Kövess minket!

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Marketing

Kiderült, milyen személyiségjegyek segítik a vezetőket válsághelyzetben

A járványhelyzethez hasonló, a korábbitól szélsőségesen eltérő szituációkban elsősorban az újító és felfedező személyiségjegyek segítenek a helyes vállalatvezetői döntések meghozatalában – derül ki a Lounge Group egyedi szimulációs kutatásából.

Közzétéve:

Internet Hungary

Különleges, a világjárvány következtében kialakult vállalatvezetői bizonytalanságok pszichológiai hatásait bemutató és elemző szimulációt készített a Lounge Group. A kommunikációs ügynökségcsoport Munkadinamika című kutatási projektjéhez kapcsolódó eszköz a vírushelyzet miatt, a cégek életében, irányításában felmerülő bizonytalan helyzetek döntésre gyakorolt hatását, illetve az egyes vezetői személyiségtípusok hatékony problémakezelését vizsgálja, élményszerű, játékos formában.

A hosszútávú kutatás első, kvalitatív szakaszának tapasztalatai alapján az elmúlt időszakhoz hasonló krízishelyzetekben elsősorban a kontroll jellegének, intenzitásának megváltozásából erednek a vállalatok működési problémái.

„A világjárvány paradigmaváltást hozott a kontroll kérdésében: a klasszikus fordista munka- és kontrollmodellek meginogtak a pandémia által okozott helyzet hatására. Az olyan változások, mint a munkavállalók kiégése, a komfortzónák fokozottabb keresése és az egyéb, HR területeken gyakran tapasztalt reakciók valójában tünetek, és nem a probléma gyökereit tárják fel”

– mondta Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója. A járvány miatt a munkaadók bizonyos fokig elvesztették a kontrollt munkavállalóik felett, ezzel párhuzamosan azonban a munkavállaló erősebb kontrollt tapasztalhatott az otthonában, az online munka adta új körülmények következtében.

A korábbiakhoz képest felfordult világot bemutató szimuláció az Internet Hungary konferencián debütált, összesen több mint 60 fő részvételével. A Munkadinamika élményközpontjában vizsgálták: az teljesítményt zavaró tényezők közepette, illetve a játékosok viselkedését a normálistól eltérő helyzetekben, legyen szó akár megváltozott színérzékelésről, vagy éppen egyszerűnek tűnő feladatmegoldásról a világot drasztikusan megváltoztató érzékszervi befolyásolás közben.

A főként felsővezetőkből, illetve diplomás szellemi foglalkozásúakból álló résztvevői kör teljesítményének pszichológiai elemzéséből kiderült, hogy a Munkadinamika kutatásban is vizsgált munkahelyi személyiségtípusok jelentősen meghatározzák a krízishelyzetek vezetői kezelését. Míg az időbecslés a Csapatjátékos típusba sorolt szakembereknek sikerült a legjobban, addig a stresszes helyzetben való gyors feloldódás inkább a Felfedezőkre volt jellemző. A legkevésbé az Újítók jöttek zavarba a feladatok során – e kör, amely egyébként többségében egyébként is vezető pozíciókban dolgozókat takart, többségében az átlagosnál felszabadultabban viselkedett a hétköznapitól merőben eltérő helyzetekben.


A Felfedező típusba, akik leginkább a belső hangjukra hallgatnak és feszegetik saját határaikat, a résztvevők 33%-a tartozott. A Csapatjátékosok, akik igazán közösségben hatékonyak és újdonságoktól sem riadnak vissza 17%-ban, az összeszedett, megfontolt, jövőbe látó és félelmeikkel szembenéző Újítók 15%-ban voltak jelen. Az Újító személyiségtípusú játékosok kétharmada volt felsővezető.

Tovább olvasom

Marketing

Húsz busz árát égette el eddig a főváros a reklámtenderen

Tovább tart a fejetlenség a BKV reklámtendere kapcsán: a két év halogatás után szeptember elején végre kiírt eljárás mindössze alig egy hónapot ért meg és október közepén már vissza is vonták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A pályázati dokumentációban az olvasható, hogy a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, de “valószínűsíthetően” megismétlik majd – számol be róla a Világgazdaság. Hozzáteszik: az okokról a tömegközlekedési vállalat azt írta a Népszava megkeresésére, hogy az érdeklődő cégek részéről számos kérdés és észrevétel érkezett a társaság felé, ebből kifolyólag szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése. Erre viszont az ajánlattételi határidő közelsége miatt már nem volt lehetőség, ezért inkább visszavonulót fújtak.

A döntés változatlanul fenntartja a 2019 novemberében létrejött, Budapest és a BKV költségvetése szempontjából kifejezetten hátrányos állapotot. Az akkor frissen főpolgármesterré választott Karácsony Gergely első intézkedéseinek egyikeként megtorpedózta a már csak aláírásra váró reklámtendert. A még a Tarlós érában – hosszas huzavona után – lebonyolított közbeszerzésre a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) érvényes ajánlatot nyújtott be és

havi 142 millió, évi több mint 1,7 milliárd forintot fizetett volna a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek négy plusz opcionálisan további négy évre szóló hasznosítási jogáért.

Csakhogy erre a pénzre máig nem ismert indokból a közgyűlés a főpolgármester indítványára nemet mondott, a megállapodás megszületését pedig egy határozattal ellehetetlenítette.

Ezzel érvényben maradt az az évtizedes modell, hogy a budapesti tömegközlekedés reklámfelületeit a Peron Reklám Kft. és a Promix Zrt. hasznosítja, amelyért havonta összesen 63,7, évente tehát körülbelül 765 millió forintot szed be a főváros a két cégtől. Ez körülbelül két és félszer kevesebb annál, mint amit a JCD ajánlott.

Karácsony Gergely ugyan azonnal megígérte, hogy új közbeszerzést folytatnak le a tárgyban, amely eredményeképp jóval magasabb összeghez jut majd hozzá Budapest, mindez azonban máig nem valósult meg. Sőt, az immáron szinte napra pontosan két éve tartó helyzet súlyos veszteségeket termel: a BKV naponta nagyjából 2,6 millió, havonta mintegy 80 millió, évente csaknem egy milliárd forintot bukik.

Tehát ebben az ügyben 2019 novemberétől 2021 októberéig majdnem kétmilliárd forintot égetett el a városvezetés, miközben a Covid-járvány nyomán bezuhant utasforgalom enyhítésére a tömegközlekedésnek minden forintra szüksége lenne. Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan járműproblémákkal küszködő BKV-nak ebből az összegből hozzávetőlegesen húsz, teljesen új buszt is lehetett volna vásárolni.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester a BKV Zrt. új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbuszainak forgalomba állítása alkalmából tartott rendezvényen a társaság dél-pesti telephelyén 2020. január 20-án

Tovább olvasom

Marketing

Hónapról hónapra ötszázféle új tévéreklámot sugároztak az első félévben

Hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálták, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Havonta ötszáz, még nem látott tévéhirdetés kerül a nézők szeme elé, a teljes reklámmennyiségnek pedig több mint a felét továbbra is az újak teszik ki – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén elfogadott, az idei első félévet vizsgáló tanulmányából, amelynek részleteiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága közölte:

a hatóság hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség több mint felét (55,6 százalék) tették ki, ami kevéssel meghaladta a tavalyi időszak eredményét (51,9 százalék).

A legtöbb (43 százalék) új reklámot az általános szórakoztató csatornákon (ilyen többek között a Viasat3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN) láthatták a nézők – írták.

A korábbi év azonos időszakával összevetve az új reklámokat továbbra is a kereskedelmi szektor dominálja (39,3 százalék kontra 41,6 százalék). A gyógyhatású készítmények (12,7 százalék), az élelmiszer (7,7 százalék), a szolgáltatás (4,4 százalék) és a szépségápolás (5,1 százalék) részesedése egyaránt felülmúlta a szabadidőszektorét (4,2 százalék), amely évek óta visszaszorulóban van – sorolták a közleményben.

A hangsúlyozottan hazai terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya a tavalyi azonos időszakhoz képest számottevően (4,9 százalékról 6,4 százalékra) emelkedett – tették hozzá.

Tovább olvasom