Marketing
Már háromszor is megnyerte a magyar válogatott a Virtuális Labdarúgó EB-t
A három hónappal ezelőtt elindult V-sport beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A fogadók körében hamar népszerűvé vált, szeptember 1-jén pedig megdőlt a napi bevételi rekord is.
Ígéretesen indult a virtuális, azaz V-sport a Szerencsejáték Zrt. legújabb digitális termékeinek összevetésében. Az idén nyáron indított új termék első tíz hetes árbevétele csak csekély mértékben maradt el a 2020 augusztusában indított e-sportok hasonló időtartamú forgalmától, az e-sorsjegyek bevezetését követő azonos időszak árbevételét pedig már többszörösen meg is haladta. A növekedési tendencia a mai napig megmaradt. A V-sport a teljes bukmékeri sportfogadás, vagyis a Tippmix és a TippmixPro árbevételének már 4,6%-át teszi ki, a részaránya pedig – jelentős hullámzással, de – enyhén növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt hónapban az árusító helyeken zajló „földi” sportfogadásokon belül a V-sport részaránya 5,2% volt, az online felületeken pedig 5,9%.
„Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a játékosaink megszerették a V-sportot, amelyre a kezdetektől fogva egyfajta kiegészítő játékként gondoltunk. Mostanra azonban már helyet követel magának az élő sportfogadások asztalánál”
– mondta Horváth Zoltán, a vállalat sportfogadási vezetője. „A termékkel egyrészt stabilizálni kívántuk a kínálatunkat, hogy a fogadóknak azokban az időszakokban is minél több lehetőségük legyen a játékra, amikor kevesebb valódi, élő sportesemény zajlik. Másrészt szerettünk volna egy új fogadói kör játékkedvét is élénkíteni, hiszen a virtuális sportfogadás egyik vitathatatlanul nagy előnye, hogy különösebb sportági ismeret nélkül is könnyedén bele lehet vágni az első fogadásokba” – tette hozzá a sportfogadási vezető.
A legfrissebb forgalmi adatok alapján a V-sport-árbevétel mindössze harmada érkezik online tétekből, közel kétharmada pedig a „földi” értékesítésben képződik, ami jelentősen eltér az előzetes várakozásoktól. A szakértők korábban nagyságrendileg hasonló árbevételt prognosztizáltak a két értékesítési csatornán.
„Az új digitális termékeink legnagyobb előnye, hogy rugalmasak és járvány-állóak, vagyis a játékosok 0-24-ben, bárhonnan játszhatják”
– hangsúlyozta Horváth Zoltán.
A V-sport bevezetése óta az eddigi legnagyobb nyeremény egy 5010 forintos téttel és 294-es szorzóval elért 1 472 940 forint volt. Ezt egy 10 forinttal kisebb téttel megjátszott, hasonlóan magas odds-szal rendelkező virtuális mérkőzés követte 1 377 797 forintos nyereménnyel. A harmadik legnagyobb nyeremény pedig 200 forintos fogadásból született, és 1 284 660 forintot ért.
További érdekesség, hogy a magyar labdarúgó-válogatott háromszor is nyert Virtuális Labdarúgó EB-t, de erre egy játékos sem fogadott. A magyar nemzeti 11 virtuális világbajnoki címei viszont két játékosnak is szerencsét hoztak.
A Szerencsejáték Zrt. a jövőben szeretné újabb sportágakkal, illetve bajnokságokkal bővíteni V-sport-kínálatát, valamint a jelenleg elérhető 30-35 fogadási lehetőséget is növelné a társaság, hogy ezzel közelebb kerüljenek a Tippmix és a TippmixPro játékokon elérhető, akár 200-nál is több fogadási lehetőséghez.
Mi az a V-sport?
A V-sport (virtuális sport) egy olyan fogadási lehetőség, ahol jövőbeli virtuális mérkőzések kimenetére lehet fogadni. E mérkőzéseket nem a valóságban rendezik meg, és nem hús-vér játékosok és csapatok játszák. A mérkőzések kimenetelének meghatározása véletlen-számgenerátorral történik a virtuális térben. Nincs fizikai pálya, nincsenek edzők vagy nézők a lelátón csak virtuális formában. Az egyetlen dolog, ami valós, az a fogadás izgalma és a nyerés lehetősége.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.