Kövess minket!

Marketing

Még mindig a strand az első, ami eszünkbe jut a Balatonról

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása szerint még mindig a strandolás a leggyakoribb balatoni program. Az emberek háromnegyedének ez az első, ami a Balatonról eszébe jut.

A 2019 nyarán, a magyar internetezők körében készült felmérés szerint az emberek háromnegyedének a strandolás jut először eszébe a Balatonról. A 25-29 éveseknél a legnagyobb, 88 százalék ez az arány. A finom borok 20, fesztiválok mindössze 16, a biciklizés 13 és a kertmozi 11 százaléknak ugrik be a tó nevét hallva. Mit csinálunk ezen kívül a Balatonon? Mivel telnek az esős napok? A kutatásban kiderítettük.

Amikor az emlékek mélyére ásunk, rájövünk, hogy a strandolásnál a legtöbb ember jóval több és maradandóbb élményeket őriz a Balatonról: a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásában a válaszadók közel háromnegyede mondta azt, hogy volt szerelemhez kötődő élménye a Balaton partján. A válaszadók 90 százalékának van emlékezetes barátokkal szerzett élménye, 71 százalékuk soha nem felejt el egy vihar előtti fürdőzést, 59 százalékuk talált itt új barátokat. A befagyott Balaton a felmérésben részt vevők kevesebb mint fele számára nyújtott felejthetetlen élményt, és hogy a negatív élményeket is említsük: a válaszadók több mint felének a dugóban utazás, 67 százalék számára az itt tapasztalt magas árak jutnak eszébe.

Hol és mennyi időt?

A déli part szerelmesei többen vannak – legalábbis a most készült kutatásban 31 százalék mondta, hogy jobban szereti a sekélyebb oldalt, míg 26 százalék az északi mellett tette le a voksát – 40 százalék pedig nem tudott dönteni, mindkét partot egyformán szereti, olyannyira, hogy a kitöltők több mint fele szívesen lenne Balaton környéki lakos.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó évente egyszer látogat a Balatonhoz, kétszer csak minden ötödik kitöltő utazik a környékre. A válaszadók 11 százaléka évente több mint nyolcszor fordul meg kedvenc tavunknál.

A válaszadók fele számára egy balatoni utazás csak pár napig tart, minden harmadik kitöltő egy hetet tölt a Balatonnál – ezek a számok nem változtak a Bónusz Brigád tavalyi Balaton-kutatása óta. A válaszadók mindössze 10 százaléka olyan szerencsés, hogy több hetet tölt a tó közelében. A balatoni pihenését minden ötödik válaszadó saját nyaralóban, 28 százalék bérelt apartmanban, 17 százalék szállodában tölti.

Ha jó idő, akkor strand

A válaszadók 67 százaléka jó idő esetén szívesen megy le a strandra – a 30-39 év közöttiek 78 százalékára jellemző ez. Minden ötödik válaszadó szabadstrandokat, illetve a fizetős strand ingyenes időszakait keresi, számukra ez az elsődleges szempont a strand kiválasztásánál, míg 38 százalék leginkább a szállás és a strand közötti távolság alapján dönt. 28 százalék megszokott, megszeretett strandra jár vissza. A válaszadók fele el tudja képzelni, hogy egy messzebbi strandot válasszon, amennyiben az szimpatikusabb számára. És vajon mitől szimpatikusabb egy strand? Ha tiszta, rendezett (64%), kevesen vannak (51%), sok az árnyék (38%) vagy olcsóbb a belépő (38%).

Ha épp nem strandra vágynak, akkor a tájegységre jellemző, Balatonhoz köthető programok közül válogatnak a legtöbben: a válaszadók 45 százaléka járt már balatoni borkóstolón, 44 százalék wellness programon, 35 százalék helyi termelői piacon, 26 százalék pedig tematikus sétán vett részt. A válaszadók 22 százaléka vett már részt tó körüli biciklizésen, de sokan eveztek, vitorláztak is már a tavon.

Az egész napos strandolás után sokan keresnek kulturális élményeket is a közelben: a válaszadók 57 százaléka járt már koncerten a Balaton partján, 47 százalék kiállításon, 42 százalék pedig moziban tett látogatást. Mindössze minden ötödik válaszadó járt már színházi előadáson a Balaton körül, cirkuszi programot csupán 16 százalék választott – ez utóbbival voltak egyébként a legkevésbé elégedettek a látogatók.

A gyerekek szórakoztatása fontos eleme a nyaralásnak. A szülők igyekeznek érdekes, értékes programokat keresni a gyerekeknek, ennek ellenére minden negyedik válaszadó úgy érzi, kevés kifejezetten gyerekeknek szóló programlehetőségről értesül nyaralása során a tó körül. A legnépszerűbb a kalandpark, ahol a kitöltők fele már járt, 41 százalék állatsimogatóba, minden harmadik válaszadó pedig strand által szervezett programra vitte már gyermekét.

Egy hosszabb nyaralás során általában kifogunk 1-2 nap hűvösebb, esős napot – persze ha csak pár napra érkeztünk nyaralni, akkor ez elég bosszantó lehet. Mit csinálnak a legtöbben, ha odakint épp nincs strandidő?

A válaszadók 57 százaléka ekkor is fürdeni szeretne, ezért közeli gyógy- vagy wellnessfürdőt keresnek fel. 51 százalékuk kulturális programot keres, de sokan ilyenkor a szálláson szeretnek pihenni, tévézni, olvasni. Ezt még nagyobb arányban teszik a 25-29 évesek: háromnegyedük eső esetén a szálláson tölti el az idejét.

Étterem csak ajánlásra

Fontos kérdés nyaraláskor, hogy hol és mit együnk, főleg annak tükrében fontos ez, hogy a válaszadók 67 százaléka tapasztalt már irreálisan magas árakat.

A kérdőív kitöltőinek 79 százaléka a szálláshoz közeli éttermeket fedezi fel, a válaszadók 44 százaléka 5 kilométernél többet nem is akar megtenni egy jó étkezésért. 41 százalék a csalódások elkerülése és a pénztárca kímélésemiatt a szálláson is főz, sokan esznek a strandon (61%) vagy épp visznek magukkal szendvicseket (16%). Éttermet a helyiek ajánlása (23%) és az internetes értékelések (33%) alapján választanak legtöbben, 21 százalék a már bevált törzshelyére jár, 5 százalék pedig a legolcsóbbat keresi.

Számtalan balatoni program, élmény várja a Balatonnál nyaralókat – jó néhány elérhető a Bónusz Brigád bónuszaival is.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom