozni, a hirdetők felismerték, hogy jobb minőségű, figyelemfelhívó kreatívokat kell készíteniük, ha eredményesek akarnak lenni. Csakhogy – mint az közismert – az amerikai óriás csakis átkattintás, a reklámvideó végignézése után fizet a tartalom gazdájának, így csupán a tényleg nagy megtekintésszámmal rendelkezők lehetnek üzletileg sikeresek.

Mivel naponta elképesztő mennyiségű tartalom kerül fel a YouTube-ra, mindig több lesz rajta az inventory, mint amennyi hirdetés fut. Több szakember is azt mondta a Médiapiacnak, hogy 100 videó közül hozzávetőlegesen 50-re kerül hirdetés, és ezeknek csak 20 százaléka eredményez átkattintást. Mivel Magyarországon alacsonyabb a vásárlóerő-paritás – kevesebbet keresünk és költünk –, egy német, angol vagy amerikai kattintás akár ötször-tízszer többet ér.

„Öt éve még elegendőnek bizonyult, ha a kontent szórakoztató volt, a képi minőség nem volt elsődleges szempont. Két-három éve rengetegen tűntek fel a színen, így akik be akarnak futni, azoknak már kötelező a minőségre is adniuk. Itt jönnek a képbe az MCN-ek. Nyilván a hazai piac soha nem lesz olyan fejlett, mint mondjuk az amerikai, egyszerűen azért, mert nincs benne annyi pénz” – nyilatkozta lapunknak Farkas Dániel, a Star Network szakmai vezetője. Példaként a 17 millió feliratkozóval rendelkező Logan Pault hozta fel, akinek tíz-tizenöt fős stábja van.

Itthon ez üzleti modellben megvalósíthatatlan, de azért jól láthatóan ebbe az irányba megy a piac. Mi már gyártunk tartalmakat partnereinknek és saját csatornánkra is

– tette hozzá.

Új generációs médiacégek

A reklámbevételek 45 százaléka ráadásul a Google-nél csapódik le, és úgy tudjuk, az MCN-ek a náluk maradó pénz 70 százalékát átutalják a csatornák gazdáinak, a szerzői jogok tulajdonosainak, s csupán a maradék kerül hozzájuk.

Csak PPC-hirdetésekből (jól) megélni nem igazán lehet, csupán néhány kivétel van erre a hazai piacon – ilyen például a KerekMese. Megkönnyítené a menedzserek életét az a szolgáltatás, amely díjazza, ha egy hirdetés minőségi videóban jelenik meg, de ez még nem elérhető idehaza. Mindebből az következik, hogy Magyarországon az MCN-eknél tapasztalható bevételnövekedés ellenére nincs hatalmas pénz ebben a bizniszben.

Legalábbis ami a közvetlen reklámbevételeket illeti. „Mi alapvetően nem egy youtuber-kifizetőhely, hanem sokkal inkább egy új generációs médiacég vagyunk. A legnagyobb hazai vloggerekkel dolgozunk, van saját gyártású tartalmunk, tudjuk, hogy kell csatornákat építeni, az internetes generáció számára tartalmat gyártani, és ebben segíteni tudunk a márkáknak is” – mondta Szabó Gergő, a Special Effects Media vezetője. Azaz pluszszolgáltatásokat építettek be az üzleti modelljükbe, nem csak kezelik a csatornákat.

A BugTV-s Juhász Noémi szerint nemcsak az MCN-, illetve a digitális ügynökségi szcéna van átalakulóban, de a videófogyasztási szokások is, és ehhez az amatőr és a professzionális tartalom-előállítók is alkalmazkodnak. Egyre több olyan csatorna jelenik meg a piacon, amely kimondottan az idősebb korosztályt vagy a szülőket célozza meg. Az „első generációs” youtuberek között is vannak olyanok, akik kifejezetten komolyabb és korban is felsőbb célközönséghez szólnak.

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg az influencer-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Összeállította: Béres Máté és M. László Ferenc

Béres Máté

 

Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

M. László Ferenc

 

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom