Kövess minket!

Marketing

Médiafogyasztás a motivációk tükrében – íme az Atmedia tavaszi kutatásának eredményei

A médiumok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, mert mindegyik a fogyasztó más-más igényét elégíti ki.

Kvalitatív kutatást végzett a különböző médiumtípusokhoz kapcsolódó fogyasztói insightokról az Atmedia multimédiás kereskedőház és az Ipsos. A felmérés a kijárási korlátozás időszaka alatt, 2020. április 14. és 17. között zajlott. Az eredményekből az derült ki, hogy a különböző médiumok más-más fogyasztói motivációkhoz kapcsolódnak, miközben vannak átfedések is.

Az Atmedia már tavasszal elkezdte a felkészülést az őszi szezonra, illetve 2021-re. Multimédiás kereskedőházként a kutatás elindításakor az volt a hipotézisük, hogy ebben a sajátos helyzetben a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg a különböző médiumok – tévé, online, rádió – fogyasztásával kapcsolatos insightok.

A szakemberek a kutatást online végezték, mivel a személyes megkérdezés a kijárási korlátozás miatt kizárt volt. A vállalat szakmai partnerével, a Ipsosszal úgy döntöttek, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő módszer az online fórum lesz. Ez, mint kvalitatív kutatási módszer, nem arra ad választ, hogy mit, mennyit, mennyien, vagyis nem statisztikailag reprezentatív – ezeket tudják más forrásokból, hanem a miértek és a hogyanok feltérképezésére alkalmas. Ebben a kutatási formában a megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolni és alaposan, bőven kifejteni a válaszaikat, kifejezni a gondolataikat, valamint egymást is stimulálhatják a beszélgetés során.

A fórumbeszélgetés 2020. április 14. és 17. között négy napig tartott, amelynek 28 fő, 18-59 év közötti résztvevője volt. A kutatás vezetője Balogh Sára, az Ipsos kvalitatív kutatási igazgatója volt.

Erre volt kíváncsi a kutatás

Sok elemzés és kutatás látott már napvilágot a megváltozott médiafogyasztási szokásokról. Az Atmedia ezen kutatás keretein belül az alábbiakra volt kíváncsi:
  • Hogyan használják, milyen motivációkkal közelítenek az egyes médiumok felé?
  • Milyen az egyes médiumok fogyasztásának funkcionális és emocionális háttere?
  • Vizsgálatuk tárgya volt továbbá a fogyasztók viszonyulása a reklámokhoz a korlátozások idején. Az erre kapott néhol meglepő válaszokat még tavasszal, a korlátozások ideje alatt publikálta az Atmedia.

Az eredményeket az Ipsos belga székhelyű Censydiam (Centre for Systematic Diagnostics in Marketing) Intézete által a freudi és az adleri pszichológiai elméletek alapján kidolgozott és validált keretben értelmezték. Ez a keretrendszer egyfajta iránytűként nyújt segítséget a márkáknak abban, hogy hogyan tudnak mélyebb emberi motivációkhoz kapcsolódni mind funkcionális, mind emocionális síkon. A modell nyolc alapvető emberi motivációt határoz meg egyéni és társas dimenziók mentén. A kutatásban a különböző feltárt insightokat hozzárendelték ezekhez az alapvető emberi motivációkhoz. Ezek alapján felrajzolható, hogy a médiumok hol helyezkednek el a motivációs térképen, és arra is fény derül, hogy vannak-e átfedések, illetve ha igen, akkor hol. (A Censydiam-ről részletesebben ide kattintva olvashat.)

Insightok és motivációk

Médiatípusonként kibontva az alábbi insightok és a hozzájuk kapcsolódó alapvető emberi motivációk kerültek felszínre.

A televízió a mindennapok szerves részeként egyfajta megnyugvást, biztonságot ad, egyben segít társas szükségleteinket kielégíteni azáltal, hogy szól, azáltal, hogy együtt lehet nézni a hozzánk közel álló személyekkel:

Az online ezzel szemben az egyéniség, a szabadság, a korlátlanság, az elismertségre való vágy motivációinak ad teret:

A rádió esetében is sikerült újabb motivációkat találni: az élvezet, az öröm és a szenvedély:

Mindezt egy motivációs térképre helyezve láthatóvá válnak a különbségek és az átfedések is. Kiderült, az egyes platformok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, mert mindegyik alapvetően a fogyasztó más-más motivációs igényét elégíti ki.

És hogy mindezek milyen kereskedelmi szempontból is fontos információt adtak, azt Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója így fogalmazta meg: „Az Atmedia immár multimédiás kereskedőház, ezért nagyon fontos, hogy ne csak az egyes médiatípusok, hanem a média-mix használata mellett is legyenek érveink. Kiderült, hogy a médiumok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A kutatás legfőbb tanulsága az, hogy minél több platformon jelenik meg a reklám, annál biztosabb, hogy a fogyasztó alapvető emberi motivációi közül többet is hatásosan megszólít. Ha egy márka ismeri a fogyasztók fő motivációit, akkor könnyebben tud hozzájuk kapcsolódni adekvát média-mix használatával. Az Atmedia multimédia portfóliója sok fontos kereskedelmi célcsoport elérésére alkalmas, affinis média-mixet alkotva a három vizsgált médiatípusból, és biztosítva a nagy elérést és a kontaktusszámot is.”

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom