Kövess minket!

Marketing

Médiás jövőbenéző

A Telenor harmadik Jövőkutató Szimpóziuma a mobiltechnológia és a fogyasztói igények változásainak médiára gyakorolt hatását vizsgálta, médiapiaci csúcsvezetők részvételével.

Christopher Laska vezérigazgató a cég fejlesztéseinek négy irányát hangsúlyozta: zene, videó, vásárlás, pénzügyek. A területtől függetlenül fontos, hogy a felhasználót a kommunikáció és a felfedezés élménye érdekli, nem törődik a technológiával: az legyen könnyen használható és kipróbálásra ösztönző, ugyanis az első akadálynál el fog tőle fordulni, nem lesz hajlandó erőfeszítéseket tenni a megértésére. A technológiahasználatban a céges zsargonban Smartie-nak nevezett, jól felkészült ügyfélszolgálati munkatársak szerepe kiemelkedő. Egyébként is az ügyfélkapcsolatot tartják a győzelem kulcsának: a kiszolgálás hatására válhat ugyanis egy felhasználó a márkát ajánló rajongóvá.

A jövő már itt van

A mobilzene jövőjéről Piotr Kabaj, a Warner Music kelet-európai régiójának elnöke beszélt. Kiemelte, hogy a digitális zenekereskedelemnek köszönhetően – a korábbi csökkenő trenddel szemben – 2010 óta stagnál a zenei iparág bevétele. Tavaly az összes jövedelem 34%-a digitális értékesítésből, 51% fizikai hordozók eladásából származott, a fennmaradó részt az egyéb terjesztés jogdíja tette ki. A digitális értékesítésen belül csökken a letöltés és növekszik a streaming aránya. 2013-ban az 5,9 Mrd dolláros digitális piacból 1,1 Mrd származott streamingből. A világszerte elérhető mintegy 450 ilyen szolgáltatásnak jelenleg mintegy 28 millió fizető ügyfele van. (A növekedés ütemét jól szemlélteti, hogy 2012-ben még csak 10 millióan voltak.) A letöltés-streaming, illetve a teljes album-kislemez vásárlások tekintetében igen jelentősek a regionális különbségek: Kanada például „letöltős”, Dél-Korea pedig „kislemezes” ország. A szakember a zene jövőjét egyértelműen az okostelefonokban látja, ahogy az eszközelterjedtség mellett az adatátvitel, így a streamelt zene minősége is javul. (A legdinamikusabb növekedést Dél-Amerika mutatja a mobilzene terén, ott 2010-13 között évi átlag 124% volt a bővülés, szemben a globális 28%-os átlaggal.) Megfejtendő kérdés még a gépkocsiban történő zenehallgatás: wifi hiányában ezen a téren a távközlési és a streaming szolgáltatók együttműködése mozdíthatja előre az ügyet.

Bartosz Witak, a Viacom Kelet-Közép-Európáért és Izraelért felelős vezetője a televíziózás jövőjét ecsetelte. A nehézséget abban látta, hogy egyrészt a fogyasztói megkérdezések nem képesek feltárni a fogyasztók valós igényeit, ugyanakkor a cégek gondolkodása továbbra is a profitot termelő, meglévő üzleti kereteik között mozog. A kulcsot az eszközellátottság növekedésében és az – úgy disztribúció, mint tartalomelőállítás tekintetében – soha nem látott mértékű konvergenciában látja. A lineáris televíziózás továbbra is dominál, de vele párhuzamosan él az időeltolásos tévézés, a letöltések, a VoD. Ez kihívást fog jelenteni a hagyományos programming és reklámblokk-tervezés számára is. Globális átlagban 7,7 képernyő jut egy háztartásra, mégis közösségi élmény tudott maradni a televízió – legfeljebb most a közösségi médiában tárgyalják meg a műsorban látottakat. (Egy kutatás szerint a tévénézők 51%-a legalább heti rendszerességgel beszélget az éppen nézett műsorról.) A Viacom szempontjából egyszerű a képlet: ha a jogdíjakban meg tudnak állapodni, ők bárhová képesek eljuttatni a műsort. A lehetőségek bővülése szerintük nem zéró összegű játszma: több média- és több tartalomfogyasztást jelent.

Takács Zoltán, a Telenor digitális marketingért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a 2020-as fogyasztónak az egyszerűség (kézenfekvő használat), a személyre szabottság és a bevonódás lehetősége adja majd el a szolgáltatást – szemben a távközlési szolgáltatók hagyományos, tömegtermék-alapú modelljével. Házon belül a Mastercard Mobile-t és a Mobiltárcát, a Deezer zeneszolgáltatást, valamint a MyTV (online, mobil és catch-up) televíziós megoldást emelte ki, mint a ma early adopterei és a jövő fogyasztói számára adott válaszokat.

Kerekasztal

A rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetésen Christopher Laska és Bartosz Witak mellett Simon Zsolt (TV2), Dirk Gerkens (RTL Klub), és John Rossiter (Sony Pictures Television Networks, Közép-Európa) ültek le megvitatni a mobillal és médiával kapcsolatos kérdéseket. A legtöbb tartalom a legtöbb platformon a cél, de csak ha működő üzleti modell áll mögötte – hangzott el a felütésben. Simon Zsolt óvatosságra intett: szerinte még mindig a lineáris televízió és az azon futó reklámok jelentik a legfontosabb bevételi forrást, az egyéb platformokra nincs kidolgozott modell. Személy szerint az OTT-t tekinti a következő potenciális lépésnek. John Rossiter a zeneipar válságát példaként hozva arra figyelmeztetett, hogy innováció hiányában veszélybe kerülhet az iparág: a mobilt nem fenyegetésként, hanem lehetőségként kell kezelni. Erre példaként a MyTV-n is látható AXN csatornát hozta fel. Bartosz Witak szerint még mindig teremthető új érték, ha megértjük, és célcsoportokra szabva, jó minőségben kiszolgáljuk a piac tartalomfogyasztási igényeit. Christopher Laska a cége megkülönböztető jegyét abban látja, hogy a szórakoztatóipar részeként kezdték definiálni magukat: a MyTV még mindig csak egy niche szolgáltatás, de ez lesz a jövő.

Arra a kérdésre, hogy a magyar piac fejlettségben mikor fogja utolérni a nagyokat, Dirk Gerkens azzal válaszolt: sok szempontból – okostelefon-eladások, csatornakínálat, HD-adások… – már most is fejlettnek számít, egyedül a nagy nemzetközi játékosok hiányoznak, de amint lesz szabad menedzsment-kapacitásuk, ők is be fognak lépni erre a piacra. Simon Zsolt szerint a jogdíjak rendszere még túl komoly korlátokat állít, ezért a közeljövő mobiltévéje a helyi gyártású tartalmakról szólhat. Christopher Laska a magyar piacon található sok kreatív alkotót és a relatíve erős versenyt tekintve ideális tesztpiacnak tartja hazánkat. Bartosz Witak ezzel egyetért, mondván, egyedül a monetizálásra alkalmas piacméret hiányzik. A Sony vezetője ehhez még hozzáteszi, hogy a talpon maradás az adott gazdasági és versenykörülmények, valamint a helyi jellemzők (például a kalózkodás elterjedtsége) miatt kifejezetten kemény munkát igényel. Dirk Gerkens úgy véli, a technológiai fejlődést meg lehet próbálni lelassítani, de nem érdemes, ezért a maga részéről örül a triple play beruházásoknak, és a tartalmi után a platform-innovációknak. Ezzel szemben Simon Zsolt ismét figyelmeztet, hogy az izgalmas technológiákkal egyelőre nem lehet túl sok pénzt keresni. Ő inkább arra keresné a választ, hogyan lehet megszólítani a televíziótól elforduló csoportokat a meglévő üzlet kannibalizálása nélkül.

Ezt követően felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet az értéklánc többi elemével, például a tartalom előállítóival. Dirk Gerkens szerint számukra a több platform több terjesztési lehetőséget és több potenciális nézőt jelent, amit például a sportközvetítések területén jól ki is aknáznak. Bartosz Witak szerint a piac óriásai a készpénzállományukkal bármilyen területet dominálhatnak, és ez elég ijesztő lehetőség. John Rossiter szerint az új csatornák rá tudnak erősíteni egy tartalom sikerére, mint ehogy ez például a Netflix és a Breaking Bad esetében történt. Simon Zsolt a párhuzamos tartalomelőállítás trendjét hangsúlyozta – a The Voice esetében például a licensz is előírta az exkluzív netes tartalom készítését. Christopher Laska szerint a nagyobb verseny több lehetőséget jelent a kis szereplőknek, erre Dirk Gerkens példaként hozza, hogy olyan dolgok is megjelenhetnek, amelyek a nagy televíziók hagyományos modelljében nem mentek volna át a szűrőn – mint például a House of Cards. A Telenor egyébként továbbra is az elosztói szerep mellett teszi le a voksát, a tartalomgyártásba nem kíván belépni.

A kerekasztal utolsó kérdése: a fogyasztók a jövőben inkább a tartalmat vagy a márkát fogják követni? Dirk Gerkens szerint nincs erős márkahűség, a legfontosabb a tartalom, és ezt követi a value for money platform (mint pl. a Netflix). Simon Zsolt szerint a márka a legjobb promóció a tartalom számára, de onnantól már a saját lábán kell megállnia. Egyébként a tartalom-platform integrációban hisz. John Rossiter szerint a tartalmad a márkád. Dirk Gerkens kiemeli még, hogy ez a piac sem különleges a tekintetben, hogy az emberek nem szívesen fizetnek. A trendeket viszont ígéretesnek tartja: ha jó szolgáltatást nyújtunk megfizethető áron, akkor lesz kereslet, és a tömegektől származó sok kis bevételre életképes üzlet alapozható.

ZTE mini mobilprojektor a rendezvényt kísérő tech-show-ról (Simon Zsoltnak is tetszett)

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom