Kövess minket!

Marketing

Marketinges és üzleti döntéshozókat szólít meg az idei Marketing Summit

Gazdasági kilátások és a marketing szerepe, fogyasztói és ügyfélélmény-kihívások, Covid utáni marketingmegoldások, a digitális marketing legaktuálisabb kihívásai, valamint a jövő marketingkészségei. Többek között ezeket a témaköröket hozta felszínre az idei Marketing Summit három programalkotó eseménye, amelyen összesen hat iparág közel 40 szakembere vett részt.

Borítókép: A tavalyi Marketing Summit egyik előadása, fotó: MMSZ

Az idei Marketing Summit szeptember 16-án a budai Haris Parkban ezekre a kérdésekre is megadja majd a választ. Sőt, a Summit PLAY videós platformról számos extra tartalom is letölthető lesz az eseményt követően.

“A marketing időszerűbb, mint valaha, hiszen gazdaságmotorizációs szerepe elvitathatatlan. A marketing a vállalkozások elemi szintjén is az üzleti növekedést szolgálja, értékteremtő módon járul hozzá a szervezetek és az egész nemzetgazdaság teljesítményéhez”

– mondja Hinora Ferenc, a 30 éves Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) frissen újraválasztott elnöke. “A szakmai szervezet elkötelezetten hisz a marketing erejében, így feladatának tekint minden olyan értékteremtő ágazati, közösségi, orientációs, társadalmi, illetve edukációs célkitűzés szolgálatát, amelyekkel érdemben támogatni tudja a megbízói, illetve szolgáltatói oldal piaci szereplőit. A Marketing Summit a marketing- és üzleti döntéshozókat, illetve szakembereket megszólító kiemelkedő esemény, amely az ősz hagyományosan legnagyobb szakmai nyitórendezvénye” – emeli ki a szövetség elnöke.

A Marketing Summit olyan marketing- és üzleti csúcstalálkozó, amely segíti a döntéshozókat, hogy felkészülhessenek a következő időszak kihívásaira, bármelyik iparágból érkezzenek is.

A marketingszakma első számú csúcstalálkozójának küldetése, hogy a marketinget a gazdasági életben hatékonyan alkalmazzák, és hogy a szakma színvonalát továbbfejlessze.

Idén szeptember 16-án új helyszín, a budai Haris Park ad otthont a személyes jelenlétű szakmai és networking eseménynek. A szervezők ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a konferencia előadásait azok számára is elérhetővé tegyék, akik az esemény korlátozott létszáma, vagy egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak személyesen jelen lenni. Ennek érdekében hívták életre a Summit PLAY videóplatformot, amelyen nem csak az esemény kiemelt előadásai, hanem rengeteg extra tartalom is elérhető lesz korlátlan ideig.

Annak érdekében, hogy a Summit témái valóban a marketinges és üzleti döntéshozók aktuális kihívásaira, kéréseire reflektáljanak, idén is programalkotói eseményeket szervezett az MMSZ a szakemberek számára. A három programalkotó eseményen összesen 6 iparág (FMCG, Pénzügy, Távközlés, Szolgáltatások, Kereskedelem, Jármű & Közlekedés) közel 40 szakembere vett részt. (A résztvevők névsora a közlemény végén olvasható.)

Az idei Marketing Summit a teljesség igénye nélkül az alábbi blokkok mentén járja körül a Post-Covid marketing új lehetőségeit:

  • gazdasági kilátások és a marketing szerepe,
  • fogyasztói és ügyfélélmény-kihívások,
  • Post-Covid marketingmegoldások,
  • a digitális marketing legaktuálisabb kihívásai, valamint
  • a jövő marketingkészségei.

Ezeken felül a hazai piacon 30 éve jelenlévő márkák vezetői mutatják be első kézből, hogyan alakítják át szemléletüket, illetve működésüket, hogy még inkább megfeleljenek a jövő kihívásainak. Idén bővül a Summit díjátadóinak a száma is, hiszen az esemény immár négy nívós szakmai elismerésnek is helyet ad majd: a már hagyományos TOP 50 legsikeresebb marketingvezető díjátadása mellett, a Marketing Talent Award és a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatok nyerteseit is itt hirdetik ki, valamint sor kerül a Magyar Marketing Szövetség Életműdíjának átadására is.

“A Magyar Marketing Szövetség közössége elkötelezetten hisz a marketing erejében. A pandémia hozta kihívásokat követően éppen ezért most a koronavírus járvány utáni időszak szakmai és üzleti lehetőségeit helyezzük fókuszba konferenciánkon”

– hangsúlyozza Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. Az eseményen top üzleti és gazdaságpolitikai döntéshozók, marketingvezetők, innovatív, kreatív, és digitális szakemberek, valamint iparági véleményvezérek fognak előadni. A konferencia előadásai és networking programjai inspirációkkal, információkkal, eszközökkel és azonnal bevethető marketing- és üzleti megoldásokkal segítik a résztvevőket, hogy felkészülhessenek a következő időszak szakmai és üzleti kihívásaira.

A Marketing Summit Hungary fő szervezője a 30 éves Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap. Mindhárom szervező elkötelezett a marketing- és üzleti tevékenységet végzők szakmai támogatásában, valamint a helyes gyakorlatok fejlesztésében és terjesztésében.


A Marketing Summit Hungary idei programalkotási eseményein az alábbi szakemberek vettek részt:

Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bódi Krisztina (MMSZ / HORECA Tagozat), Budaházy Péter (Helida-D), Bujáki Zsolt (Porsche Hungaria), Farkas Réka (CIG Pannónia), Fazekas Bálint (Euronics), Gila Éva (Gyulahús), Hinora Ferenc (Positive Adamsky, MMSZ), Horváth Magyary Nóra (K&H), Jákó Eszter (MVM), Juhász Judit (KIA), Juhász Péter Tibor (Vodafone), Kaszás Attila (Viwa), Katona Norbert, Dr. (METU, MMSZ), Kelemen-Tűz Gabriella (Renault), Kelényi Kolos (Szamos Marcipán), Kiss Enikő (IKEA), Kovács Alexandra (E.ON), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Mezősi Rita (Vylyan), Németh Károly (SPAR), Nyakas Laura (HFDA), Ördög Ibolya (Hyundai Holding Hungary Kft.), Pataky Piroska (Mastercard), Perjés Ákos (Haribo), Rákosi Viktor (Ford), Smid Beáta (Citibank), Stampel Zsuzsanna (Internet Mall Hungary Kft.), Sütő Ágnes (Bankszövetség / MMSZ alelnök), Szalkai Réka (Mastercard), Szilva Mónika (Nestlé), Szőke Orsolya (EXIM), Tengerdi Laura (Budapest Bank), Tihanyi Szabolcs (Budapest Bank), Totth Gedeon, Dr. (BGE, MMSZ / AÉMT Tagozat), Török Szabolcs (Magyar Posta), Tripolszky András (Roust Hungary), Turgonyi Szabolcs (MKB), van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország), Várkonyi Bea (Danone).

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom