Kövess minket!

Marketing

Marketinges és üzleti döntéshozókat szólít meg az idei Marketing Summit

Gazdasági kilátások és a marketing szerepe, fogyasztói és ügyfélélmény-kihívások, Covid utáni marketingmegoldások, a digitális marketing legaktuálisabb kihívásai, valamint a jövő marketingkészségei. Többek között ezeket a témaköröket hozta felszínre az idei Marketing Summit három programalkotó eseménye, amelyen összesen hat iparág közel 40 szakembere vett részt.

Borítókép: A tavalyi Marketing Summit egyik előadása, fotó: MMSZ

Az idei Marketing Summit szeptember 16-án a budai Haris Parkban ezekre a kérdésekre is megadja majd a választ. Sőt, a Summit PLAY videós platformról számos extra tartalom is letölthető lesz az eseményt követően.

“A marketing időszerűbb, mint valaha, hiszen gazdaságmotorizációs szerepe elvitathatatlan. A marketing a vállalkozások elemi szintjén is az üzleti növekedést szolgálja, értékteremtő módon járul hozzá a szervezetek és az egész nemzetgazdaság teljesítményéhez”

– mondja Hinora Ferenc, a 30 éves Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) frissen újraválasztott elnöke. “A szakmai szervezet elkötelezetten hisz a marketing erejében, így feladatának tekint minden olyan értékteremtő ágazati, közösségi, orientációs, társadalmi, illetve edukációs célkitűzés szolgálatát, amelyekkel érdemben támogatni tudja a megbízói, illetve szolgáltatói oldal piaci szereplőit. A Marketing Summit a marketing- és üzleti döntéshozókat, illetve szakembereket megszólító kiemelkedő esemény, amely az ősz hagyományosan legnagyobb szakmai nyitórendezvénye” – emeli ki a szövetség elnöke.

A Marketing Summit olyan marketing- és üzleti csúcstalálkozó, amely segíti a döntéshozókat, hogy felkészülhessenek a következő időszak kihívásaira, bármelyik iparágból érkezzenek is.

A marketingszakma első számú csúcstalálkozójának küldetése, hogy a marketinget a gazdasági életben hatékonyan alkalmazzák, és hogy a szakma színvonalát továbbfejlessze.

Idén szeptember 16-án új helyszín, a budai Haris Park ad otthont a személyes jelenlétű szakmai és networking eseménynek. A szervezők ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a konferencia előadásait azok számára is elérhetővé tegyék, akik az esemény korlátozott létszáma, vagy egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak személyesen jelen lenni. Ennek érdekében hívták életre a Summit PLAY videóplatformot, amelyen nem csak az esemény kiemelt előadásai, hanem rengeteg extra tartalom is elérhető lesz korlátlan ideig.

Annak érdekében, hogy a Summit témái valóban a marketinges és üzleti döntéshozók aktuális kihívásaira, kéréseire reflektáljanak, idén is programalkotói eseményeket szervezett az MMSZ a szakemberek számára. A három programalkotó eseményen összesen 6 iparág (FMCG, Pénzügy, Távközlés, Szolgáltatások, Kereskedelem, Jármű & Közlekedés) közel 40 szakembere vett részt. (A résztvevők névsora a közlemény végén olvasható.)

Az idei Marketing Summit a teljesség igénye nélkül az alábbi blokkok mentén járja körül a Post-Covid marketing új lehetőségeit:

  • gazdasági kilátások és a marketing szerepe,
  • fogyasztói és ügyfélélmény-kihívások,
  • Post-Covid marketingmegoldások,
  • a digitális marketing legaktuálisabb kihívásai, valamint
  • a jövő marketingkészségei.

Ezeken felül a hazai piacon 30 éve jelenlévő márkák vezetői mutatják be első kézből, hogyan alakítják át szemléletüket, illetve működésüket, hogy még inkább megfeleljenek a jövő kihívásainak. Idén bővül a Summit díjátadóinak a száma is, hiszen az esemény immár négy nívós szakmai elismerésnek is helyet ad majd: a már hagyományos TOP 50 legsikeresebb marketingvezető díjátadása mellett, a Marketing Talent Award és a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatok nyerteseit is itt hirdetik ki, valamint sor kerül a Magyar Marketing Szövetség Életműdíjának átadására is.

“A Magyar Marketing Szövetség közössége elkötelezetten hisz a marketing erejében. A pandémia hozta kihívásokat követően éppen ezért most a koronavírus járvány utáni időszak szakmai és üzleti lehetőségeit helyezzük fókuszba konferenciánkon”

– hangsúlyozza Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. Az eseményen top üzleti és gazdaságpolitikai döntéshozók, marketingvezetők, innovatív, kreatív, és digitális szakemberek, valamint iparági véleményvezérek fognak előadni. A konferencia előadásai és networking programjai inspirációkkal, információkkal, eszközökkel és azonnal bevethető marketing- és üzleti megoldásokkal segítik a résztvevőket, hogy felkészülhessenek a következő időszak szakmai és üzleti kihívásaira.

A Marketing Summit Hungary fő szervezője a 30 éves Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap. Mindhárom szervező elkötelezett a marketing- és üzleti tevékenységet végzők szakmai támogatásában, valamint a helyes gyakorlatok fejlesztésében és terjesztésében.


A Marketing Summit Hungary idei programalkotási eseményein az alábbi szakemberek vettek részt:

Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bódi Krisztina (MMSZ / HORECA Tagozat), Budaházy Péter (Helida-D), Bujáki Zsolt (Porsche Hungaria), Farkas Réka (CIG Pannónia), Fazekas Bálint (Euronics), Gila Éva (Gyulahús), Hinora Ferenc (Positive Adamsky, MMSZ), Horváth Magyary Nóra (K&H), Jákó Eszter (MVM), Juhász Judit (KIA), Juhász Péter Tibor (Vodafone), Kaszás Attila (Viwa), Katona Norbert, Dr. (METU, MMSZ), Kelemen-Tűz Gabriella (Renault), Kelényi Kolos (Szamos Marcipán), Kiss Enikő (IKEA), Kovács Alexandra (E.ON), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Mezősi Rita (Vylyan), Németh Károly (SPAR), Nyakas Laura (HFDA), Ördög Ibolya (Hyundai Holding Hungary Kft.), Pataky Piroska (Mastercard), Perjés Ákos (Haribo), Rákosi Viktor (Ford), Smid Beáta (Citibank), Stampel Zsuzsanna (Internet Mall Hungary Kft.), Sütő Ágnes (Bankszövetség / MMSZ alelnök), Szalkai Réka (Mastercard), Szilva Mónika (Nestlé), Szőke Orsolya (EXIM), Tengerdi Laura (Budapest Bank), Tihanyi Szabolcs (Budapest Bank), Totth Gedeon, Dr. (BGE, MMSZ / AÉMT Tagozat), Török Szabolcs (Magyar Posta), Tripolszky András (Roust Hungary), Turgonyi Szabolcs (MKB), van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország), Várkonyi Bea (Danone).

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom