Marketing
Lehetőségük van kísérletezni
A Provident Pénzügyi Zrt. a saját piacán elsők között vágott bele a content marketingbe. A Provident Pénzügyi Zrt.-től Gránicz Gábor online marketing vezetővel, Jármay András online marketing szakértővel, valamint Andrási Gáborral és Tőzsér Mátéval, az iProspect Hungary tartalommarketing-szakembereivel beszélgettünk a stratégia életre keltéséről.
Milyen célok mentén és kiknek kommunikál a Provident?
Gránicz Gábor: A core célcsoportunk a 30-59 korosztályba eső, a szolgáltatásunk iránt fogékony férfiak és nők. Kommunikációs csatornáink sokrétűek. 15 éven keresztül ATL és BTL fókuszú kommunikációt folytattunk. Két évvel ezelőtt indult el az online térnyerése, és mára erőteljes verseny alakult ki a televízió és az online kommunikáció között. Mára a leadgenerálás olcsóbb az online csatornákon keresztül, ezt más piaci résztvevők is megerősítik.
Olcsóbb vagy mérhetőbb?
GG: Kimondhatjuk, hogy olcsóbb és pontosan mérhető. A különböző analitikai eszközökkel pontosan mérjük és modellezzük az online teljesítményünket onnantól kezdve, hogy az oldalon először járt a felhasználó.
Az online kommunikációs eszközök közül melyek szerepelnek a palettán?
GG: Első körben a hagyományos online hirdetési technológiákat kezdtük alkalmazni. Az AdWords volt az első csatorna, azóta igénybe veszünk számos eszközt, köztük affiliate partnereket, illetve programmatic megoldásokat is. Emellett nagyon jó kapcsolatot ápolunk pénzügyi összehasonlító oldalakkal és hirdetéseink permanensen futnak a felületeiken. 2016 májusában tettük meg az első lépést a content marketing irányába. A blog.provident.hu-val indultunk el, majd fokozatosan erre építettük fel a közösségimédia-kommunikációt. A Facebook oldalunk szeptemberi debütálását követően októberben indítottuk el a YouTube-csatornánkat, melyre 2017-ben erőteljesebben fókuszálunk majd.
Miért merült fel a content marketing gondolata az egyéb csatornák mellett?
GG: Azt láttuk, hogy a Google erősen kezdte monetizálni a saját csatornáit és visszaesett az organikus forgalom. Szakértőinkkel közösen azt állapítottuk meg, hogy a tartalom-előállítás lehet az egyik leghatékonyabb eszköz ennek visszaépítésére. Olyan újabb látogatók megszólítása is cél volt, akiket eddig más csatornákon nem tudtunk elérni.
Jármay András: Cél volt az is, hogy pénzügyi szolgáltatóként ne csak személyi kölcsönnel kapcsolatos tartalmakkal érjük el az embereket, hanem hétköznapi témákat vegyünk elő: hasznos pénzügyi tippek, háztartás, DIY, valamint pénzügyi tudatosságra is próbáljuk nevelni a felhasználókat a tartalmainkon keresztül.
GG: Teljes mértékben márkázott oldalakról (Facebook, blog, YouTube) beszélünk, amelyek segítségével a Provident megítélését is sikerült javítanunk.
Miben volt más az együttműködés az ügynökséggel, mint a hagyományos online megoldások esetében?
GG: Az első pillér a SEO-együttműködés volt. Miután minden csatornát kipróbáltunk és teszteltünk, felmerült a content marketing gondolata. A projekt indulását hosszú, házon belüli tervezés előzte meg, melynek során összegyűjtöttük az elképzeléseinket. A feladat összetettségére való tekintettel mindenképpen szakértői segítséget akartunk keresni ezek pontosításához.
JA: Az iProspect segített kibontani és szakmai érvekkel alátámasztani, hogy milyen irányba érdemes elindulni. Együtt építettük fel a működést az alapoktól, és minden szinten mindenki hozzáadta a tudását.
Andrási Gábor: A content marketing és bármilyen marketingstratégia ügynökségi oldalról akkor tud jól működni, ha szorosan együttműködünk az ügyféllel, megismerjük a céljait, belelátunk a működésükbe, együtt gondolkozunk.
A célok hogyan alakultak ki?
GG: A marketingbüdzsére és -célokra éves tervszámaink vannak, és úgy gondoltuk, hogy be kell vonnunk egy újabb csatornát a tervek és a lehetőségeink közötti rés betömésére. Ugyanakkor fontosnak tartottuk azt is, hogy valóban az érdeklődési körüknek megfelelő minőségi tartalmat adjunk az emberek kezébe, és marketing szempontból értékes, konvertáló látogatókat vonzzunk.
JA: Fontos hangsúlyozni, hogy mind a SEO-hoz, mind a tartalommarketinghez idő kell, és nálunk megvolt az összhang, hogy időt hagyjunk egy-egy ötlet kifutására. A többi eszközünk mellett a blognál is lehetőségünk van több dologgal kísérletezni és tesztek alapján építkezni.
 |
Miért éppen a blogformátumot tartottátok megfelelőnek?
GG: A blog előnye, hogy itt nem csak száraz szakmai anyagokat lehet megosztani, hanem hétköznapi történeteket is elmesélhetünk. Bulvárosítani tudjuk a témákat a szakmai tartalom megőrzése mellett. A közösségimédia-megjelenésünk is arra épült, hogy emberközelibbé tegyük a kommunikációnkat, és a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos témákról is beszéljünk.
Tőzsér Máté: A közösségi média és a content marketing célja, hogy olyan tartalmakat aggregáljon felénk, amelyek kapcsolódnak az érdeklődési körünkhöz. Ha a kiválasztott célközönséget a számukra releváns tartalmakkal szólítjuk meg, akkor folyamatos kapcsolatot tarthatunk fenn velük.
A blog azért is releváns platform, mert ha valaki pénzügyi témában érdeklődik, szakmai oldalon fog konkrét információkat keresni. A mi célunk az volt, hogy azoknak az embereknek elmondjuk: a hitelfelvétel tervezhető, alaposan átgondolt folyamat. Ebben segítenek a tudatos vásárlásról szóló posztjaink vagy az okos tippek is.
Az írásos blogposztok mellett több formában is megjelennek a népszerű tartalmak: készítünk infografikákat és videós megjelenítéseket is, amelyeket a social media platformokon is fel tudunk használni. Ott ezek a formátumok működnek a legjobban. Mindig az összes platformban egyszerre gondolkodunk, és egymásra is tereljük a forgalmat. Így tudunk a lehető legtöbb fogyasztóhoz eljutni.
A célközönséget érdeklő témákat hogyan tudtátok azonosítani?
AG: A felmérés adatalapon készült. Az első fázisban mindig megnézzük az adott kategóriában érvényesülő piaci trendeket, a legkeresettebb kifejezéseket. A tippekre-tanácsokra, a segítsünk egymásnak jellegű tartalmakra nagyon sokan keresnek. Külön megnéztük a blog esetében kiemelt fiatalabb korosztályt, akik a Provident számára nem csupán a jelenben, de a jövőben is nagyon fontosak lehetnek. Ráadásul ezt a célcsoportot korábban senki nem szólította meg. Meg kellett vizsgálnunk, hogyan fognak reagálni, és látva az eredményeket ennél jobban nem is alakulhatott volna a gyakorlati megvalósítás.
Hogyan mértétek a teljesítményt és milyen eredményeket hozott a blog 2016-ban?
AG: Miután nulláról indítottuk, benchmarkok nem voltak. A célunk az volt, hogy folyamatos építkezés mellett növekedést mutassunk. A májustól decemberig tartó időszakban több mint 22.000 embert sikerült elérni a bloggal, ami 10-12 százalékos növekedést jelentett a Provident weboldalán. A jövőben ezt már kicsit szofisztikáltabban fogjuk mérni: bekerülnek a képbe olyan eljárások, amelyek segítségével az egyes blogposztok konverzióit is tudjuk mérni. A célunk, hogy folyamatos optimalizáció mellett növeljük a forgalmat és a konverziót, valamint új partnereket is behozzunk, akik friss látogatóbázissal látnak minket el.
Tartalmi partnerekről beszélünk?
AG: A content marketingnek két lábát szoktuk használni. Az egyik a belső tartalommarketing, amikor a blogra állítunk elő cikkeket és ezeket rendszeresen publikáljuk. Emellett kapcsolatban állunk több külső bloggerrel és portállal, akik szintén előállítanak hasonló tartalmakat, azonos stratégia mentén.
Egyelőre mennyire kötitek össze remarketinggel, értékesítési lépésekkel a látogatásokat?
GG: Ezen a területen is működik a fokozatosság elve. A blog tartalmait organikus módon szerettük volna megismertetni, ezért forgalmat nem vásároltunk. A látogatószám most már megfelelő ahhoz, hogy komolyan vegyük, és a jövőben össze is fogjuk fűzni, elsősorban social media jellegű remarketinggel. A következő lépések között szerepel az is, hogy a beérkező adatok alapján adatbázisokat és perszónákat építünk, hogy még jobban megismerjük a célközönséget. A hirdetések esetén már most is kiemelten használjuk a remarketinget, és nagyon jól működik.
A content marketing eleve nem úgy indult, hogy az első pillanattól a konverziót segítse elő. Házon belül is úgy kommunikáltuk, hogy hosszú távon fog eredményeket mutatni.
Erre mennyire volt nyitott a vezetőség?
GG: Hosszú előkészítés előzte meg a bevezetést. Amikor ennek a hasznát már számokkal, eléréssel alá tudtuk támasztani, és meg tudtuk mutatni, hogy a Facebookon megosztott videó milyen költséggel ér el egy-egy embert, akkor megkaptuk a szükséges támogatást. De megyünk tovább, és a jövőben ténylegesen konverzióalapra helyezzük az együttműködésünket.
A tartalom terjedelmében vagy formátumában is lesz fejlődés?
TM: 2017-ben már minden témacsoporthoz fogunk kapcsolni infografikákat, animált infografikákat, illetve forgatott videós tartalmakkal is elindulunk.
GG: Két irányban gondolkodunk, egyrészt testimonial videókban, amelyek nagyon népszerűek és a cég szempontjából is hatékonyak lehetnek, illetve influencer marketingben, amelyre a YouTube lenne a legalkalmasabb felület. Már itthon is azt látjuk, hogy a videó a legnépszerűbb formátum.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.