Kövess minket!

Marketing

Megosztó támogatások nyomában

„Minden változik, csak a lényeg nem” – szavalja egyik közismert dalában az Animal Cannibals Ricsipíje, a Nemzeti Kulturális Alap könnyűzenei kollégiumának jelenlegi vezetője. Egyes zenei irányzatok állami támogatása mindig is kényes kérdés volt, megnéztük, ez milyen problémákat hordoz magában mostanság. A kérdéskör szorosan összefügg azzal is, hogyan tudnak feltörni, milyen marketingfogásokkal tűnhetnek ki a kezdő előadók.

Az elmúlt hónapok egyik leghangosabb popkulturális ügye volt ByeAlex és Majka közös, U, u, u című dala, melynek videóklipje elkészítéséhez a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) százezer forintos támogatást kaptak az előadók. Az esetről a Médiapiac.com is beszámolt, és több médiaszemélyiség, köztük az érintettek és a szintén megosztó publicista, Puzsér Róbert is foglalkozott a témával.

Ennek középpontjában az áll, hogy a klip ByeAlex eddigi munkásságától eltérő módon beszél a szebbik nem képviselőiről, amit a kommentekben a nők lealacsonyítónak, szexistának találtak. Ezt fejeli meg az alaptól kapott hozzájárulás, hiszen sokakban felmerül a kérdés: miért támogat az állam egy ilyen videóklipet?

Ami jár, az jár?

Ennek hátterében az áll, hogy van egy állami intézmény, az NKA, amely jelentős bevételekre tesz szert a szerencsejáték-adóból és az üreshordozó-díjakból (a pendrive-ok, a CD-k és az egyéb adathordozók után fi zetett adóból), továbbá a jogdíjkezelőkhöz befolyó összeg hét százaléka is az alapnál, közvetlenül a könnyűzenei kollégiumnál landol. Ezt a rendszert azzal a céllal építették fel, hogy segítsék, támogassák a magyar könnyűzenét, ami – a komolyzenéhez hasonlóan – a nemzeti kultúra szerves része.

Miután az előadók, együttesek szeretnének hozzájutni a jogdíjakhoz, érthető, miért pályáznak a nagy népszerűségnek örvendő előadók is az alaphoz: úgy vélik, ez az ő pénzük, jár nekik. Az imént leírtak sok mindenre választ adnak, arra viszont nem, hogy egy, a nők számára sértő dal miért kap bármilyen állami támogatást? Az üggyel kapcsolatban közleményt adott ki az NKA, amelyben többek között ezt írták:

„Jelen pályázati felhívás nem írta elő a klipek forgatókönyvének, illetve dalszövegének benyújtását, ebben az esetben a két előadó eddigi munkássága alapján szavazott bizalmat a Kollégium. A Nemzeti Kulturális Alap kirekesztő, rasszista, obszcén, szélsőséges politikai elemeket tartalmazó produktumokhoz nem nyújt támogatást […].”

Az első mondat megmagyarázza, hogy miért nyerte el az U, u, u az összeget, a második viszont további kérdéseket vet fel, hiszen az elmúlt két évben az NKA 1,4 millió forinttal támogatta a Ganxsta Zolee és a Kartel együttest, amely finoman szólva sem fogalmaz szépen a nőkről.

Vállalja fel, ha meri

„Néha az az érzésem, hogy úgy tekintenek ránk, mintha fakabátos hivatalnokok lennénk. Nem lehet megakadályozni, hogy elkészüljön egy olyan videó, amely nem felel meg az ízlésemnek, nem én vagyok a mérce” – nyilatkozta lapunknak Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Programja kollégiumának vezetője.

Szerinte Ganxsta Zolee olyan előadó, aki az év jelentős részében turnézik, számtalan önkormányzati és országos rendezvényre kap meghívást, az emberek pedig jegyet váltanak a koncertjeire. „Miért próbálnak bennünket valamiféle sanzonbizottsági szerepre kényszeríteni? Ők is ugyanúgy adófi zetők, szerettek volna külföldi magyaroknak játszani (Ganxsta Zoliék egy ötállomásos turnéra mentek Erdélybe, amelyre az NKA-tól kaptak támogatást – a szerk.), amiben semmi kivetni való nincs. Ha valaki azt állítja, hogy Ganxsta vagy bárki törvénybe és erkölcsbe ütköző dolgokat énekel, és ezért bármitől el kell tiltani őket, vállalja fel! De ne próbáljuk ezt az NKA-ra tolni” – szögezte le Bajnai Zsolt.

Megkérdeztük Dósa Richárdot, a könynyűzenei kollégium vezetőjét is, aki az Animal Cannibals Ricsipíjeként lehet ism erős. Véleménye szerint nem lenne szer encsés, ha egyes stílusokat kizárnának különféle indokok miatt: „Személyes vé leményem, hogy lehet úgy is dalt írni, hogy ne legyen benne káromkodás. A döntéseknél azonban félre kell tenni a magánvéleményt. A nemzetközi könnyűzenében is jelen vannak a szókimondó dalszövegek. Amennyiben a kollégium többsége támogatja a pályázatot, akkor az megkapja a támogatást.”

Kép leírQKA MC és Ricsipí az Animal Cannibals tagjai - Fotó: Kőmíves Andrásás (alt)
QKA MC és Ricsipí az Animal Cannibals tagjai – Fotó: Kőmíves András

Pedig jól jönne

Megkerestük a rap/hiphop szubkultúra képviselőit, hogy a támogatásokról faggassuk őket. Ganxsta Zoliéktól és Dopemantől nem kaptunk választ, Mr. Busta pedig azt mondta, amikor felhívtuk: tudja, „mit akarunk tőle kérdezni”, ezért nem nyilatkozik.

„Mi még soha nem pályáztunk az NKA-hoz, úgy látjuk viszont, hogy egész jól működik a pályázati pénzek kiosztása. Egy előadónak hatalmas segítség, hatámogatást kap egy műve elkészítéséhez. Azt gondoljuk ugyanakkor, figyelembe kellene venni a megpályázott mű tartalmát, hiszen fontos, hogy értéket közvetítsen a dal vagy a videóklip” – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az AK26 zenekar.

„Amikor legutóbb felmentem az NKA oldalára, azt láttam, hogy Ákos nyert »nyolcat«, Flour Tomi »tízet«, a Halott Pénz meg szintén »nyolcat«… Sokszor az ilyen élmények után úgy vannak vele az előadók: »Á, én ezt meg sem próbálom!«” – nyilatkozta lapunknak Young G, akit az ország a ValóVilág Bécijeként ismert meg. Mint mondta, volt olyan időszak a karrierje során, amikor jól jött volna az állami támogatás, hiszen egy-egy rendező egy klip elkészítése előtt akár egy-kétmillió forintot is elkérhet. Ezt pedig a kezdő előadók nem vagy csak nehezen tudják előteremteni. „Az első videóklipemet még SP (Éder Krisztián – a szerk.) forgatta körülbelül egymillió-hatszázezer forintért, amelyet törlesztenem kellett annak az embernek, akinél le voltam szerződve” – tette hozzá.

Young G alias Rácz Béla munka közben - Facebook/@YoungG26
Young G alias Rácz Béla munka közben – Facebook/@YoungG26

 

Annak idején Ricsipíék is kaptak támogatást. „Beadtuk a 25 éves jubileumi koncertünkre a támogatási igényt, és nyertünk ötmillió forintot. Amióta az NKA-ban kollégiumi tag vagyok, semmilyen pályázatot nem adott be a zenekarunk” – mondta Dósa Richárd.

Mindenről a YouTube tehet?

További probléma, hogy pár éve átpozicionálták a közszolgálati Petőfi Rádiót, amely sokkal inkább kereskedelmi adóra hajaz, egyre kevésbé tölti be eredeti küldetését, az alternatív/underground szcéna népszerűsítését. „Hova rakod a klipedet, zenédet? A Muzsika TV-re vagy a Music Chanellre? A VIVA tévé már nincs, de amíg volt, addig sem fizetett sokat a jogdíjak után” – nyilatkozta Young G.

Megemlítette azt is, hogy az előadók egyre inkább ki vannak szolgáltatva a YouTube-nak. Ugyanakkor a videómegosztón magas nézettséget produkáló előadók uralni tudják a klubpiacot, még úgy is, hogy a rádiókban az ő zenéik – feltehetően pont a megosztó szövegek miatt – nem szerepelnek.

Oszt jónapot!

„Biztos, hogy sokan tiltakoznak majd, és sokaknak nem fog tetszeni. Aki dolgozott valaha is a médiában, az tudja, ha valakit egyetlen hétre beteszünk, majd kiveszünk, lesz, akinek hiányozni fog. Most nem arról van szó, hogy egy ember volt egy hétig, hanem hogy sokan voltak tíz-húsz-harminc évig ugyanott, ugyanazzal a műsorral. Átszervezésük nem lesz egyszerű” – nyilatkozta a Magyar Narancsnak még 2006-ban Such György, a Magyar Rádió akkori elnöke, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát a Petőfi adó minőségi könnyűzenei csatornává történő átalakításába.

Az intézkedések közepette a rádió felvette az MR2-Petőfi nevet, és a „Nagyon zene” szlogent kezdte el használni, valamint külön hangsúlyt fektettek a fi atal tehetségekre. A mostani médiahatóság jogelődje, az ORTT pert indított a csatorna ellen, mert szerintük a működésük nem felelt meg a közszolgálati kötelezettségeknek. A bíróság a Magyar Rádiónak adott igazat, amely szerint nem az egyes adóknak, hanem a műsorszolgáltatásnak összességében kell megfelelnie a sokszínűség követelményének.

A 2010-es kormányváltás után az underground maradt a meghatározó zenei vonal, viszont szép lassan kivezették az „MR2” szócskát. 2014-ben indult el a Nagy-SzínPad! „tehetségmutató” programsorozat, amelynek nyertesei különböző fesztiválokon léphetnek fel. 2016-ban az addigi műfajok képviselőit felváltották a main stream kultúra szereplői, így az alternatív előadók a késői órákra korlátozódtak.

Ezzel a lépéssel kívánta a kormányzat beállítani a Petőfi adót a nagyobb hallgatottság elérése érdekében a kereskedelmi csatornák versenyébe, kiváltva a hazai könnyűzenei szcéna hangos tiltakozását. Ám hiába a tömérdek aláírás, az állami média vezetői már nem tértek vissza a Such-koncepcióhoz.

 

„Ez kétoldalú dolog. Akik arra panaszkodnak, hogy ki vannak szolgáltatva a YouTube- nak, elfelejtik, hogy korábban a műsorok szerkesztőinek voltak kiszolgáltatva. Egy kezdő vidéki zenekar még az elérhetőségüket sem kapta meg. Mára ez sokkal demokratikusabb folyamattá vált, bár tény, hogy nagy a zaj, sokan akarnak érvényesülni. Az is nagy változás, hogy a mai fiataloknak nincs rádiókészülékük, maximum a szüleik kocsijában hallgatnak ily módon zenét. Szerintem ez egy evolúciós folyamat, amellyel nagyon nehéz szembemenni” – nyilatkozta a Médiapiacnak Soltész Péter, a Punnany Massif menedzsere, a Magyar Zenei Menedzserek Egyesületének nemrég megválasztott elnöke.

Felcser Máté, a Punnany Massif frontembere - Fotó: Révész Patrik
Fotó: Felcser Máté, a Punnany Massif frontembere – Fotó: Révész Patrik

Hozzátette, a tartalmi túlkínálat miatt eljutottunk arra a szintre, hogy újból van igény egy szerkesztő vagy kurátor ajánlására, ezért a digitális zenehallgatást az általuk összeállított lejátszási listák uralják. „A fogyasztók egy részének továbbra sincs türelme, ideje kibányászni a sok millió előadó közül a számára tetszőket, csak ez manapság máshogy zajlik” – szögezte le.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom