Kövess minket!

Marketing

Megjelent a Magna Global legújabb programmatic előrejelzése

Globális szinten az automatizált hirdetési volumen 37 milliárd dollárra nőhet 2019-re, idén a display és video hirdetési költések 31%-át képviseli.

A Magna Global a programmatic kereskedést a következőképp definiálta: automatizált platformokra épülő és fogyasztói adatok által vezérelt hirdetési tranzakciók. A definícióba beleértendő egyaránt a real-time-bidding (RTB, valós idejű licit) és az olyan automatizált tranzakciók, amelyek néhány eleme (pl. ár) előre adott és nem valós időben kerül meghatározásra (Non-RTB), ilyenek a fix áras automatizált garantált tranzakciók és a fix áras preferált tranzakciók.

2014-hez képest változás, hogy a Magna Global úgy döntött, programmatic elemzéseiből – a keresőhirdetésekhez hasonló okokból – kiveszi a közösségi médiában elhelyezett hirdetéseket. Bár utóbbiak ugyan display alapúak és mindkettő lényegében 100% programmatic, de ha ezeket is vizsgálnák, akkor felhígítanák a programmaticra vonatkozó megállapításokat.

A Magna Global által vizsgált 41 országban az automatizált módon értékesített display és video inventory idén összesen elérheti a 14,2 milliárd dolláros értéket, ami 49%-os növekedést jelent 2014-hez képest. Globális szinten idén a programmatic költés a banner display és video kategórián belül 31%-os részesedést tudhat magának. Ez a szám tavaly még csak 24% volt, jövőre pedig 50% lehet. A valós idejű (RTB) kereskedés a teljes programmatic költés 81%-át adja, ahol a legtöbb tranzakció nyílt vagy meghívásos aukciókon történik, korlátozásokkal, de licit-alapú árazással.

Jelentős, évi átlag 31%-os növekedési ütemmel, 2019-re 36,8 milliárd dolláros volumen várható. A bővülést elősegítik a következő lehetőségek: a tranzakciós költségek csökkentése mind az értékesítési mind a vásárlói oldalon, a digitális média megjelenések szélesebb körben történő eladása, ill. a nagy mennyiségű fogyasztói adatok felhasználása a kampányhatékonyság növelése érdekében.

Az automatizált kereskedésre való átállás immár egy globális jelenség, a digitális médiaköltés egy része ezzel a technológiával kerül értékesítésre mind a 41, a tanulmány által lefedett országban. Még mindig a legnagyobb piacok uralják a teljes globális volument (a teljes programmatic költés 89%-át a 10 legnagyobb piac adja). Az Egyesült Államok élen jár az automatizált kereskedés alkalmazásában 2015-ben összesen 7,7 milliárdos volumennel, amely a globális programmatic piac 54%-át jelenti. Itt az automatizált tranzakciók már idén a banner display és video kategória 43%-át képviselik, és ez 2019-re 62%-ra emelkedhet.

Költés alapon a további legnagyobb piacok a következők: Egyesült Királyság, Japán, Kína és Németország. Viszont Japán, Kína és Németország némileg korábbi átvételi stádiumban van (a display és video költések 25%-a alatt van). Itt a piacok abszolút értékben nézett nagy mérete miatt nagy a programmatic mérete is.

(Fontos megemlíteni, hogy a riportban szereplő számok iparági szereplőkkel készített anonim interjúkon, korábbi Magna Global kutatásokon, valamint nyilvánosan elérhető adatforrásokon alapulnak.)

A számokon felül a különböző országokban változó fejlődési irányok figyelhetőek meg. Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Ausztráliában, amikor az automatizált kereskedést bevezették, már léteztek prémium digitális értékesítési csatornák. Ezért a kiadók jellemzően a saját, kontrollált tartalmi környezetükben csak prémium inventoryt értékesítenek (pl. szponzoráció) – ez egyébként Franciaországból indult. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben viszont a helyi hirdetéstechnológiai platformok valódi versenyt jelentenek a globális technológiai megoldások számára, amelyek máshol egyértelműen vezetnek. A meglévő erős pozícióban lévő tranzakciós módszerek és a kapcsolatorientált értékesítési csatornák mellett az automatizált kereskedés viszonylag lassan bővül. Latin-Amerikában a legnagyobb médiatulajdonosok jelentősen befolyásolják a programmatic terjedését, azáltal, hogy tudatosan alkalmazni kívánják.

Formátumok szerint még mindig a display dominál a programmatic piacon. 2015-ben a Magna Global szerint a költések 72%-a desktop platformokon realizálódik. 2019-re viszont a desktop és mobil várhatóan 50-50%-ot képvisel majd. A mobil ma még kisebb, a mobil penetráció mértéke viszont hasonló a desktop penetrációhoz. Az app forgalom bővülése, a YouTube TrueView terjedése, és a prémium desktop inventory növekvő hiánya mind hozzájárultak a mobil programmatic penetráció növekedéséhez. Ezt a hátszelet, amit a mobil kap, kiegyenlítik viszont a folyamatos technológiai kihívások a felhasználók különböző eszközökön való célzása és követése tekintetében.

A tanulmány a lenti linken letölthető.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom