Kövess minket!

Marketing

Még mindig a strand az első, ami eszünkbe jut a Balatonról

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása szerint még mindig a strandolás a leggyakoribb balatoni program. Az emberek háromnegyedének ez az első, ami a Balatonról eszébe jut.

A 2019 nyarán, a magyar internetezők körében készült felmérés szerint az emberek háromnegyedének a strandolás jut először eszébe a Balatonról. A 25-29 éveseknél a legnagyobb, 88 százalék ez az arány. A finom borok 20, fesztiválok mindössze 16, a biciklizés 13 és a kertmozi 11 százaléknak ugrik be a tó nevét hallva. Mit csinálunk ezen kívül a Balatonon? Mivel telnek az esős napok? A kutatásban kiderítettük.

Amikor az emlékek mélyére ásunk, rájövünk, hogy a strandolásnál a legtöbb ember jóval több és maradandóbb élményeket őriz a Balatonról: a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásában a válaszadók közel háromnegyede mondta azt, hogy volt szerelemhez kötődő élménye a Balaton partján. A válaszadók 90 százalékának van emlékezetes barátokkal szerzett élménye, 71 százalékuk soha nem felejt el egy vihar előtti fürdőzést, 59 százalékuk talált itt új barátokat. A befagyott Balaton a felmérésben részt vevők kevesebb mint fele számára nyújtott felejthetetlen élményt, és hogy a negatív élményeket is említsük: a válaszadók több mint felének a dugóban utazás, 67 százalék számára az itt tapasztalt magas árak jutnak eszébe.

Hol és mennyi időt?

A déli part szerelmesei többen vannak – legalábbis a most készült kutatásban 31 százalék mondta, hogy jobban szereti a sekélyebb oldalt, míg 26 százalék az északi mellett tette le a voksát – 40 százalék pedig nem tudott dönteni, mindkét partot egyformán szereti, olyannyira, hogy a kitöltők több mint fele szívesen lenne Balaton környéki lakos.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó évente egyszer látogat a Balatonhoz, kétszer csak minden ötödik kitöltő utazik a környékre. A válaszadók 11 százaléka évente több mint nyolcszor fordul meg kedvenc tavunknál.

A válaszadók fele számára egy balatoni utazás csak pár napig tart, minden harmadik kitöltő egy hetet tölt a Balatonnál – ezek a számok nem változtak a Bónusz Brigád tavalyi Balaton-kutatása óta. A válaszadók mindössze 10 százaléka olyan szerencsés, hogy több hetet tölt a tó közelében. A balatoni pihenését minden ötödik válaszadó saját nyaralóban, 28 százalék bérelt apartmanban, 17 százalék szállodában tölti.

Ha jó idő, akkor strand

A válaszadók 67 százaléka jó idő esetén szívesen megy le a strandra – a 30-39 év közöttiek 78 százalékára jellemző ez. Minden ötödik válaszadó szabadstrandokat, illetve a fizetős strand ingyenes időszakait keresi, számukra ez az elsődleges szempont a strand kiválasztásánál, míg 38 százalék leginkább a szállás és a strand közötti távolság alapján dönt. 28 százalék megszokott, megszeretett strandra jár vissza. A válaszadók fele el tudja képzelni, hogy egy messzebbi strandot válasszon, amennyiben az szimpatikusabb számára. És vajon mitől szimpatikusabb egy strand? Ha tiszta, rendezett (64%), kevesen vannak (51%), sok az árnyék (38%) vagy olcsóbb a belépő (38%).

Ha épp nem strandra vágynak, akkor a tájegységre jellemző, Balatonhoz köthető programok közül válogatnak a legtöbben: a válaszadók 45 százaléka járt már balatoni borkóstolón, 44 százalék wellness programon, 35 százalék helyi termelői piacon, 26 százalék pedig tematikus sétán vett részt. A válaszadók 22 százaléka vett már részt tó körüli biciklizésen, de sokan eveztek, vitorláztak is már a tavon.

Az egész napos strandolás után sokan keresnek kulturális élményeket is a közelben: a válaszadók 57 százaléka járt már koncerten a Balaton partján, 47 százalék kiállításon, 42 százalék pedig moziban tett látogatást. Mindössze minden ötödik válaszadó járt már színházi előadáson a Balaton körül, cirkuszi programot csupán 16 százalék választott – ez utóbbival voltak egyébként a legkevésbé elégedettek a látogatók.

A gyerekek szórakoztatása fontos eleme a nyaralásnak. A szülők igyekeznek érdekes, értékes programokat keresni a gyerekeknek, ennek ellenére minden negyedik válaszadó úgy érzi, kevés kifejezetten gyerekeknek szóló programlehetőségről értesül nyaralása során a tó körül. A legnépszerűbb a kalandpark, ahol a kitöltők fele már járt, 41 százalék állatsimogatóba, minden harmadik válaszadó pedig strand által szervezett programra vitte már gyermekét.

Egy hosszabb nyaralás során általában kifogunk 1-2 nap hűvösebb, esős napot – persze ha csak pár napra érkeztünk nyaralni, akkor ez elég bosszantó lehet. Mit csinálnak a legtöbben, ha odakint épp nincs strandidő?

A válaszadók 57 százaléka ekkor is fürdeni szeretne, ezért közeli gyógy- vagy wellnessfürdőt keresnek fel. 51 százalékuk kulturális programot keres, de sokan ilyenkor a szálláson szeretnek pihenni, tévézni, olvasni. Ezt még nagyobb arányban teszik a 25-29 évesek: háromnegyedük eső esetén a szálláson tölti el az idejét.

Étterem csak ajánlásra

Fontos kérdés nyaraláskor, hogy hol és mit együnk, főleg annak tükrében fontos ez, hogy a válaszadók 67 százaléka tapasztalt már irreálisan magas árakat.

A kérdőív kitöltőinek 79 százaléka a szálláshoz közeli éttermeket fedezi fel, a válaszadók 44 százaléka 5 kilométernél többet nem is akar megtenni egy jó étkezésért. 41 százalék a csalódások elkerülése és a pénztárca kímélésemiatt a szálláson is főz, sokan esznek a strandon (61%) vagy épp visznek magukkal szendvicseket (16%). Éttermet a helyiek ajánlása (23%) és az internetes értékelések (33%) alapján választanak legtöbben, 21 százalék a már bevált törzshelyére jár, 5 százalék pedig a legolcsóbbat keresi.

Számtalan balatoni program, élmény várja a Balatonnál nyaralókat – jó néhány elérhető a Bónusz Brigád bónuszaival is.

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom