Kövess minket!

Marketing

Legyünk bátran kínaiak!

A médiaügynökségek és a médiapiac kilátásai mellett arról is beszélgettünk Gulyás Jánossal, az MEC médiaügynökség vezetőjével a 90.9 Jazzy Rádióban, hogy mit tanulhatunk a kínaiaktól. Tavaly 10 százalékot eshetett a reklámköltés, és idén sem lesz diadalmenet. A sok nehézség mellett ugyanakkor vannak fejlődési lehetőségek. Például azt, ami jól működik, bátrabban kellene lemásolni.

Gulyás János

Nem sok jóra számít 2012-ben a gazdaságban Gulyás János, az MEC médiaügynökség ügyvezető igazgatója, akivel január 16-án beszélgettünk a Médiapiac rádióműsorban a 90.9 Jazzy Rádióban. “A reklámpiac jó barométere a gazdasági várakozásoknak, és ez a barométer borús, esős, szeles időt ígér 2012-re” – foglalta össze. “Összességében azt gondolom: a fogyasztás csökkenni fog, a munkanélküliség növekedni fog, az elkölthető jövedelmek csökkeni fognak” – tette hozzá, miközben “ez még mindig egy optimista szcenárió, amely azt feltételezi, hogy az állam és a gazdaság rendben működik”.

A borús várakozások gyakran vezetnek végletes, “temető véleményekhez”, ezzel kapcsolatban úgy véli, nincs ok arra, hogy teljes médiatípusokat temessünk, bár a válság az egész médiapiacot sújtja, s ezen belül bizonyos médiumok “egy kicsit jobban szenvednek”, vagy a médiafogyasztás átrendeződése, vagy “a hirdetők méltánytalansága” miatt.

A hirdetők tartózkodását ugyanakkor egy médiaügynökségnek nem dolga “helyretenni”, mivel természetes piaci folyamat, hogy nehéz helyzetben a márkatulajdonosok megvágják a büdzséket, és az általuk leghatékonyabbnak tartott felületekre fókuszálnak. “A büdzséoptimalizálással racionális oldalról nehéz vitatkozni. Ennek viszont az a következménye, hogy bizonyos médiatípusok súlya csökken, vagy időnként akár el is tűnik. A rádió egyértelműen vesztese a folyamatnak, és ennek nem az az oka, hogy kevesebben hallgatnának rádiót, vagy kiderült volna, hogy kisebb a hatékonysága. Egyszerűen a kisebb büdzsékből kevesebb jut erre a területre”. A folyamat relatív nyertese a televízió és az online terület, míg relatív vesztese a rádió és – kisebb mértékben – a közterület.

A szakember a tavaly márciusi Médiapiac konferencián bemutatta az MEC prognózisát, akkor 2,5 százalékos reklámpiaci csökkenést várt a 2011-es évre vonatkozóan. Mostanra azonban – sokakkal együtt – jelentősen lefelé kellett módosítania a várakozásait, bár már – a jelen körülmények között optimistának tűnő – korábbi, óvatosan optimista becslést is többen kritikával fogadták, mondván, miért kell egyáltalán csökkenésről beszélni. Jelenleg úgy látja, 2011-ben a piac 10 százaléka tűnt el 2010-hez képest.

A kisebb költések ugyanakkor több munkával, más kompetenciák bevonásának szükségességével párosulnak. “A válságnak van egy olyan következménye, hogy kötelezővé válik a hatékonyság-növelés. A feladat az, hogy kevesebből kell ugyanolyan vagy jobb hatást elérni. Az egész piacot érinti, hogy kevesebb szakember dolgozik média, ügynökségi és hirdetői oldalon. A hatékonyság-növelési kényszer azt feltételezné, hogy okosabbnak kellene lennünk. Nagy kihívás, hogy kevesebben, olcsóbb embereknek kellene dolgozniuk – okosabban” – mondja az ügynökségi vezető. Ráadásul nem lehet jobban alátámasztott, alaposabb terveket készíteni, a jelenlegi piaci gyakorlat nem támogatja e logikát.

Az idei Médiapiac konferencián is előad Gulyás János, ezúttal nem költési becslést ismertet, hanem az MEC nemzetközi, itthon is használhatónak tűnő megoldásairól beszél. Kérdés ugyanakkor, hogy minden adaptálható-e egy kisméretű, követő piacon. “Vannak olyan dolgok, amelyeket nehéz megvalósítani, de van, ami csak elhatározás kérdése. Nemrégiben beszélgettem egy svéd szakemberrel, aki kutatásokat végez szerte a világban. Az egyik ilyen kutatása a copyright (szerzői jog) kérdéssel foglalkozik Kínában. Azt mondta, hogy mikor a szerzői jogi témát, a másolás kérdését előhozta a kínai beszélgetőpartnereinek, nem nagyon értették a dolgot. Megvilágosító volt számára, mikor az egyik azt mondta: ’So the issue with copyright… Ah, you mean, when you copy, you have to be right.’ Tehát a copyright kérdése úgy merül fel ennél a válaszadónál, hogy jól kell másolni. És bizonyos szempontból igaz, hogy lehetünk bátran kínaiak. Ami jól működik a világban, azt be kell építenünk a saját gyakorlatunkba, nem kellene félni attól, hogy nem mi vagyunk az elsők a világon.”

A fentiek persze csak bizonyos megszorításokkal érvényesek. Egyfelől vannak lelki gátak: előre feladjuk, megmagyarázzuk, mi miért nem lehetséges. Ezen túlmenően ugyanakkor a piacméret bizonyos helyzetekben valóban gátat jelent. Például mobilapplikációt fejleszteni arányosan egészen más befektetés a hatalmas amerikai piacon, vagy itthon.

 

A beszélgetés hanganyaga a műsor környezetében elhangzott remek zenékkel együtt elérhető ezen a linken. Műsorunk, a Médiapiac minden hétfőn hallható a Jazzy Rádióban, 19 órai kezdettel.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom