Kövess minket!

Marketing

Megjelent a Coca-Cola Fenntarthatósági Jelentése

2019-ben a Coca-Cola HBC AG vállalat csoport új, 2025-ig szóló növekedési stratégiát hirdetett.

Hazánk vezető üdítőital gyártója számára a tavalyi év üzleti eredményesség szempontjából is kiemelkedő volt. A vállalat stabil alapokon működik, sikeres pénzügyi teljesítménye pedig lehetővé teszi a hazai termelési tevékenység további bővítését. Továbbra is cél, hogy gyártási kapacitásának bővítésével valamint korszerű technológiai fejlesztéseinek köszönhetően Közép-Európa legnagyobb gyártóbázisává váljon. 2019-ben a Coca-Cola HBC Magyarország hozzávetőlegesen 5.9 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre az országban.

Fogyasztók egészsége és táplálkozása

Teljeskörű italgyártóként a vállalat célja, hogy olyan termékkínálatot nyújtson fogyasztóinak, amely kielégíti minden igényüket és preferenciájukat, ezért magas minőségű termékekből álló, széles portfóliót épít. 2019-ben a vállalat tovább bővítette termékportfólióját és új termékekkel lépett piacra, melyek között számos csökkentett cukor- és kalóriatartalmú ital is volt. A fogyasztók egészségének megőrzése olyan cél, amit a portfólió fejlesztése során a vállalat folyamatosan szem előtt tart. Ma már a termékválasztékban egyre nagyobb arányt képviselnek a csökkentett kalóriatartalmú italok – 2019-ben a portfólió 48%-a alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes -, és a meglévő termékek cukortartalma is folyamatosan csökken. A cég a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagjaival együtt önkéntesen vállalta, hogy 2020-ig 50%-kal csökkenti termékei cukor- és energiatartalmát a 2010-es évhez képest. 2019 végéig az iparág vállalatai 43%-kal csökkentették az üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalmát Magyarországon.

Körforgásban tartani

A csomagolási hulladék a Coca-Cola HBC Magyarország számára stratégiai fontosságú környezetvédelmi téma: olyan, az alapvető üzleti folyamatokhoz kapcsolódó problémakörről van szó, amelynek megoldása egyre sürgetőbb. A megfelelő csomagolás a termékek frissessége és élelmiszerbiztonsági szempontok miatt is elengedhetetlen. Ugyanakkor a csomagolóanyagok, elsősorban a műanyag csomagolások környezetre gyakorolt hosszú távú hatása világossá tette: új, fenntartható megoldásokat kell keresni. A vállalat elkötelezett amellett, hogy ne csak szereplője, hanem motorja is legyen a változásnak. A csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fenntarthatósági megközelítést és célokat a 2018 elején bejelentett Hulladékmentes Világ stratégia foglalta egységes keretbe. A stratégiával a Coca-Cola HBC AG vállalatcsoport szorosan kapcsolódik a The Coca-Cola Company törekvéseihez, és kiemelt feladatának tartja, hogy együtt és többféle eszközzel tegyen ezért a közös ügyért. A Coca-Cola HBC Magyarország 2019-ben egy új szemléletben, a körforgásos gazdaság megteremtésének ambíciójával kezdte el működési folyamatait is optimalizálni. Olyan jövőt szeretne építeni, ahol elkerülhető az alapanyagok felesleges vagy pazarló használata, és az anyagok hosszú ideig megőrzik értéküket a körforgáson belül. A vállalat arra törekszik, hogy segítse a zárt körforgású gazdasági modell építését, amely hatékony erőforrásfelhasználáson és innováción alapszik, így kisebb környezeti lábnyommal jár. A csomagolóanyagok visszagyűjtésével és újrahasznosításával megvalósítható körforgás a csomagolási hulladékok kezelésének leghatékonyabb módja, így 2019-ben a vállalat több fejlesztése és kampánya is ezt a témát célozta meg. A Coca-Cola HBC Magyarország által gyártott PET palackok 100%-ban újrahasznosítható műanyagból készülnek és folyamatosan növeli azok újrahasznosított alapanyagtartalmát. Ennek köszönhetően az újrahasznosított műanyag aránya a palackokban 2019-ben közel 24% volt. Cél, hogy ez az arány 2030-ig 50%-ra növekedjen.

Munkatársak elkötelezettsége és jól-léte

A Coca-Cola HBC Magyarország hosszú távú növekedésének és sikerének kulcsát munkatársai jelentik. A munkavállalók elégedettsége, folyamatos fejlődése, biztonsága és a vonzó előrelépési lehetőségek alapozzák meg azt a kiváló teljesítményt, ami nem csak a vállalat számára, hanem vevőpartnerei és fogyasztói számára is értéket teremt. A vállalat az elmúlt időszakban számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a munkakörnyezet barátságos és innovatív legyen, és munkavállalói büszkék legyenek vállalatukra. A Randstad felmérése alapján 2019-ben a Coca-Cola HBC Magyarország a hazai FMCG szektor legvonzóbb és legismertebb munkahelye lett. A PwC felmérésén elnyert Nívódíj pedig azt igazolta vissza, hogy a megfelelő munkakörnyezet, a rugalmas munkavégzés, a kiszámítható munkaterhelés és a méltányos alapfizetés a pályakezdő fiatalok körében is vonzó.

Társadalmi szerepvállalás

A Coca-Cola HBC Magyarország hisz abban, hogy üzleti sikere nagyban függ azon közösségek jól-lététől és erejétől, amelyek életében jelen van, felelős működése pedig megköveteli, hogy reagáljon a közösségek igényeire és szükségleteire. Nyitottságra, partnerségre és kölcsönös tiszteletre törekszik a közösségekkel mindenhol. Önkéntes vállalati programjain és az #énjövőm programon keresztül támogatja az egyéneket és közösségeket, akikkel kapcsolatba kerül. A vállalatot érintő közösségi programokba a munkatársakat is igyekeznek aktívan bevonni. 2019 legsikeresebb eseményei a Hulladékmentes Tisza programhoz kapcsolódó önkéntes napok voltak. A programban több mint 160 kolléga vett részt és segített több mint 3,3 tonna hulladéktól mentesíteni a Tisza felső szakaszát. Természeti kincseink megóvása egyszerre teremtett lehetőséget a hulladékok újrahasznosítására és a közösségépítésre is.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom