Marketing
Digitális átrendeződés és digitális kérdőjelek az autóiparban
Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés második része következik: digitális átrendeződés és digitális kérdőjelek.
A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Második rész. (Az első, a büdzsévárakozásokkal foglalkozó rész elolvasható itt.)
 |
| Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal |
Digitális átrendeződés a költésekben
„A 2008-as 200 ezres piac a negyedére csökkent, és ez az esés a marketingbüdzsékben is megfigyelhető. Ha a tavalyi évihez hasonlítjuk a marketingbefektetések mértékét, akkor viszont már stagnálást látunk. A forgalom körülbelül egy százalékát különítjük el marketingcélokra” – vázolta fel Kulcsár Dénes, hogyan alakulnak a marketingköltéseik a fent körvonalazott piaci helyzetből következően.
Mivel a cégek profitabilitását kell mindenkor szem előtt tartani, a büdzsék mértéke is ehhez igazodik. „Ebből gondolható, hogy vannak megszorítások. De az is igaz, hogy meg kell fontolni, hogyan, milyen stílusban, milyen csatornákon keresztül érdemes kommunikálni ebben a helyzetben. Az látható, hogy a digitális csatornák szerepe nő, mivel jó ötletekkel gyakran költséghatékonyabban, célzottabban lehet rajtuk keresztül elérni a fogyasztókat” – mondta el Vízkeleti Ildikó.
Szerkezeti átalakulásról számolt be Burovinc Eszter is, aki ugyanakkor hozzátette: 1,5-2 százalékos piaci részesedésű márkaként a Mazdának korábban is keresnie kellett az alternatív megoldásokat, mivel a klasszikus ATL-felületek egyszerűen túl költségesek voltak. Ezt az irányt erősítette az is, hogy a márka tipikus célcsoportja „mindig is kicsit különutas volt”, így nem feltétlenül ATL-eszközökkel érhető el a leghatékonyabban. Változást a szakember szerint inkább az jelent, hogy ez a különutasság immár más márkák számára is járható úttá válhat: „Muszáj lesz erre az útra rálépniük a piac szereplőinek, és ennek fontos része a digitális világ, az egyre nagyobb mértékű hazai internethasználattal, az okostelefon-penetráció növekedésével.”
A digitális eszközök hangsúlyosabbá válását gyakorlatilag a beszélgetésben részt vevő összes szakember megerősítette. Kulcsár Dénes például a korábban 80 százalékos arányt képviselő offline költés 50 százalék alá csökkenéséről számolt be. A Duna Autó számára nem pusztán a nehezen elérhető célcsoportok megszólításának lehetősége érdekes az online közegben, hanem a targetálhatóság, a mérhetőség, az egyes megoldások hatékonyságának ellenőrizhetősége is. Általánosságban azt látják, a digitális eszközök költséghatékonysága kiemelkedő.
A büdzséket illetően nagyobb változásokról számolt be Fülöp Tamás, a Fiat digitális és CRM-specialistája. Az autóscég ugyanis nemrégiben hozott létre régiós központot Budapesten, ahonnan a cseh és a szlovák piac ügyeit is irányítják. Pozitív változást jelent, hogy a korábbi tapasztalatok felhasználásával gyorsan tudnak a piacok egymásnak tudást átadni. Emellett az együttműködés révén meg lehet osztani bizonyos költségeket is, és javul a márkatulajdonos alkupozíciója az olyan nemzetközi partnerekkel szemben, mint amilyen a Facebook. Kevésbé jó hír, hogy a magyar piacon is csökkentek a marketingre költhető pénzek. Ez a helyzet a Fiat márkái esetében is a marketingmix alternatív irányokba mozdulását vonja maga után. Miközben a forgalom körülbelül 90 százalékát a Fiat márka adja, mellette olyan prémium brandek (például Jeep, Lancia) is szerepelnek a portfólióban, amelyek esetében költségcsökkentéstől függetlenül is a nem klasszikus utak követése a leghatékonyabb. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy az ATL-eszközökre kevésbé építenek, hanem azt is, hogy a digitális költésen belül is az alternatív megoldások kerülnek előtérbe. Ilyen az e-mail marketing, az okostelefonokban, táblagépekben, közösségi médiában rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a kereső fokozottabb használata.
Digitális kérdőjelek
Miközben a digitális eszközök iparágszerte felértékelődnek, a bővülésnek vannak gátjai is, világított rá Kulcsár Dénes. Ezek az idősebb fogyasztók médiahasználati szokásai. Ez pedig éppen az a csoport, amely ma megengedheti magának az autóvásárlást. Egy extrém példát említve: a Suzuki vásárlóinak átlagéletkora jelenleg 55–60 év, őket pedig a Facebookon, de akár ennél jóval hagyományosabb online felületeken is nehéz elérni. Ez amellett szól, hogy az autómárkák, illetve a kereskedők továbbra is használják a hagyományos kommunikációs csatornákat.
Bálint Zsófia elmondta: az utóbbi három év során gyakorlatilag felére estek a marketingkiadások, ám egy olyan széles körű portfólióval rendelkező márkatulajdonos, mint a Peugeot, nem teheti meg, hogy ne költsön, vagy csak az eladásra fókuszáljon. „A vásárláshoz szükség van a bizalomra, ezt viszont csak márkaépítéssel lehet megteremteni és fenntartani. Ennek pedig a televízió a legjobb eszköze” – hangsúlyozta. Ebből kifolyólag a cégnél a büdzsé két alappillére a tévé és a digitális kommunikáció. Abban a szakember is biztos, hogy a digitális eszközök szerepe tovább fog nőni célozhatóságuknak és költséghatékonyságuknak köszönhetően, de számos kérdőjelet lát még e platformmal kapcsolatban: hogyan érhetőek el azok, akik valóban rendelkeznek vásárlóerővel, és vásárolni is akarnak? Ez már csak azért is éles kérdés, mert a Peugeot esetében is igen magas a vásárlók átlagéletkora.
A következő részben a digitális márkaépítésről esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.