Kövess minket!

Marketing

Mémmarketing a brandek tükrében – Így hirdethetsz banánnal

A mémek, vagyis az interneten vírusszerűen terjedő vicces képek jól kiaknázható terepei a marketingnek, rajtuk keresztül könnyen megszólíthatóvá válnak a Z generáció tagjai. A mémmarketingnek számos előnye van, de az egyik legfontosabb, hogy az influencer marketinghez képest lényegesen nagyobb engagement rate-et generál, ahogyan ezt a közelmúltban egy, a közösségi médiában terjedő banános művészeti mém is bizonyította. Erről szólt a Médiapiac 2020-as első számában megjelent cikkünk.

Napjainkban a mémek uralják az internet porondját. Ezek a vírusszerűen terjedő humoros képek olyanok, akár egy közös vicc, amely összeköti a világ különböző pontjainak internetes felhasználóit. Mindenki érti őket, mindenki számára azonos jelentéssel bírnak, és éppen ezért adnak nagyszerű terepet a márkáknak arra, hogy szélesebb közönséget szólítsanak meg általuk.

A humor mindig is jó marketingeszköz volt, de a márkák napjainkban egyre gyakrabban fordulnak az influencerek helyett a mémaccountok felé, amikor a közösségi médiában akarnak hirdetni. A mémeket nemcsak a humor teszi jó üzenetközvetítővé, hanem a képi forma is, amely a terjedésüket nem köti egyetlen platformhoz – számtalan felületen megoszthatóak, könnyen fogyaszthatóak és befogadhatóak, ráadásul pozitív képet közvetítenek a brandről.

Hirdetés mémaccountokon keresztül

A Bloomberg adatai szerint egy-egy sikeres mémkampány akár 30 százalékos engagement rate-et is elérhet a Facebookon, szemben az influencerkampányok átlagosan 5–10 százalékos arányszámával, ami azt jelenti, hogy az ilyen bejegyzéseket a felhasználók szívesebben osztják meg, és gyakrabban kommentálják.

Az egyik első jelentős sikereket elérő mémaccount, a 4,3 millió követővel rendelkező My Therapist Says (A pszichológusom azt mondja) 2017-ben például részt vett egy Gucci-kampányban, és így a Twitterről megosztott vicces idézetek és képek még a Vogue magazinba is bekerültek. Az oldal üzemeltetőivel, Lola Tashsel és Nicole Argirisszal azóta hirdetett már a Universal Music és az Uber is, egy-egy bejegyzésért akár 7–22 ezer dollárt, azaz körülbelül 2–6,5 millió forintnyi összeget is elkérhetnek.

Ennek ellenére a mémmarketing általánosságban még mindig valamivel olcsóbb hirdetési forma, mint az influencer marketing, hiszen még nincsenek kikövezve az útjai, és nem ez az egyetlen előnye a mémeknek az influencerekkel szemben. Az influencerekkel és a mikroinfluencerekkel való hirdetés lehetőséget teremt a márkáknak arra, hogy jól targetálhassák az üzenetüket, a mémek ugyanakkor, mivel több megosztást és interakciót generálnak, valamint vírusszerűen terjednek, sokkal szélesebb közönséghez is eljuthatnak, nem csak az adott account követőit szólítják meg tehát, és így nagyobb ismertséget hozhatnak a brandnek.

Sok márka azért fél a mémmarketing-megoldásoktól, mert komolytalanná tehetik a brandet, és általában kevesebb beleszólása is van a márkának a reklám milyenségébe, ugyanakkor a Z generáció tagjait, a 7–22 éveseket, akik csak az Egyesült Államokban 143 milliárd dolláros vásárlóerőt képviselnek, minden más marketingeszköznél sikeresebben lehet ezzel a módszerrel megszólítani. Számukra a mémek által megütött hang sokkal autentikusabb, hiszen rendszerint nem olyan polírozott és kifinomult, mint sok influencer kommunikációja, és inkább szarkasztikus, viccet csinál a márkából, így a hirdetésnek soha nem lesz propagandajellege. Ráadásul a mémek a humor miatt azok számára is értékelhetők és hordoznak üzenetet, akik különben nem ismernék a márkát vagy a termékét.

Mémek a márkák platformjain – Mit tud egy banán?

A márkák a saját kommunikációjukba is könnyen beépíthetik a mémeket. Egy-egy ügyesen elkapott poén hatalmas megosztásokat hozhat a brandnek. Nemrégiben például egy kortárs művészeti alkotásból lett mém söpört végig a közösségi média felületein.

A Miamiban megrendezett Art Basel művészeti kiállításon Maurizio Cattelan olasz kortárs művész egy banánt ragasztott fel szigetelőszalaggal a falra művészi alkotás gyanánt, amely nevetségesen magas összegért, 120 ezer dollárért, vagyis közel 36 millió forintért kelt el. Ez rengeteg ember fantáziáját megmozgatta, és azonnal új mém született. A banánnak saját Instagram-oldala is lett (@cattelanbanana), ahol az üzemeltetők megosztják a vicces képeket.

A mémversenybe rengeteg márka is beszállt. Szinte mindenki megalkotta a saját interpretációját a művészi banánról. Posztolt az Instagramra a Burger King, de különböző hírességek, köztük Brooke Shields is viccelődött a gyümölccsel. A hazai márkákat is megihlette az új mém. A Kőszegi sör és az IKEA csapata sem hagyta az internetet banános kép nélkül, utóbbi Facebook-posztját eddig közel hatezren lájkolták és ötszázan osztották meg.

Ez is jól mutatja, hogy a brandeknek és főleg a közösségimédia-csapatoknak érdemes folyamatosan figyelniük a friss mémekre, hiszen egy jól meglovagolt mémhullám rengeteg pozitív figyelmet irányíthat a márkára.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom