Kövess minket!

Marketing

Magyar márkák marketingje

Cserpes Sajtműhely, Ilcsi Szépítő Füvek, Dorko – hogyan közelítenek a marketing kérdéséhez ezek a vállalatok? Hisznek-e a reklámban, vagy épp a közösségi médiában? Ezt járta körül a Média 2.0 évadnyitó meetupja.

A Cserpes és az Ilcsi sok szempontból hasonlítanak egymáshoz: erősen termékközpontú márkák, amelyek a magas minőség, a válogatott alapanyagok és a gondos termelési módszerek alapján nyugszanak, emellett mindkettő szinte harcosan, de mindenképpen szókimondóan szembehelyezkedik a saját iparága viszonyaival, legyen szó az ipari élelmiszertermelés „hazugságairól”, vagy a kozmetikumok „maffiavilágáról”. Mindkettő családi vállalkozás, de nem erőltetik a házias, kézműves imázst, hiszen a termékeik ipari körülmények között készülnek. Az Ilcsi esetében a tradíció, a receptúrákat az ötvenes évektől kidolgozó, tudós édesanya figurája is a válság idején került tudatosan előtérbe, amikor Molnár Ferenc tulajdonos (Ilcsi néni fia)

a nagy multiktól is azt látta, hogy egyre inkább a mögöttük álló személyeket építik fel, így nyernek hitelességet a megváltozott világban.

A márka egyébként hagyományosan a kozmetikusokon keresztül ismertette meg magát a végfelhasználókkal. A Cserpes esetében sokáig a suttogó propaganda dominált, a hagyományos marketingben Cserpes István nemigen hisz, és energiája sem maradt rá. Kivételt képeztek a támogatott rendezvények, mint például a Balaton-átúszás vagy a gólyatáborok, amelyek rögtön fogyasztási alkalmat is teremtettek. Náluk most már nem a márka ismertségének és elismertségének megteremtése a feladat, sokkal inkább a vásárlók elérése, miután a Lipóti Pékséggel való szakítás súlyos sebet ütött a disztribúciós hálózaton. (A nagy, nemzetközi láncok viszont maguktól kezdtek el érdeklődni a márka iránt, ami ma már van olyan erős, hogy kedvező kereskedelmi feltételeket harcoljon ki magának.)

 

A Dorko velük szemben sokkal rövidebb múltra tekinthet vissza, bár a név a Dorogi Gumigyár által készített, a népnyelvben először dorgónak, majd dorkónak nevezett tornacipőktől származik. Náluk a marketing mindig is a középpontban állt, bár összegszerűen nem költenek sokat, viszont nagyon hatékony együttműködéseket építettek fel véleményvezérekkel, mint Fehér Balázs, a Carbonfools énekese, a Halott Pénz, vagy éppen Bercsényi Balázs, a korábban még jórészt ismeretlen tetoválóművész, aki ma már Rihannát és Odell Beckham Jr-t varrja a tengerentúlon. Gyakran éri őket a vád, hogy a termékeik nem túl eredetiek, de Tolnai Viktória marketingvezető szerint

meg kell találni a kényes egyensúlyt az egyediség és a tömegízlés között, mert ennek hiányában egy márka könnyen elbukik.

Ők is készítenek a márka imázsát emelő különleges szériákat magyar művészekkel együttműködve, viszont modelljeik többsége a nagyközönségnek szól. Ettől függetlenül keresik azt az érzelmi azonosulási pontot, vagy egyetlen szót, ami a Dorko-életérzés magját jelenthetné: kezdetben ez a művészet volt, ma viszont a „jó cipő, jó helyekre visz” szlogenben gondolkodnak, beleérte ebbe az utazást, de akár a fesztiválélményeket is.

 

Az online a jövő?

Míg a hagyományos reklámmal szemben elutasítóak a Cserpes és az Ilcsi tulajdonosai, mert úgy érzik, az ma már hatástalan, az online világ iránt meglepően nyitottak. Molnár Ferencet személyes meggyőződése vezette az online kommunikációban, és hiszi, hogy az új, az interneten információt gyűjtő generációt már csak így lehet hatékonyan elérni. A webáruház lehetőségeit viszont korlátozza, hogy számos terméküket csak szakértői segítséggel lehet forgalmazni. Cserpes Istvánék a „kötelező gyakorlatokat” ugyan megtették a neten és a közösségi médiában, de igazán az első Cserpes Tejivó Facebook-oldalának pár hét alatti felfutása világított rá számára az online-ban rejlő lehetőségekre és oszlatta el a korábbi ódzkodását. A Dorkonál is érzik a fiatalok növekvő reklámellenességét, viszont esetükben az influencerekkel ápolt jó kapcsolat révén igen sikeres, magas elérésű posztok születnek a közösségi médiában. A márka most a videós tartalmak és a YouTube-csatorna erősítésén gondolkodik.

A magyarságról és a díjakról

Mindhárom márka büszkén vállalja a magyar származását: a Cserpes és az Ilcsi ezzel a határon túli magyarlakta területeken is exportsikereket tud elérni, míg a Dorko esetében a sok hazai divatmárkával szemben nyíltan elismert „magyar cipőség” nem előny a nemzetközi piacon, de nem is hátrány – egyelőre projektalapon hívják meg a márkát Bécsbe, Los Angelesbe vagy Milánóba. Az Ilcsi egyúttal hungarikum is – ezt a minősítést a nemzetközi öko-tanúsítvány mellett a címkéken is szerepeltetik. Ellentétben a számos Superbrands és Magyarbrands díjjal, amelyekre szintén büszkék ugyan, de már nem férnének el a csomagolásokon. Cseres István sem érzi úgy, hogy a pecsétek vagy a magyar zászló a csomagolásra kívánkozna, a Superbrands és Magyarbrands díjakat ráadásul költségtakarékossági okokból sem tervezi feltüntetni, csak a weboldalon. Ezeket a díjakat mindkét márka úgy érdemelte ki, hogy külön nem lobbizott értük. Számukra az elsődleges érték a minőségi termék és a kompromisszummentes működés.

Molnár Ferenc a fiatal marketinges-jelölteknek szóló intelemmel zárta az estét:

Próbáljátok lelkiismereti kérdésként végezni a munkátokat, hogy utána is tükörbe tudjatok nézni.

 

A Média 2.0 következő meetupjára márciusban kerül majd sor. A korábbi eseményekről írt cikkeinket itt találják.

 

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom