Kövess minket!

Marketing

Márkázott játékok

Bár a pekingi olimpia grandiózussága után azt lehetett gondolni, hogy innen nincs feljebb, a londoni játékok mégis sok szempontból rendkívülinek bizonyultak. Ez volt például az első olimpia, amelyet ″social gamesként″ aposztrofált a média. Különleges – bár fölöttébb megosztó is – volt továbbá a ″szponzorvédelmi különítmény″: a márkarendőrség józan paraszti ésszel elég bosszantó képződménynek tűnik, ám Berkes Péter, a frissen indult Ambitious Group director of strategy & idea pozícióban lévő szakembere szerint meg kell érteni a márkatulajdonosok álláspontját. Marketingszempontból vizsgáltuk az olimpiát, s szó esett a magyar sportolók teljesítményéről is.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg, a Sportos nyár melléklet részeként.

 

Berkes Péter

Ambitious Group néven indítottál ügynökséget két volt élsportolóval. Ebből az feltételezhető, hogy a sportmarketing, a sportot érintő kommunikáció lesz a fő profilotok. Ekkora üzlet van a sportos kommunikációban?

Meglátásom szerint a sikeres vállalati kommunikációs aktivitások olyan irányba mozdulnak el, amely révén egyrészt segítik a márkával való érzelmi azonosulást, másrészt a profitelvárásoknak megfelelően komoly sales-konverziós hatásuk is van. Ezt a piaci szükségszerűség által indukált szemléletet kívánjuk képviselni. Ügynökségünk stratégiai területei a PR-tanácsadás, a marketing-PR és a sportmarketing, valamint az erre alapozott kreatív aktiváció és koncepciófejlesztés. Természetesen az indulásnál nagyon sok kérdést kellett mérlegelnünk. Milyen ügyféligények léteznek? Mi milyen kompetenciákkal, stratégiai szinergiákkal – korábbi ügynökségi, sport-, sajtókapcsolat – rendelkezünk? Mi jelenti az egyediségünket, illetve a függetlenségünkből fakadóan milyen hozzáadott értéket vagyunk képesek nyújtani a potenciális megbízóinknak? Egyébként komoly felmérést végeztünk annak érdekében, hogy tisztába kerüljünk azzal, a megrendelői kör esetében milyen “hatékonysági rést” tudunk kiaknázni. Ennek eredményeit a közeljövőben a szakmai közvéleménnyel is megismertetjük.

Természetesen a sportpiacon rendelkezünk a legtöbb tapasztalattal, de gondolkodásunk szektorsemleges, így más területen érdekelt vállalatokkal való együttműködés elől sem “hajolunk el”. Hárman vagyunk tulajdonosok, s mindegyikünknek köze van a sport világához. Az egyik tulajdonostársam korábban az egyik legsikeresebb reklámügynökségnél szerzett szakmai tapasztalatot, míg Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, s jelenleg a Groupama Honvédnál lát el vezetői feladatkört. Jómagam pedig az egyetemi katedra mellett a BrandFestival szakmai igazgatója voltam. Az itt töltött idő jelentős tapasztalati tőkével ruházott fel a tekintetben, hogy mit jelent egy márkarendezvény menedzsment-feladatköreinek ellátása.

Annak ellenére, hogy sokszor kapcsolatitőke-motivált a sportba történő marketingbefektetés, már találkozni professzionális keretek között megalkotott, új típusú együttműködésekkel, ahol például a klasszikus szponzorációs felületeken túl a fogyasztói bevonódást elősegítő innovatív médiaeszközöket is csatasorba állítják a cégek. Koncepciózus sportmarketing-tevékenységgel viszont szakszövetségi- és klubszinten kevesen foglalkoznak. A szakmai munkával általában nincs gond, de a legtöbb helyen ezt nem támogatják meg marketingaktivitással. A hazai sportolói egyéniségek építése is hagy kívánnivalót maga után, hiszen kevés olyan sportolót látok, aki megfogalmazza akár egyedi, akár szakmai, akár személyes értékeit, és ezeket különféle platformokon következetes üzenettel és arculattal terjeszti, növelve elismertségét, hitelességét.

 

Beszélgetésünkkor éppen véget ért a londoni olimpia. Hogyan értékeled a szponzorok és az eseményre ráépülő, de nem szponzoráló márkák nemzetközi és magyarországi kommunikációját? Láttál olyan példát, amely túlmutatott kommunikációs és üzleti értelemben az ilyenkor szokásos kötelező körön?

A dollármilliókat leszurkoló 11 topszponzor reklámaktivitása közül is kilóg a P&G-é, amely FMCG-márka létére meglehetősen érzelemdús kommunikációs megoldással örvendeztetett meg bennünket. Kampányfilmjeivel csúcsra járatta a katarzist. A Thank You, Mom szpotok az euforikus öröm mámorában megélt lélektani pillanatokat vizualizálták, amelyeket minden édesanya átél, aki végigmenedzseli a porontya sportkarrierjét.

Szakmailag kiemelném a Nike ambush marketing filmjét, a Find Your Greatnesst, illetve az Adidas angol csapatot buzdító, a mindig jól öltözött zsúrfiút, Beckhamet is szerepeltető szponzorszpotját. Az Adidas jól érezte, hogy az igazán kreatív és hatékony reklámok egyre nagyobb mértékben a fogyasztók bevonására építenek. A kommunikációnak be kell indítania a gondolatokat, érzelmeket kell indukálnia. A márka olimpiát kísérő megoldása is figyelemre méltó. Ebben – többek között Berki Krisztián nagy ellenfele, Louis Smith szereplésével – a Queen Don’t Stop Me Now című számát több mint két és fél perces remake-ben énekelik újra brit olimpikonok. Szponzorációs szempontból kiemelném a jamaikai sprinterkirály, Usain Bolt egyéniségét, akit márkák tömkelege, köztük a Puma, a Visa, a Gatorade és számos egyéb szervezet is előszeretettel használ reklámarcként. Laza stílusa jól passzol a Puma-imázshoz.

Az olimpiai kampányokból egyértelműen azt a következtetést szűrhetjük le, hogy az ismert arcok szerepeltetése egyre fontosabb részét képezi a vállalatok kommunikációs mixének. Gondoljunk csak a Visa és Michael Phelps, az Adidas és Beckham vagy éppen a Coca-Cola és Katy B “házasságára”. A híresség jó eszköz a termékdifferenciálás elérésére, a márka humanizálására, az imázstranszferre. A celebekre épített kampány pozitívan hat a márka értékeire, eladási mutatóira.

Itthon nem igazán készültek a Magyar Olimpiai Bizottság szponzorai lokális márkaaktivációs megoldásokkal. Az E.ON angol humort meglovagoló, sajátos kontextusú imázsfilmjét emelném ki.

 

Miközben az olimpiát “social gamesnek” titulálták, valójában igen szigorú, éppen a bevonódást akadályozó szabályokat fektettek le a szervezők, akár a jelképek használatára, akár a közösségi médiás kommunikációra vonatkozóan. Hogyan lehetséges, hogy 2012-ben ez tűnjön az ésszerű döntésnek?

A 2012-es londoni az első olyan olimpia, ahol a közösségi média szerves részévé vált a szurkolók sportélményének. Szinte mindenki tapasztalta, hogy egy-egy siker után úgyszólván végeláthatatlan posztfolyam gördült át a Facebookon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a londoni játékokra egy egyedi dizájnnal ellátott, a személyes Timeline profiltól eltérő Facebook-megjelenést – Explore London 2012 – biztosított az egyéni sportolók, csapatok, nemzeti olimpiai bizottságok és a különböző sportágak számára. Az Explore London 2012 oldal egyedisége abban is megmutatkozott, hogy egyáltalán nem voltak láthatóak hirdetések rajta. Ez azért sem meglepő, mert a NOB ezen a platformon is tartja magát ahhoz az alapelvhez, mely szerint a versenyhelyszíneken a hivatalos időmérők és sportbeszállítók kivételével semmilyen egyéb kereskedelmi típusú reklám nem lehetséges.

A hivatalos szponzorok jogainak védelme érdekében egy 280 főből álló márkarendőrség is verbuválódott. A márkakopók és az üzleti szereplők közötti csörteváltás egyik első felvonása volt, mikor a stratfordi Café Olympic kávézó tulajdonosát – miután szép szóval nem sikerült – kényszerintézkedéssel rávették arra, hogy változtassa meg a kávézója nevét Café Lympicre, az olimpia, illetve olimpiai szavak használata ugyanis tilos, komoly szankcióval jár. Egy másik érdekes eset volt, mikor egy camberwelli pékség bagelekből formált olimpiai öt karikát rakott ki a kirakatába. A márkarendőrség itt is lecsapott. Egyébként London bringamániás, állandó médiahackkel önmagát népszerűsítő polgármestere, Boris Johnson esztelenségnek nevezte mindezt. Azt azonban tisztán kell látni, hogy egy-egy topszponzor 50 millió dollárt szurkolt le, s ezért talán joggal várja a versenytársakat kizáró kategóriaexkluzivitást.

 

Számos statisztika jelent meg a játékok kapcsán: egy főre jutó érmek száma stb. Mennyire mérvadóak az ilyen számsorok? Mondanak bármi relevánst a sporttámogatás, a törvényi háttér vagy a sportgazdaság szempontjából?

A Goldman Sachs, a Forbes, a PwC is kijött ilyen elemzéssel. Nem gondolom viszont, hogy az olimpiai eredményesség vizsgálható pusztán gazdasági változók alapján, hiszen lokálpatriotizmus, érzelmek és egy sor más, nehezen számszerűsíthető tényező mentén ítélkezik az átlag magyar. A mostani eredményünk nem feltétlenül a megnövekedett olimpiai felkészülési támogatásnak, hanem a szent őrültként viselkedő sportolóinknak tudható be.

 

Ha már sportolók: mennyire használják őket ügyesen a honi márkák kampányaikban? Látsz arra reális esélyt, hogy magyar sztársportolót lássunk nemzetközi kampányban?

A hazai sportolók főként a piac korlátozott lehetőségei miatt komoly versenyhátránnyal indulnak. Sajnos kicsi az esélye, hogy hazánkból kikerülve nemzetközi összehasonlításban is magas piaci értékű sportolóvá, globálisan is ismert márkanévvé váljon valaki. A kevésbé médiaképes s nem feltétlenül legnézettebb sportágakban vannak kiemelkedő egyéniségeink. Az olimpia s a hasonló világversenyek viszont pont ahhoz segítenek hozzá, hogy az ezekben a tradicionális sportágainkban sikereket elérő sportolók felkerülhessenek a világtérképre.

 

Szoktál országimázskérdésekkel is foglalkozni: szerinted van üzletileg mérhető, számszerűsíthető haszna a jó szereplésnek? Jön több turista hozzánk, irányul felénk több, pozitív tónusú figyelem? Hogyan lehet erre tovább építeni sportpolitikai szempontból?

Szerintem igen. Bár nem tudok róla, hogy ezt konkrétan mérte volna valaki. A számszerűsíthető eredményekhez mindenképpen egy releváns médiumokból álló tartalomelemzést kellene végezni, s az e felületeken a témában megjelent híranyagok PR-értékét kellene kiszámítani. A Forma–1 esetében például készítettek már ilyen kalkulációt, melyből kiderült, hogy egy futam körülbelül 20 milliárd forintot hoz az országnak – ebből több mint 13 milliárd a tényleges bevétel, s 6 milliárd értékű a country-branding hatás.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom