Kövess minket!

Marketing

Már mindenki mobilozik

A mobilhirdetések már Közép-Európában is rohamosan terjednek. A piac fejlettségi szintjéről és a trendekről Lucjan Exnernek, az InMobi regionális értékesítési vezetőjének az Adaptive Media szervezésében Budapesten tartott workshopja keretében tettük fel kérdéseinket.

Milyen különbségeket lát a régiójába (Közép-Kelet-Európa és a FÁK) tartozó országok között? Vannak úttörők és lemaradók a mobilhirdetések területén?

Az európai országok között a mobilhirdetések terén nemigen vannak különbségek, inkább csak ami a méretükből következik: a nagyobb országokban több a felhasználó, ami magasabb büdzséket von maga után, míg a kisebbeknél ennek az ellentéte igaz.

Hogyan alakul az értékesítési folyamat ebben a szegmensben? Kit kell meggyőzni, és elég felkészültek-e az ügyfelek? Egyáltalán, találni elég szakembert a piacon, vagy a cégeknek oktatási feladatai is vannak?

Ez az ügyféltől függ: van, aki pontosan tudja, mit szeretne, míg más iránymutatásra szorul. Az edukáció nagyon fontos, mivel a mobil igen gyorsan változik, és

a fejlődést nehezen tudja követni az, aki nem foglalkozik az ideje 100 százalékában mobilhirdetésekkel.

Ugyanez házon belül is igaz, gyakorlatilag folyamatosan képzésben állunk.

Milyen a jellegzetes InMobi-ügyfél?

Két nagy ügyfélcsoporttal dolgozunk: az alkalmazásfejlesztők a felhasználószerzésben érdekeltek, ezt az ún. performance business-t külön szakértő csapat kezeli; a médiaügynökségek pedig számos márkával, céggel dolgoznak együtt a termékek fogyasztói hirdetésein. Nincs kiemelkedő, vezető termékkategória, szinte mindegyik használ mobilreklámokat, az egyetlen különbséget a kommunikációs stratégia okozza, vagyis az, hogy az adott márka a költései mekkora hányadát fordítja mobilra, illetve más médiára.

Milyen szoros együttműködést igényel egy kifinomult mobilkampány a szolgáltató, a márka és az ügynöksége között?

A lehető legszorosabbat. A kulcs az ügyféligények megértése, a célközönség megismerése, kiemelkedő reklámanyagok készítése és a kampány megállapodásnak megfelelő teljesítése.

Kik a legfontosabb kiadói oldali partnereik és hogyan jellemezhető a velük való munka?

Az InMobi világszerte mintegy 40.000 kiadóval dolgozik, többségükben alkalmazásfejlesztőkkel, mivel a mobilhasználók idejük 80 százalékát alkalmazásokkal töltik. A monetizációs modellek egyszerűek: mindenki az eCPM (ezer megjelenítésenkénti tényleges költség) értéket nézi, és szinte mindenki használ valamilyen közvetítő platformot az eCPM-ből érkező bevételek optimalizálására.

Egyre több kiadó nyitott a programmatic értékesítés felé is,

vagyis engedi meg számunkra, hogy az SSP-jükhöz (server side platform, eladó-oldali hirdetéskiszolgáló) csatlakozzunk.

Milyen trendeket lát mobilon a különböző hirdetéstípusok (display, rich media, videó, natív) terén?

Az ügyfél hirdetési céljai függvényében, különösen ha márkaismertséget szeretnénk építeni és kulcs a bevonódás, egyre több videós kampánnyal találkozhatunk mobilon. Minden egyéb formátum, így a natív is elérhető, az inventorynk jó, és az ügyfél kulcsmutatószámai alapján ajánljuk.

Az Evolution 2018 konferencián egészen „sci-fi-szerű” célzási megoldásokat is bemutattak már, amelyek az InMobinál is elérhetőek. Ezek egyelőre technológiai lehetőségek, vagy már léteznek esettanulmányok, amikor a márkák igénybe vették ezeket a lehetőségeket?

Az esettanulmányok hozzáférhetőek, számos kampányt futtattunk már adatalapú célzással. (A workshopon példaként szerepelt a Samsung Galaxy 7 versenytárs felhasználókat célzó, eseményekhez – pl. az akku lemerülése, éjszakai fényképezés – kötött kampánya Görög- és Lengyelországban, a Shell és a Burago lengyel, illetve az Asics brit geotargetálási kampánya. Az InMobi jelenbeli és historikus lokációs, érdeklődési, demográfiai, valamint vásárlási szándékra vonatkozó gráfokból állítja össze a 200 előre definiált, vagy a megrendelő szándéka szerinti egyedi perszóna-profilokat, de lehetőség van a letöltött alkalmazások alapján ún. appográfiai profil felállítására, és az ezekből származó következtetések levonására is. – a szerk.)

Milyen változásokat vár az új adatvédelmi jogszabályoktól, illetve a felhasználók növekvő ellenszenvétől azzal kapcsolatban, hogy a rendszerek „túl sokat tudnak” róluk?

Egyszerűen fogalmazva nem várok túl sok változást – csak több bürokráciát és több zavaró információt a felhasználók felé, legyen az még egy kipipálandó rubrika, vagy még egy sor szöveg a „süti-információ” mellett. Az emberek pedig úgyis rengeteg digitális nyomot hagynak maguk után mindenhol. Ha ezt úgy használjuk fel, hogy előnyük származzon belőle, az nem zavarja őket.

Igazán érdekes eredmények a nagy adatbázisok – pl. egészségügy, banki adatok – összekapcsolásából születhetnének, de erre az üzleti szereplőknek nincs meg a jogi lehetősége.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom