Kövess minket!

Marketing

Márkatoplista: élre tört a Google

A válság elmúltával 12%-kal emelkedett a BrandZ Top 100 lista szereplőinek összesített értéke. Az erős márkák többsége kiállta a gazdasági és technológiai változások próbáját is.

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Helyezés

2014

MárkaKategória

Márkaérték 2014

(millió USD)

Márkaérték

-változás

Helyezés

2013

1GoogleTechnológia158.843+40%2
2AppleTechnológia147.880-20%1
3IBMTechnológia107.541-4%3
4MicrosoftTechnológia90.185+29%7
5McDonald’sGyorsétkeztetés85.706-5%4
6Coca-ColaÜdítőital80.683+3%5
7VisaHitelkártyák79.197+41%9
8AT&TTávközlés77.883+3%6
9MarlboroDohányipar67.341-3%8
10AmazonKiskereskedelem64.255+41%14

A jelentésben meghatározták az általános sikerkritériumokat is. Ezekről, valamint az egyes kategóriák tanulságairól testvéroldalunk, a Márkamonitor cikkében olvashatnak.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

Marketing

Kiderült, milyen személyiségjegyek segítik a vezetőket válsághelyzetben

A járványhelyzethez hasonló, a korábbitól szélsőségesen eltérő szituációkban elsősorban az újító és felfedező személyiségjegyek segítenek a helyes vállalatvezetői döntések meghozatalában – derül ki a Lounge Group egyedi szimulációs kutatásából.

Közzétéve:

Internet Hungary

Különleges, a világjárvány következtében kialakult vállalatvezetői bizonytalanságok pszichológiai hatásait bemutató és elemző szimulációt készített a Lounge Group. A kommunikációs ügynökségcsoport Munkadinamika című kutatási projektjéhez kapcsolódó eszköz a vírushelyzet miatt, a cégek életében, irányításában felmerülő bizonytalan helyzetek döntésre gyakorolt hatását, illetve az egyes vezetői személyiségtípusok hatékony problémakezelését vizsgálja, élményszerű, játékos formában.

A hosszútávú kutatás első, kvalitatív szakaszának tapasztalatai alapján az elmúlt időszakhoz hasonló krízishelyzetekben elsősorban a kontroll jellegének, intenzitásának megváltozásából erednek a vállalatok működési problémái.

„A világjárvány paradigmaváltást hozott a kontroll kérdésében: a klasszikus fordista munka- és kontrollmodellek meginogtak a pandémia által okozott helyzet hatására. Az olyan változások, mint a munkavállalók kiégése, a komfortzónák fokozottabb keresése és az egyéb, HR területeken gyakran tapasztalt reakciók valójában tünetek, és nem a probléma gyökereit tárják fel”

– mondta Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója. A járvány miatt a munkaadók bizonyos fokig elvesztették a kontrollt munkavállalóik felett, ezzel párhuzamosan azonban a munkavállaló erősebb kontrollt tapasztalhatott az otthonában, az online munka adta új körülmények következtében.

A korábbiakhoz képest felfordult világot bemutató szimuláció az Internet Hungary konferencián debütált, összesen több mint 60 fő részvételével. A Munkadinamika élményközpontjában vizsgálták: az teljesítményt zavaró tényezők közepette, illetve a játékosok viselkedését a normálistól eltérő helyzetekben, legyen szó akár megváltozott színérzékelésről, vagy éppen egyszerűnek tűnő feladatmegoldásról a világot drasztikusan megváltoztató érzékszervi befolyásolás közben.

A főként felsővezetőkből, illetve diplomás szellemi foglalkozásúakból álló résztvevői kör teljesítményének pszichológiai elemzéséből kiderült, hogy a Munkadinamika kutatásban is vizsgált munkahelyi személyiségtípusok jelentősen meghatározzák a krízishelyzetek vezetői kezelését. Míg az időbecslés a Csapatjátékos típusba sorolt szakembereknek sikerült a legjobban, addig a stresszes helyzetben való gyors feloldódás inkább a Felfedezőkre volt jellemző. A legkevésbé az Újítók jöttek zavarba a feladatok során – e kör, amely egyébként többségében egyébként is vezető pozíciókban dolgozókat takart, többségében az átlagosnál felszabadultabban viselkedett a hétköznapitól merőben eltérő helyzetekben.


A Felfedező típusba, akik leginkább a belső hangjukra hallgatnak és feszegetik saját határaikat, a résztvevők 33%-a tartozott. A Csapatjátékosok, akik igazán közösségben hatékonyak és újdonságoktól sem riadnak vissza 17%-ban, az összeszedett, megfontolt, jövőbe látó és félelmeikkel szembenéző Újítók 15%-ban voltak jelen. Az Újító személyiségtípusú játékosok kétharmada volt felsővezető.

Tovább olvasom

Marketing

Húsz busz árát égette el eddig a főváros a reklámtenderen

Tovább tart a fejetlenség a BKV reklámtendere kapcsán: a két év halogatás után szeptember elején végre kiírt eljárás mindössze alig egy hónapot ért meg és október közepén már vissza is vonták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A pályázati dokumentációban az olvasható, hogy a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, de “valószínűsíthetően” megismétlik majd – számol be róla a Világgazdaság. Hozzáteszik: az okokról a tömegközlekedési vállalat azt írta a Népszava megkeresésére, hogy az érdeklődő cégek részéről számos kérdés és észrevétel érkezett a társaság felé, ebből kifolyólag szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése. Erre viszont az ajánlattételi határidő közelsége miatt már nem volt lehetőség, ezért inkább visszavonulót fújtak.

A döntés változatlanul fenntartja a 2019 novemberében létrejött, Budapest és a BKV költségvetése szempontjából kifejezetten hátrányos állapotot. Az akkor frissen főpolgármesterré választott Karácsony Gergely első intézkedéseinek egyikeként megtorpedózta a már csak aláírásra váró reklámtendert. A még a Tarlós érában – hosszas huzavona után – lebonyolított közbeszerzésre a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) érvényes ajánlatot nyújtott be és

havi 142 millió, évi több mint 1,7 milliárd forintot fizetett volna a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek négy plusz opcionálisan további négy évre szóló hasznosítási jogáért.

Csakhogy erre a pénzre máig nem ismert indokból a közgyűlés a főpolgármester indítványára nemet mondott, a megállapodás megszületését pedig egy határozattal ellehetetlenítette.

Ezzel érvényben maradt az az évtizedes modell, hogy a budapesti tömegközlekedés reklámfelületeit a Peron Reklám Kft. és a Promix Zrt. hasznosítja, amelyért havonta összesen 63,7, évente tehát körülbelül 765 millió forintot szed be a főváros a két cégtől. Ez körülbelül két és félszer kevesebb annál, mint amit a JCD ajánlott.

Karácsony Gergely ugyan azonnal megígérte, hogy új közbeszerzést folytatnak le a tárgyban, amely eredményeképp jóval magasabb összeghez jut majd hozzá Budapest, mindez azonban máig nem valósult meg. Sőt, az immáron szinte napra pontosan két éve tartó helyzet súlyos veszteségeket termel: a BKV naponta nagyjából 2,6 millió, havonta mintegy 80 millió, évente csaknem egy milliárd forintot bukik.

Tehát ebben az ügyben 2019 novemberétől 2021 októberéig majdnem kétmilliárd forintot égetett el a városvezetés, miközben a Covid-járvány nyomán bezuhant utasforgalom enyhítésére a tömegközlekedésnek minden forintra szüksége lenne. Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan járműproblémákkal küszködő BKV-nak ebből az összegből hozzávetőlegesen húsz, teljesen új buszt is lehetett volna vásárolni.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester a BKV Zrt. új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbuszainak forgalomba állítása alkalmából tartott rendezvényen a társaság dél-pesti telephelyén 2020. január 20-án

Tovább olvasom

Marketing

Hónapról hónapra ötszázféle új tévéreklámot sugároztak az első félévben

Hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálták, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Havonta ötszáz, még nem látott tévéhirdetés kerül a nézők szeme elé, a teljes reklámmennyiségnek pedig több mint a felét továbbra is az újak teszik ki – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén elfogadott, az idei első félévet vizsgáló tanulmányából, amelynek részleteiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága közölte:

a hatóság hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség több mint felét (55,6 százalék) tették ki, ami kevéssel meghaladta a tavalyi időszak eredményét (51,9 százalék).

A legtöbb (43 százalék) új reklámot az általános szórakoztató csatornákon (ilyen többek között a Viasat3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN) láthatták a nézők – írták.

A korábbi év azonos időszakával összevetve az új reklámokat továbbra is a kereskedelmi szektor dominálja (39,3 százalék kontra 41,6 százalék). A gyógyhatású készítmények (12,7 százalék), az élelmiszer (7,7 százalék), a szolgáltatás (4,4 százalék) és a szépségápolás (5,1 százalék) részesedése egyaránt felülmúlta a szabadidőszektorét (4,2 százalék), amely évek óta visszaszorulóban van – sorolták a közleményben.

A hangsúlyozottan hazai terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya a tavalyi azonos időszakhoz képest számottevően (4,9 százalékról 6,4 százalékra) emelkedett – tették hozzá.

Tovább olvasom