Kövess minket!

Marketing

Magyar cég nemzetközi vizeken

Hogyan tud érvényesülni egy magyar márka a nemzetközi versenytársakkal szemben, milyen tapasztalatokat szereztek az Amazonon történő értékesítéssel, és miért izgalmasabb a versenyúszók piaca, mint a wellness fürdőruháké? A jövő évtől már FINA-világversenyeken is használható úszódresszt fejlesztő Manta Swim Kft.-nél Andrusch János ügyvezető igazgatóval és Horváth Violetta brand managerrel beszélgettünk.

Hogyan született meg a Manta márka gondolata?

Cégünk 22 évig a Speedo termékek kizárólagos forgalmazója volt Magyarországon, egyúttal – Európában egyedüliként – gyártási jogokkal is rendelkezett. Amikor a Speedo nagykereskedelmét befejeztük, két évtized alatt felhalmozódott tapasztalataink alapján megalkottuk a saját úszómárkánkat. A márkanév egyébként személyes tapasztalatból született: búvárkodás közben lenyűgöztek a 4-5 méter átmérőjű manta ráják, amelyek szinte repülnek a vízben. Ezt tükrözi a Fly in the Water szlogen is.

 

A Manta márka fejlesztésének alapfilozófiája, hogy minőségben nem maradhat el a piacvezetőktől, viszont legalább 20 százalékkal olcsóbbnak kell lennie, hiszen még nincs mögötte 80 évnyi történelem.

 

Ahhoz, hogy márkáról beszéljünk, teljes kollekcióval kellett megjelennünk a piacon, az úszósapkától a papucsig. A forgalom java részét viszont mindig is a szemüveg és az úszódressz adta. Minden termékünk a vizes környezethez lett kialakítva: a beach short gyorsan szárad és a zsebében lévő lyukakon kifolyik a víz, a papucs talpán vízelvezető barázdák vannak a jobb tapadás érdekében.

Nemrég pedig Baracuda néven kifejlesztettünk egy versenydresszt férfi, női, kisfiú és kislány változatokban, amit a FINA nagyon szigorú előírásainak megfelelően gyártottunk le, és 2018. január 1-től nagy nemzetközi versenyeken is használható. Technológiában a legkorszerűbb anyagokat használja, de mivel törekedtünk arra, hogy ne a 80-150 ezer forintos dresszek sorába lépjünk be, hanem egy megfizethető terméket hozzunk létre, nem lézerhegesztett, hanem varrással készült.

A piaci szegmensek hogyan alakulnak? Laikusként a versenydresszeket inkább erődemonstrációként értékeli az ember, míg a nagyobb üzletet a hobbipiacban látja.

Szerintem a wellness-piac jóval kisebb, mert nagyon sok idős ember jár, akik a 45 éves koruk körül megvásárolt fürdőruhát hosszú évtizedekig hordják, míg a fiatalok nálunk többnyire abban a beach shortban vagy bikiniben mennek be a wellnessbe, amiben strandolni szoktak. A világban jellemzően az egyszínű, nyugodtabb színvilágú, picit többet takaró ruházat tartozik a wellness-kultúrához, de nálunk keveset költenek kifejezetten wellness-fürdőruhára.

Az úszás viszont a második legnagyobb tömegsport.

Kötelező úszásoktatás van, gyerektermékből, úszószemüvegből rengeteget eladunk. Sok senior úszó van, a vb-n meg is lepett minket, milyen tömegben úsznak idősebb korban, 40-50 évesen is versenyszerűen az emberek. A célcsoportunk egyrészt a junior korosztály, akiknek még évente kell új dresszt venni, és erre a szülőknek nincs 60-80 ezer forintjuk. Másrészt a masters korcsoport igényli a kedvezőbb árú termékeket, akiknek nincsen szponzoruk, és saját zsebből kell kigazdálkodniuk a felszerelést. A cél a FINA-dresszel is az volt, hogy egy gyerek- vagy senior úszó el tudjon vele indulni olyan versenyeken, ahol még nem a világcsúcs-részidők számítanak.

Maga a termék az itthoni gyártási alapokon épült fel. A fejlesztés is Magyarországon zajlik?

A folyamataink abszolút nemzetköziek. A fejlesztés magyar irányítással zajlik. Az adott termékhez legmegfelelőbb, klórálló alapanyagokat világszerte keressük, a gyártás Magyarországon, Európában és a Távol-Keleten történik, akár egyes részfolyamatok megosztásával. Előfordulhat, hogy a japán alapanyagot Olaszországban filmnyomják, és az összeállítás nálunk történik.

A disztribúció milyen csatornákon történik?

Kereskedelmi partnerünk a Hervis, a budapesti Swimstore-unk a legnagyobb úszó szaküzlet az országban. Emellett van egy saját üzletünk a szentendrei uszodában, egy Magyarországra szállító webshopunk, valamint a húsznál több tagból álló Swimbox-hálózatunk. Wellness-központokkal és uszodákkal állunk partneri kapcsolatban, ott alakítottunk ki értékesítési pontokat. Pop up Store-unk pedig versenyhelyszíneken értékesít.

Ezek multibrand értékesítési pontok, mint a Swimstore, vagy csak a Manta márkát képviselik?

Igyekszünk olyan úszókínálatot adni, amelyben a fontos dolgok – az Arena kivételével – egy helyen megtalálhatóak. A top versenykategóriát a Mantával nem célozzuk meg, azt tudja a Speedo, és újabb márkaként a Michael Phelps.

Külföldi jelenléte van a márkának?

Exportpartnereink vannak Romániában, Németországban, Lettországban és Litvániában, emellett a környező országokban szeretnénk erősebb pozíciókat elérni. A legfontosabb nemzetközi csatorna pedig az Amazon, ahol a londoni központtal állunk kapcsolatban.

Az Amazonnal kisebb magyar cégként milyenek a tapasztalatok? Hogyan lehet velük együttműködni, és mekkora a zaj, amiben ki kell tűnni a termékkel?

Az Amazonon nagyon nehéz kitűnni: a Google-höz hasonló hirdetési rendszert üzemeltetnek, és óriási pénzekbe kerül, ha valaki hirdetni szeretne náluk, ezért próbálunk arra törekedni, hogy a termékeinkre a tulajdonságaik alapján találjanak rá.

A kapcsolattartás sem egyszerű: óriási a szervezet, mi egy automatán keresztül beszélgetünk velük, és szinte mindig más specialistához kerülünk. Ráadásul óriási adatmennyiséget kell mozgatnunk, de örülünk a lehetőségnek, hogy egy magyar márkát értékesíthetünk náluk. A FINA-versenydresszünkkel kapcsolatban is nagyon bizakodóak vagyunk a csatornát illetően.

Ezen a piacon van néhány régi és erős márkanév, amelyet főleg a profi felhasználók között sokan ismernek. Milyen eszközökkel, kommunikációval lehet felépíteni egy új márkát?

A Speedot 1991-ben kezdtük el forgalmazni, és azt tapasztaltuk, hogy a márka ismertté tételére éves szinten több tízmillió forintot kell fordítani.

Ha nem áll rendelkezésre százmilliós nagyságrend, akkor hosszú évek szívós munkája felépíteni egy márkát.

 

A marketingeszközök közül próbáljuk a legcélzottabb, leghatékonyabb megoldásokat igénybe venni. A versenyhelyszíneken egy kamionból átalakított pop-up store-ral jelenünk meg, Balaton-átúszástól a vidéki senior versenyekig. Ez elég látványos és nehezen megkerülhető.

A magyar szinkronúszó válogatott szponzorai vagyunk két éve, a veresegyházi triatlonosokat is támogatjuk, és jelenleg is több egyesületi megkeresésünk van.

 

Azt látjuk, hogy a médiaeszközök hatékonysága folyamatosan változik, és minden eltolódik az online eszközök irányába, amelyek költséghatékonyságban is jobbak.

Leginkább Google hirdetésekkel dolgozunk, Facebook-aktivitásaink vannak, és bizonyos szakoldalakon jelenünk meg, ahol az úszók tájékozódnak. Emellett a Swimbox-partnereinkkel kötöttünk marketing-megállapodásokat. Igyekszünk ott megjelenni, ahol az úszók is jelen vannak, hogy minél pontosabban eltaláljuk őket.

 

A szakoldalakon direkt hirdetések vagy PR-megjelenések a jellemzőek?

Volt már PR-cikkünk, de ez a ritkább, inkább bannereket szoktunk elhelyezni.

Ezek működnek még?

Hiszünk bennük, de nehéz mérni, hogy pontosan honnan érkezik egy vásárló: ha átkattintott az oldalra, majd kilépett, de egy héttel később bejött az üzletbe, akkor nem tudom a bannerhez kötni.

A budapesti vizes vb-re mivel készült a márka?

Az idei budapesti vb-re egy kollekcióval készültünk, melynek tervezésénél azt vettük figyelembe, hogy a Mantát, a világbajnokságot és a fővárost gyúrjuk egybe, de úgy, hogy ne ütközzünk bele a nemzetközi szövetség szabályaiba. Így jött létre ez a különböző vizes sportágakat szimbolizáló sorozat a Manta logó felhasználásával. Minden sportág megkapta a maga piktogramját, emellett belekerült a Budapest és a 17, valamint egyes daraboknál a magyar zászló, vagy épp az érmek színei is. Az volt az elképzelésünk, hogy a fotózás is kötődjön Budapesthez. Gerillafotózást folytattunk: két napig egy kisbusszal jártuk a várost, és az előre kiválasztott helyszíneken megálltunk elkészíteni a képeket. A Parlament előtt ez különösen izgalmas volt: az őrség egy darabig figyelte az eseményeket, de végül felszólítottak minket, hogy távozzunk.

A vb kapcsán angol nyelvű keresőkampányt is indítottunk, és ha a márkaneveket beírták, egyből rátaláltak az üzletünkre. Emellett szórólapoztunk és a villamosokon hirdetéseket, a metróban padlómatricákat helyeztünk el.

A bajnokság idején a Dagály sétányon sikerült megszereznünk egy területet, ahol szinkronúszó beach-et hoztunk létre homokos parttal, nyugágyakkal. Ott a hazai és külföldi versenyzők és szurkolók jelentős része megfordult a pop-up store-ban.

A márka ismertségét méritek a célcsoporton?

Rendszeresen találkozunk sportolókkal, velük beszélgetünk a márkáról, és az a tapasztalatunk, hogy félévről félévre egyre többen ismerik a márkát. De mi magunk is elmegyünk wellness-központokba, uszodákba, és látjuk, hogy kin van Manta. Szerencsére egyre népszerűbb a márka, napról- napra többen hordják. De ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt, még hosszú évek innovatív, fáradságos és kreatív munkájára van szükség.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom