Kövess minket!

Marketing

Médiapiac Konferencia LIVE

Sokan vagyunk/leszünk itt idén is, de aki nem tudott eljönni a Médiapiac Konferenciára, az itt követheti élőben az eseményeket!

KEZDÜNK!


Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója az első előadónk, aki a jó sztorikról beszél, elsősorban televíziós szempontból.

  • A tévés piac fragmentálódik, az internet kihívást jelent, de a tévénézés nem csökkent.
  • A számok azt mutatják, hogy a fiatalok, amennyiben nekik való műsort kínálunk, igenis leülnek a képernyő elé.
  • Egyébként nem a magyarok a legnagyobb tévénézők a környéken, a románok előttünk vannak, ha messzebbre megyünk, az amerikaiak méginkább előttük.
  • A “trash műsorok” meglepő módon igen magas vásárlóerejű közönséget vonzanank.
  • A Barátok közt, a VV6 vagy az Éjjel-Nappal Budapest ugyanúgy történetmesélés, csak más csomagolásban.
  • A fiataloknak másképp kell történetet mesélni, mint régen, az Éjjel-Nappal Budapest egy 21. századi Barátok közt, nincs amúgy különbség.
  • Az elmúlt tíz év a vetélkedőké volt, de a jövő valószínűleg nem. Nem tudni, mi lesz a next big thing. Valószínűleg a nagy tévéken egyre ekevesebb külföldi sorozat és film lesz, inkább kisebb tévékre költöznek.
  • A netes nézettség magas az olyan műsoroknál, mint a VV6, de ez még mindig elmarad a tévétől. Ettől még kell a neten lépni, lásd: applikáció.
  • A sokcsatornás világban is megmarad a nagy csatornák szerepe.
  • Saját gyártású tartalmak szerepe nő, a kisebb tévéken is.
  • A reality marad, ez a 21. század egyik legérdekesebb műfaja.

 

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a színpadon. Az előadás címe “Jó reggelt!”

  • Hogyan viselkedtünk az elmúlt 5-10 évben? Lekövettük a trendeket, mindig csak igazodtunk. Fogyasztóhoz, megbízóhoz, kormányzathoz, gazdasághoz.
  • Proaktívnak kell lenni a lekövetés helyett, ehhez EGYÜTTgondolkodás kell.
  • Párbeszéd a kormányzati szereplőkkel, a fogyasztó edukálása, az iparág újrapozicionálása – ezekre van szükség.
  • Visszaidézi azt az MRSZ-PwC kutatást, ami nagyon jól beépült a közbeszédbe: 10 forint reklámbefektetés 47 forintnyi pénzt mozgat meg a magyar gazdaságban. Több ilyenre van szükség.
  • Saját pozicionálás: “a suszter cipője” ,ezen változtatni kell.
  • A digitális növekedése révén nő a reklámtorta, de ebben egy fontos elem: a növekedést főleg a nemzetközi szereplők adják. Az MRSZ szeretné segíteni a hazai tartalomszolgáltatók fejlődését.
  • A kormányzattal, hatóságokkal való kommunikációban előre kell lépni, konkrét tanulmányokkal, programokkal, e téren eddig elég passzív volt a szakma. A GVH-val már kötöttek együttműködést, ebben edukációs elem.
  • MAKSZ: tenderútmutató. Ezzel foglalkoznia kellene a márkatulajdonosi és a médiaoldalnak is, ez nem ügynökségi belügy. Hasonló fontos kérdés: jogdíjak pl.
  • A fogyasztókat edukálni: kicsit, mint a kés-villa használat gyerekkorban. Van még teendő. A fogyasztónak meg kell mutatni, miért hasznos a reklám, mire jó neki.

KEREKASZTAL – terítéken a cigánykérdés, ami nagy eséllyel Magyarország legégetőbb megoldandó kérdése. Varró Szilvia moderátor beszélget Bódis Krisztával, Bogdán Lászlóval, Lakatos Bélával és Pusztay Andrással.

  • Bódis Kriszta:a mindenkori kormányzat projektszemlélete nem oldja meg a kérdést, “terepen” lehet megoldani, folyamatos munkával.
  • Bogdán László: végig többeszám első személyben beszél arról, hogy “ami lakatot lehetett levertünk, ami állat lehetett, megütöttünk”. A kérdés: “Mit teszünk azért, hogy ne csak távolról látsszunk embernek? Mindenki dolgozik Cserdiben. Nincs semmi ingyen.”
  • Lakatos Béla, Ács polgármestere romaként került egy olyan település élére, amelyet 90 százalékban magyaroknak laknak. A “titka”: dolgozom, és az emberek ismernek. Ez a többség vs. cigány kérdés nem magyar specifikum,régiós probléma. A média felelőssége: vagy “díszcigányokat” mutogatnak, vagy olyanokat akiket (állítólag) diszkrimináció élt. Pedig rengeteg jó program és rengeteg önfeláldozó ember dolgozik a cigány-magyar ügyön.
  • Pusztay András, az Index ügyvezetője. Az Index rengeteget foglalkozik a cigánykérdéssel és nagyon okosan. A média felelőssége szerint az öncenzúra, hogy aszisztálnak a “látványpékséghez”. A médiának a problémamegoldásra kellene fókuszálnia, az internet ebben pláne segítséget tud adni, akár real-time.

Mi lehet a megoldás?

  • Bogdán László: pozitív diszkrimináció megszüntetése, cigány önkormányzatok felszámolása
  • Lakatos Béla: a sikeres roma értelmiségiek menjenek vissza a szülőhelyükre, ne Budapestre és a nagyvárosokba csoportosuljanak; a roma nők erejének, befolyásának a munkába állítása.
  • Pusztay András: az értelmiség fejezze be a “bohóckodást”. “Belvárosi lakásokban teóriákat gyártunk.”
  • Bódis Kriszta: kevesebb látványpékség, több terepmunka és valódi kíváncsiság. Az adományok jóindulatú gesztusok, de értelmetlenek, visszahelyeznek az áldozatszerepbe. Az önkéntes munka sokkal hatékonyabb, így tudnak ők terepen lenni.

 

Tóth Tamással (Opten) folytatjuk, a magyar gazdaság számaival.

  • 600 ezer vállalkozás van, 400 ezer egyéni vállalkozó, ez túl sok a tízmillió lakosra
  • 1,7 millió tulajdonos, cégvezető…
  • Évi 15 százalékos cégfluktuáció, ez is nagyon sok.
  • Az új szereplők 80 százaléka kötődik korábbi cégekhez.
  • Nagyon egészségtelen ez a szerkezet.

       

      Galambos Márton moderálja a cégvezetői kerekasztalt, amely a Menedzserek Országos Szövetségével együttműködésben valósult meg.

      • Szabó György (Sanoma): “mi csináljuk az országot” (mi=piaci szereplők). Nem függhetnek a cégek a politikától, a politika tegye a maga dolgát, a cégek meg teszik a magukét.
      • Pozvai Zsolt (Develor): a cégvezetői, állampolgári én nem választható szét. “Egy normális országban az állam olyan, mint egy jól működő vállalat.” Értékrend-problémák, gazdasági potenciál problémák Magyarországon, külföld kiszámíthatóbb.
      • Salamon Károly (MKB Általános Biztosító): nem csupán a pénzügyi szektornak nehéz, általában a szolgáltató szektornak, a kormányzat mindig ehhez nyúl, más a pozíciója, mint a termelő vállalatoknak. Mindig a GDP-ről beszélünk, de van egy másik fontos mutató, ami a boldogságunkról, az elégedettségünkről szól. Abban rosszul állunk.
      • Kővágó-Laky Andrea (Ford):Nem kizárólag az ő érdemük, hogy a Ford harmadik regionális központja ide jött, de kellett ehhez részükről stabilitás, magabiztosság. Magyarország imázsán kellene javítani, mert e téren rosszul teljesítünk. A FutureBrands listáján 118-ból 65. Magyarország az imázsát tekintve.
      • Szirmák Botond (Provident): Szerinte fontos, hogy a cég a legjobb munkahely lett tavaly, mert ha jól bánnak a munkavállalóikkal, az jelent valamit. Változott a Provident megítélése az utóbbi években.
      • Szabó György szerint a cégeknek, cégvezetőknek el kell érniük, hogy megkerülhetetlenné váljanak, párbeszéd részesei legyenek, politikával, társadalmi kérdésekben. A bizalom hiánycikk.
      • Pozvai Zsolt: Probléma, hogy nincs párbeszéd kormány és piacok között. Bízik benne, hogy ez változhat, nem működhet semmi és senki burokban. A vita, a véleményütköztetés jó.

       

      Jön a délelőttöt záró médiavezetői kerekasztal, Iglódi Csaba vezetése mellett. A jelenről:

      • Szabó Miklós (PLT) a jelenről: nagyon jól alakultak az első negyedév számai, mind a hirdetési bevételeket, mind a példányszámot tekintve.
      • Simon Zsolt (TV2): a TV2 elégedett, nőttek. Csodálkozott, hogy csökkent tavaly a tévés reklámpiac.
      • Mihók Attila (Ringier): nekik ez a negyedév normális volt, tavaly a harmadik negyedév volt olyan erősségű, hogy “kapkodta a fejét”, de bővebbet majd az átalakulások után lehet tudni.
      • Lukács Csaba (Atmedia): folytatódik a tévés piac fragmentációja.
      • Szelei Szilárd (JCDecaux): fura, megosztott szegmens az outdoor. A növekedést új hirdetői szegmensek megjelenésén túl a digitális lehetőségek bővülése hajthatja.
      • Turi Árpád (ClassFM): A rádiós piac tavaly konszolidálódott, rendbe tették a mérést, megalakult a RAME. Imászjavulás.
      • Vaszily Miklós (Origo): Csodálkozik a többiek optimizmusának mértékén, persze ő is derűlátó a számokat látva. Amennyire az ember levegőt kap a nemzetközi digitális konkurensek mellett.

      Optimizmus oka?

      • Simon Zsolt: elértük az alját, innen lehet feljebb menni. Tévés piac: nő a fogyasztás, ezért érdemes többet költeni médiában, ennek lecsapódása főleg a tévénél, ezt az is támogatja, hogy a tévés árak “a béka segge alatt” vannak. A kis hirdetőknek is kinyílt a tévés piac.
      • Szelei Szilárd: a fogyasztás növekedésnek indult, ez erősíti a reklámpénzek növekedését. Ez persze még nem ad okot hurráoptimizmusra, stabilitást viszont ad a piacnak. A kkv-k megjelenése (OTC mellett) a közterületnek is hoz új bevételeket.Kínálatiból keresleti piac lett, az árak felfelé mennek.
      • Szabó Miklós: náluk is megjelentek a mikrovállalkozások, kis helyi cégek hirdetőként.

      Jövő?

      • Lukács Csaba: speciális a helyzetük, mert nincs saját médiájuk, lévén sales house. Folyamatosan bővül a szereplők száma a tévés piacon, ez nekik most növekedési forrás. Emellett a szociodemográfiai változásokkal kell valamit kezdeni. Nekik a legizgalmasabb ugyanakkor a TV és az online találkozása, pl. VoD, ezek új hirdetési lehetőségeket jelentenek.
      • Turi Árpád: Középtávon komoly változás várható technológiai értemben a rádiós piacon. Az online tartalom előretörésével kell valamit kezdeni, ez érezhető a megbeszéléseken, az elvárásokból.
      • Simon Zsolt: 18-59-es átállás. VoD, több képernyős fogyasztás támogatása, tartalmak kikonvergálása más eszközökre.
      • Szabó Miklós: értékesítési csatornák, termékeken belüli értékesítői verseny növelése + takarékosság az út.
      • Vaszily Miklós: felhasználói szám megőrzése, mivel ebből lesz bevétel; többféle bevételi forrás; termékfejlesztések. 2014Q2: e-kereskedelmi megoldással lépnek piacra, ettől sokat remélnek. sűrű fillérért (kis hirdetők) ők is lehajolnak. Még komoly tartalékok vannak.
      • Szelei Szilárd: új CRM-et készítettek, hogy jobban tudják az ügyfeleket célozni, kiszolgálni. A városiasodás az outdoornak kedvez, mivel városi médiatípus. Légiközlekedés duplázódása szintén nekik kedvez. Digitalizáció, mobillal való összekötés (NFC) a jövő.
      • Mihók Attila: Az egysíkú stratégia nem működik, ha minden pénzt egy területre raknak fel, az időnként zsákutcába vezet. Így folyamatosan építik a különböző területeket. Amint lezajlik a Ringier-Axel Springer fúzió és szétválás, a teljes menedzsmentet megtartja, a felhalmozódott tudás miatt. Egy csomó minden nem valósítható meg egyedül, jó együttműködések kellenek.

       

      EBÉD, A PROGRAM INNEN TÖBB HELYSZÍNEN FOLYTATÓDIK, A SZEKCIÓBESZÁMOLÓKKAL KÉSŐBB JELENTKEZÜNK.

                  Marketing

                  Ennyiért adja el katalógusát a Red Hot Chili Peppers

                  Az 1982-ben alakult együttes eladott számai között szerepel mások mellett az Under the Bridge, a Give It Away, a Dani California és a Knock Me Down című dal.

                  Közzétéve:

                  Flickr

                  A Red Hot Chili Peppers 140 millió dollárért (42 milliárd forintért) adja el dalai katalógusát a Hipgnosis Songsnak – értesült a Variety.com hollywoodi hírportál.

                  A banda dobosa, Chad Smith a közelmúltban azt is elárulta, hogy éppen egy új albumon dolgoznak.

                  A Red Hot Chili Peppers számainak zömét 1989 óta az együttes tagjai, Anthony Kiedis, a basszusgitáros Flea, a dobos Chad Smith és a gitáros John Frusciante írta. Az ágazati források szerint az együttes katalógusa a kiadójuknak 5-6 millió dollár (1,5-1,8 milliárd forint) nettó részesedést termel.

                  A Hipgnosis Songs Fund nevű cég 2018-ban kifejezetten arra alapult, hogy katalógusok jogait vásárolja fel. A zeneipar történetében példátlan katalógusfelvásárlási hullámot indított. Az év elején mindössze két hét alatt megszerezte Neil Young katalógusának felét, valamint a Fleetwood Macből ismert Lindsey Buckingham, a producer Jimmy Iovine és Shakira katalógusát. Korábban már hozzá került a Timbaland, Chrissie Hynde, a Wu-Tang Clan RZA-ja, a Blondie, Barry Manilow, Jeff Bhasker és még sokan mások.

                  Borítókép: a Red Hot Chili Peppers koncertje

                  Tovább olvasom

                  Marketing

                  Kampány indult a belföldi turizmus népszerűsítésére

                  Magyarország újraindult! címmel kampányt indított a belföldi turizmus népszerűsítésére a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek üzenete, hogy a szabályok betartásával és egymásra figyelve ismét útnak indulhatunk.

                  Közzétéve:

                  MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

                  A május végéig tartó kampány országszerte arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes utazni és újra felfedezni a kulturális, természeti, gasztronómiai és aktív turisztikai lehetőségeket – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

                  Ahhoz, hogy az üzenet minél szélesebb körben eljusson a belföldi utazást tervezőkhöz, citylight- és óriásplakátok jelennek meg országszerte összesen 800 helyszínen. Emellett országos napi-, heti- és havilapokban, print és online felületeken is találkozhat velük a nagyközönség.

                  Továbbra is a biztonság az első, vigyázzunk egymásra! – hívja fel a figyelmet közleményében az MTÜ.

                  Borítókép: Kerékpárral túrázó turisták sora halad a váci Duna-part kijelölt bicikliútján, egy tavaszi hétvége délelőttjén

                  Tovább olvasom

                  Marketing

                  Netre fel! – kampány indul az idősek nethasználatának segítésére

                  A nagyszülők körülbelül 80 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, de alig több mint 10 százalékuk képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni egy okostelefon funkcióival.

                  Közzétéve:

                  Borítókép forrása: Facebook / @NetreFel2021

                  Netre fel! címmel programot és országos kampányt indított az idősebb generáció internethasználatának segítése, digitális felkészültségének javítása érdekében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

                  “Cél, hogy az idősebb emberek hasznosan és biztonságosan tudják használni okoseszközeiket. Segítő korosztályként bevonjuk a fiatalabbakat is, hogy segítsék az időseket értő és kritikus szemmel kezelni a netes tartalmakat”

                  – mondta Karas Monika, az NMHH elnöke a csütörtöki online sajtótájékoztatón.

                  A kampány a www.netrefel.hu oldalon, a NetreFel! Facebook-oldalon, valamint televíziós reklámokban is zajlik, utóbbiakban feltűnik Málnai Zsuzsa és Papp János színművész, illetve Borbás Marcsi televíziós műsorvezető.

                  Mint elhangzott, a weboldal a senior nethasználóknak is érthető és könnyen áttekinthető tudástárként működik. Ezen túl a közösségi és a hagyományos média eszközeivel, valamint podcasttal is támogatják a 65 év felettiek digitális felzárkózását.

                  “Ami nekünk a Google, az az idősebbeknek a fiatalabb generáció: ennek tagjaihoz fordulnak segítségért, bízva a digitális készségeikben”

                  – jegyezte meg Karas Monika. Hozzátette: a digitális vívmányok annyira beépültek a mindennapi életünkbe, hogy a járvány elmúltával is velünk maradnak. Ezért is fontos, hogy az idősebb generáció tagjai is boldoguljanak ezekkel az eszközökkel.

                  Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese kiemelte: segítenek az idősebbeknek abban is, milyen szempontok alapján válasszanak okostelefont, a nekik leginkább megfelelő adathasználati csomagot, hogyan vásároljanak, bankoljanak.

                  Kifejtette:

                  a kezdeményezés elsődleges célja, hogy felvértezze a digitális téren leginkább lemaradó célcsoportokat a megfelelő információkkal és tudással ahhoz, hogy magabiztosan mozogjanak a digitális világban.

                  Erre különösen nagy szükség van az olyan időkben, amikor a kényszerű izoláltság miatt az internet marad az egyetlen ablak a külvilágra. Vári Péter szerint ebben a környezetben a mobiltelefon az egyik legjobb és legkönnyebben használható eszköz az egyedüllét és az elmagányosodás ellen.

                  A hírközlési hatóság főigazgató-helyettese utalt egy korábbi NMHH-kutatásra, amelyből kiderült:

                  a nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka rendelkezik ugyan mobiltelefonnal, de az idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni egy okostelefon funkcióival.

                  A netrefel.hu oldalról a digitális tudástárból folyamatosan bővülő, gyakorlati információkat, hasznos tippeket meríthet a kampány két kiemelt célcsoportja, az idősek és segítőik. Az oldalon a közérdekű és informatív anyagok mellett többek közt a szolgáltatókkal egyeztetve készült lefedettségi térképek és ügyfélszolgálati kapcsolati információk is elérhetők. Az egyszerű és könnyen érthető szerkezetű weboldal nagy méretű feliratokat és gombokat kapott, megkönnyítve a navigációt és az információk befogadását az idősebbek számára.

                  A hírközlési hatóság rendszeresen frissülő és releváns tartalmakat oszt meg a NetreFel! Facebook-oldalon is, és a kampány megjelenik a kereskedelmi rádiókban, valamint a nyomtatott sajtóban is. A hetente jelentkező Netre Fel! podcast a Spotify-on tízrészes sorozatban dolgozza fel a 65 év felettiek felvetései alapján a mobilinternetezéssel kapcsolatos témaköröket. Az elsősorban segítőket megszólító széria első része csütörtöktől érhető el a Spotify-on, NetreFel címszó alatt.

                  Tovább olvasom