Kövess minket!

Marketing

Médiapiac Konferencia 2013: csökkent és átrendeződött a reklámköltés

Tavalyhoz hasonlóan idén is a Médiapiac 2013 Konferencián mutatta be a friss reklámköltési adatok az MRSZ. Íme, a számok és a trendek.

Tovább csökkent a reklámpiac

Mint az várható volt, csökkent tavalyhoz képest a hazai reklámköltés, amelyen nem lehet csodálkozni, tekintettel a magyar gazdaság helyzetére és a csökkenő fogyasztásra. Ám a csökkenés mellett fontos kiemelni az átrendeződést és az izgalmas, helyenként előremutató trendeket is, mondta el Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke bevezetőjében.

A reklámköltés-kutatást idéntől nem Skriba Judit, hanem Hivatal Péter, a Metropol vezérigazgatója, egyben az MRSZ elnökségi tagja fogja össze projektvezetőként. Mint elmondta: a módszertan változott, ráadásul a tavalyi adatokat is visszakorrigálták, így a számok – az előző évekhez hasonlóan – nem vethetőek össze egy az egyben.

Az MRSZ becsléseken és önbevalláson alapuló összesítése szerint közel 3 százalékos visszaesést produkált a reklámpiac, amely tavaly kicsivel meghaladta a net-net 174 milliárd forintot. (Bár ez a csökkenés valószínűleg némileg alulbecsült, mivel a rádió növekedése jelentős mértékben a mérés kibővítésének tudható be.) Látható, hogy az internet a jelentős bővülésnek köszönhetően immár a harmadik legerősebb médium, miközben a stagnáló direkt marketing szegmens a negyedik helyre futott be. A tévé még mindig őrzi első helyét.

11 százalékos esés a tévés piacon

Kovács Krisztián, a MEME elnöke a televíziós költésekről elmondta: a televíziós piac – nem meglepetésként – ismét csökkent, és immár 50 milliárd alá került. A 48,723 milliárdos net-net bevétel 11 százalékos csökkenésnek felel meg 2011-hez képest. Érdekes a megoszlás: a non-szpot bevételek egyszerre zuhantak nagyot 2008-ról 2009-re, majd nőni kezdtek. Emögött a válságra adott konzervatív hirdetői reakciók állnak, amelyek a jól megszokott szpotok felé irányították a költéseket – ezt még korábban, a MEME sajtótájékoztatóján részletezte.

A számok tanúsága szerint még mindig a szpotbevételek messze a fontosabbak: ezek teszik ki a teljes költés 92 százalékát. Tavaly így több mint 45 milliárd jutott szpotokra, míg a non-szpot költés 3,698 milliárdot tett ki. Ez utóbbi szelet azonban legalább nőni tudott, igaz, mindössze 3 százalékkal. Ebben a termékelhelyezés engedélyezése is szerepet játszhat, bár a szakemberek korábbi nyilatkozatai szerint inkább költésátrendeződést, mint új pénzeket hozott a piacra.

A földi sugárzású csatornák bevétel-csökkenése sem új jelenség. Tavaly 35,285 milliárd jutott erre a szegmensre. Új tendencia viszont, hogy 2012-ben a nem-földi csatornáknak is kevesebb pénz jutott, összesen 13,438 milliárd forint. Nem változott viszont a költésen belüli arány 2011-hez képest: továbbra is 28% jut a nem földi csatornákra, miközben ezek a nézettségi tortából már 49 százalékot hasítottak ki 2012-ben (18-49, teljes nap).

 

10 százalék körül csökkent a print piac

A sajtó felmérése különösen nehéz, hiszen kb. 3000 címet kellene vizsgálni, ezt nyilván kiegészítik a különböző szakértői becslések, egyéb csatornák – mondta el Kovács Tibor, az MLE elnöke. A print reklámbevétel tavaly 37,316 milliárd forintot tett ki, ami 10,4 százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest. Ehhez további kb. 66 milliárd forint jön, amely terjesztési bevételként jelentkezik a lapkiadóknál.

A print reklámbevételek legjelentősebb szeletét a napilapok szerezték meg. Ezeket a női lapok, illetve az önkormányzati kiadványok követik. A top 5+1 bevételt elérő lapcsoport a reklámbevételek 91 százalékáttudhatja magáénak. Ezek a napilapok (33%), a női lapok (19%), az önkormányzati és ingyenes lapok (17%), a gazdasági és közéleti magazinok (9%), B2B lapok (6%), a program és tévé magazinok (6%).

Az önkormányzati szegmens azért is érdekes, mert 6 milliárd körüli összeget mozgat meg, ám mégis nagyon kevés kutatói információ áll rendelkezésre róla. Szintén érdekes módszertani kérdés, hogy mennyit adnak az online piacból a kiadók (amelyek immár csak nagy szűkítéssel nevezhetőek print cégeknek). Az MLE elnöke célnak jelölte meg, hogy erről még árnyaltabb adatokkal jelentkezzen a jövőben. (Novák Péter később jelezte, ebben szívesen együttműködnek az MLE-vel.)

 

18 százalékkal bővült a digitális piac

Nincs nagy meglepetés, kezdte Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. A korábbi trendek folytatódtak, a digitális piac bővült. A korábbi bejelentés szerint a net (tehát nem az MRSZ-összesítésben szereplő net-net!) költés 14 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy 4,5 milliárd forinttal több áramlott az online piacra, mint 2011-ben.

A net-net költésadatokat tekintve a bővülés 18 százalékos, és ez alapján a digitális piac immár 23 százalékot hasít ki a reklámtortából (ha a direkt marketing benne van, kb. 18 százalékot), ami megfelel a nemzetközi trendeknek. A két növekedési ráta közötti eltérés jelentős mértékben a nagy nemzetközi szereplőkből ered, amelyek esetében a net és a net-net különbsége nem értelmezhető, illetve ezek nem adják ki az adataikat sem, így becsülni kell.

Fontos, hogy egyre kevésbé érdemes online piacról, vagy internetről beszélni, inkább a digitális piac megjelölés pontos, mivel egyre inkább jön fel a mobil. A jövőben további erősödés várható, és nemsokára 30% körül alakulhat a digitális részaránya a reklámtortán belül.

 

Stagnáló direktmarketing-piac

A direkt marketinget érintő adatokat Vámos-Hegyi Attila, a DIMSZ elnöke mutatta be. Mint elmondta, a szegmens egésze stagnált, 2011-hez hasonlóan 30 milliárd körül alakult. Az átrendeződés ugyanakkor követi a nemzetközi trendeket: jön fel a mobilmarketing. A mobil adatok között egyébként nem szerepel a mobil display, hogy ne legyen átfedés az IAB adataival.

Miközben a digitális eszköztár erősödik, a legnagyobb szeletet még mindig a hagyományos csatornák adják, így a címzetlen közlemények produkálták a legnagyobb részarányt. A hagyományos csatornák esetében egyébként a közvetlen megbízások a jellemzőek, ügynökségeket a cégek inkább az interaktív eszközök esetében vesznek igénybe. Miközben egyébként nem változott a költés, a projektek száma nőtt.

Ami a direkt marketinggel foglalkozó cégek kilátásait illeti: a szegmens egészére vonatkozóan alapvetően optimisták a várakozások. Ennél is nagyobb arányban, mintegy kétharmadban várnak növekedést a válaszadók saját cégükre vonatkozóan. A DIMSZ elnöke szerint – a maga kis “mini kutatása” azt mutatja – a nagy cégek inkább stagnálásra számítanak, míg a kisebbek esetében változékony a kép.

Módszertani fejlemény, hogy most fut egy kvalitatív kutatás, amely a nemzetközi direkt marketing szövetségek adataival összevethetővé teszi a hazai piaci információkat. Ennek eredményei májusban lehetnek meg.

 

Megújulna a közterületi piac

Megújulásra van szükség a közterületi piacon, és annak képviseletében is, ezen irányba történtek változások az MKMSZ nemrégiben zajlott közgyűlésén – mondta el a frissen megválasztott elnök, Szelei Szilárd, az Epamedia vezére. Mellette egyébként Hantosi Bálint (Ipsos) lett társelnök.

A közterületi eszközöket egyben kezelnék, ez médiatervezési szempontból is logikus, mondta el Szelei Szilárd. Így változik a szövetség neve is, utalva az out-of-home szegmensre, amely jóval szélesebb, mint a klasszikus közterület. A jövőben együttműködnek az MRSZ érintett tagozataival is, ilyen az Ambient és a Digital Signage.

Hantosi Bálint elmondta, nincs becslés a számokban, a 17 adatszolgáltató adatai alapján közel 1 milliárddal, azaz 6 százalékkal csökkent a szegmens bevétele. A szakember szerint ettől még nem pesszimisták, mert “lehetett volna ez rosszabb is”.

A 14 milliárdon belül az óriásplakát és a citylight részaránya nőtt, az egyéb csökkent. Ez főképp a szabályozói környezet változásainak tudható be. A közlekedési törvény a városon kívüli egyedi és óriásplakátokat és a kandelábereken elhelyezett eszközöket tiltotta meg. Ennek a szegmensnek a buktájából ered a majd egymilliárdos csökkenés. Éppen az ad okot az optimizmusra, tette hozzá, hogy ezek nem piaci tényezők, tehát nem a piac dőlt be. A csökkenés másik oka a nem megfelelő minőségű, gazdaságtalan táblák bontása, ami megint nem azért okoz csökkenést, mert a hirdetők elpártoltak volna.

Szelei Szilárd hozzátette: az ambient adatok becslésen alapulnak, ezt nem akarták összemosni az Ernst & Young által gyűjtött, összesített adatokkal. Jövőre változás lesz e téren, közös számokkal állnak elő. Az ambient szegmensnek egyébként nincsen könnyű dolga ebben a gazdasági helyzetben, mindta el.

 

Rendbe teszi magát a rádió

Összefogott a rádiós piac, ami jelentős előrelépést jelent, kezdte Turi Árpád, a ClassFM vezére, és a sok év után végre tavaly ősszel megalakult RAME rádiós egyesület elnöke. Kiírták a rádiós közönségmérési tendert is, áprilisban lesznek meg az első adatok.

Ami a számokat illeti: a rádiós szegmensre tavaly 6,817 milliárd forint jutott, szemben a 2011-ben kimutatott 4,618 milliárddal, ami elviekben jelentős növekedés lenne, ugyanakkor az adatok nem összevethetőek. Most először ugyanis a HEROE révén 99 helyi rádió lépett be a felmérésbe, és ettől függetlenül is jelentősen átalakult a piac (pl. eltűnt a NeoFM).

A szakember egyébként a fentiek nyomán optimizmusát fejezte ki, szerinte az összefogás, a mérés rendbetétele végre pozitív változásokat hozhatnak a rádiós piacnak.

 

Részletes adatok a kapcsolt dokumentumban!

Marketing

Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa 2021-ben

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot, amelynek díjátadójára 2021. szeptember 16-án, a Marketing Summit Hungary konferencián – a marketing szakma csúcstalálkozóján – került sor.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének, elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el

– Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által.

A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

Tovább olvasom

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom