Kövess minket!

Marketing

Legyen Budapest Európa startup központja!

Az Infotér és a kormány célja a csábító környezet, a vonzó és élhető startup ökoszisztéma kialakítása, hogy ne csak magyar vállalkozások, hanem külföldiek is megtalálják helyüket Budapesten.

Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program, állítja az Infotér munkatársa. Azonban ma még semmilyen statisztikai adat nem létezik arról, hogy hány startup vagy annak tekinthető vállalkozás működik Magyarországon. Persze nehéz a fogalom meghatározása is, így az alapoknál kellett kezdeni a munkát. Szakolyi András, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) startup-okkal foglalkozó szakértője és Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője, a Digitális Startup Stratégia koordinátora erről beszélt az Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett Információs Társadalom Parlamentje konferencián tartott előadásuk kapcsán.

A Kormány felkérésére, a Digitális Jólét Program részeként elkezdődött a Digitális Startup Stratégia elkészítése, amely szeptember végéig két fontos mérföldkőhöz fog eljutni:

  1. Elkészül egy valós, 2016-ban érvényes helyzetelemzés a vállalkozásokról, vállalkozókról, akik startupperként tevékenykednek. „Ennek a helyzetelemzésnek a része lesz egy közigazgatáshoz kapcsolódó áttekintés is, mely áttekinti az ökoszisztéma fejlesztésének legjobb nemzetközi gyakorlatait.”
  2. Meghatározásra kerül egy cél és eszközrendszer az ökoszisztéma fejlesztéséhez, hiszen a stratégia legfontosabb célja, hogy Budapest és szűk környezete nemzetközi szinten is felkerüljön a startup központok térképére.

„Sokat halljuk a startup szót, de nem mindig helyesen alkalmazzuk. Általában újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokról van szó, melyeket többnyire termék- vagy üzleti modell innováció jellemez. Ezek a cégek nem kizárólag a magyar piacra koncentrálnak, hanem nemzetközi porondra törekednek” – határozza meg a fogalmat Szakolyi András, az Infotér startup-okkal foglalkozó szakértőjével.

Magyarországról három-négy céget említenek, amelyek itt indultak, innen nőttek nemzetközi nagyvállalattá, ezek a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, IND. Ezek a cégek azok, néhány más társukkal együtt, amelyek sikerrel léptek ki a globális piacra, sikeresen vonzottak be befektetőket, mégis Magyarországon, Budapesten teremtenek munkahelyeket, fizetik az adójuk egy részét.

Van még hely a térképen

„A hozzánk hasonló kiindulási helyzetű országok közül talán a chilei, az észt és a portugál állami szerepvállalás a legsikeresebb” – mondja Ács Zoltán. „Portugália a kétezres évek elején ugyanonnan indult, mint Magyarország. Ma pedig az angyalbefektetések összege eléri az összes németországi angyalbefektetés 60 százalékát, ami arányait tekintve egészen kimagasló teljesítmény. Portugália mára több fontos nemzetközi webes és startup konferencia helyszíne, kiváló akcelerátorai, tapasztalt befektetői és sikeres startupjai vannak” – tette hozzá.

Az Infotér által meghatározott cél éppen ez: megfelelő környezetet, ökoszisztémát teremteni az induló vállalkozásoknak.

A startup ökoszisztéma

Az ökoszisztéma a természeti környezet leírásából átvett kifejezés, és világszerte arra utal, hogy nem egyszerű gazdasági, adózási, vagy támogatási politikáról van szó, hanem egy összetett rendszerről. Éppen ezért a Digitális Startup Stratégia több sarokponttal is számol ezen a területen.

Elsősorban a vállalkozási kedv emelése lehet kiemelt állami cél, hiszen hazánkban a vállalkozók megítélése még mindig nagyon negatív, az EU-s országok közül az utolsó helyen kullogunk a témában. Ez fontos célja a programnak, mivel a startupok, és vállalkozások fejlesztése nem csak szabályozási, hanem kulturális kérdés is. Az előbbi területen a Kormány tud tenni, az utóbbinál viszont erős tudatformálásra van szükség, amiben szerepet vállalhat az Infotér és a Design Terminál is.

„Emellett szükség van a 30-40-es korosztály bevonzására a vállalkozói létformába” – mondta Ács Zoltán. „Hatalmas potenciál rejlik ebben a generációban, ugyanis a legsikeresebb startupperek közülük kerülnek ki. Ma Magyarországon még nem elfogadott, nem kiforrott az a mentalitás, hogy a startupperek az ötletüket folyamatosan teszteljék, a félkész, vagy béta terméket mihamarabb nyilvánosság elé vigyék. Ezzel a problémával is foglalkozik a Digitális Startup Stratégia.”

A Digitális Jólét Program támogatásával egy új portál is készül, amely a Budapest Makers nevet viseli majd. A térképalapú adatbázis olyan felületet fog biztosítani a vállalkozást indítani akaró hazai fiatalok vagy épp a magyar és külföldi befektetők számára, amelyen megtalálják a számukra fontos információkat és témákat.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Ács Zoltán szerint a legfontosabb az aktív üzleti angyalok támogatása, valamint egy adókedvezmény-rendszer bevezetése, a co-investment sémák létrehozása. A co-investment sémák lényege, hogy az angyalbefektető tőkéje mellé az állam is beszáll egy jelentősebb összeggel, ezzel többszörözve az angyalbefektetés hatását és csökkentve a befektető kockázatát. Az angyaloknak nyújtott adókedvezmény pedig segít ösztönözni a befektetési hajlandóságot, és szintén csökkenti a kockázatokat.

„Fontosnak tartjuk a női vállalkozók támogatását és ebben a tekintetben nem állunk rosszul. Mintaként Santiago (Chile) lebeg előttünk: míg a Szilícium völgyben 10% alatti a női startup vezetők aránya, ráadásul folyamatosan csökken, Chilében a legmagasabb az arányuk, 20% feletti. Mi is ehhez hasonló mutatót szeretnénk elérni” – tette hozzá Ács Zoltán.

A munkaerőhiány leküzdése

A startupok fejlődésének, az ökoszisztéma megteremtésének egyik legsarkalatosabb kérdése a programozóállomány, még akkor is, ha nem IT cégekről beszélünk. A Digitális Startup Stratégia azokat a vállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni, amelyeknek fontos része a digitális technológia.

A Prezi design cég, vagy IT? – teszik fel a kérdést. A Ustream sem csak informatikai vállalkozás, hanem videómegosztó. Nem csupán klasszikus programozó cégeket akarunk támogatni, hanem minden olyan gyors növekedést prognosztizáló vállalkozást, amelynek lételeme, működési alapeleme az információs technológia. És sajnos mind a programozói, mind a tartalomfejlesztési területeken is jelentős a munkaerőhiány.

„A Digitális Exportfejlesztési Stratégia és az Infotér adatai szerint ma Magyarországon 22.000 programozó hiányzik a munkaerőpiacról.

Ez hatalmas szám, a jelenlegi képzéssel ezt lehetetlen pótolni, és egészen addig nem is lesz könnyű, amíg Angliában, Németországban a fizetések akár a tízszeresét teszik ki a magyar bérnek. Ennek a problémának a megoldására is tesz javaslatot a stratégia, olyan egyedi módszert javasol, amelyben egyfajta fordított startup vízum kerül bevezetésre, amellyel idecsábíthatóak képzett programozók a világ minden részéről.

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Fókuszban a biztonság – újabb kampányt indít a HUMDA a balesetek számának csökkentéséért

Nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgoznak a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért – hangsúlyozza Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: Lázár László, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kommunikációs igazgatója

A közlekedésbiztonság erősítése a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. egyik fő célja. Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója szerint a HUMDA nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgozik a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért és a balesetek számának radikális csökkentéséért.

Tavasszal Michelisz Norberttel, Talmácsi Gáborral és Szujó Zoltánnal indult a „Maradj ember a volán mögött is” kampányuk. Most ugyanezzel az üzenettel egy új, ezúttal nem a versenypályákról és környékükről érkező főszereplőkkel indul figyelemfelkeltő akció.

Lehet, hogy néhányan már találkoztak is legújabb kampányunkkal, amelyet ezúttal nyolc közismert személyiséggel együtt készítettünk. Az üzenet változatlan: „Maradj ember a volán mögött is!” – erre ezúttal Anger Zsolt, Balázs János, Görbicz Anita, Kautzky Armand, Pindroch Csaba, Szalóczy Pál, Vincze Ottó és Weisz Fanni hívja fel a figyelmet. A teljes médiamixet lefedő kampánnyal a televízióban, közterületen, tömegközlekedési járműveken, online felületeken és a nyomtatott sajtóban is találkozhatunk.

Másképp hangzik a „Maradj ember a volán mögött is” szlogen a nem az autósport területén mozgó hírességek szájából?

Mind a nyolc főszereplő a szakmájában kiemelkedőt nyújtó szakember: színész, zenész, sportoló, modell és műsorvezető is felhívja a figyelmet arra, hogy a KRESZ szabályait tiszteletben tartó biztonságos közlekedés és az emberséges viselkedés sokkal fontosabb annál, mint stressztől fűtötten rohanni valahova. A címlapról kilépve a szereplők arra mutatnak rá, hogy néha ugyan a kimagasló eredményeik, szakmai sikereik helyett apró bulvárhírek kapcsán olvashatunk róluk a sajtóban, mégis inkább az ilyen témákkal kerüljenek rivaldafénybe, mint egy súlyos közlekedési balesettel összefüggésben. Saját üzeneteikben felhívják a figyelmet többek között az elsőbbségadás, a láthatóság, a kölcsönös bizalom és az empátia fontosságára, valamint a vezetés közbeni telefonhasználat, a hangos zenehallgatás és az indulatvezérelt döntések veszélyeire is.

Szalóczy Pál a kampány keretei között a láthatóság fontosságára hívja fel a figyelmet

Valamelyest csökkent, de még mindig riasztóan magas a halálos balesetek száma Magyarországon. Hatással lehetnek a plakátkampányok a közlekedési morálra?

A közlekedési balesetben elhunytak száma 2020-ban 450-re csökkent Magyarországon. Ez a szám még mindig magas. A HUMDA kiemelt célja ezért a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának radikális csökkentése. Ezt szolgálja a társadalom széleskörű, szemléletformáló edukációja a nemzetközi példák átvételével, innovatív technológiák bevonásával az Európai Unió és az ENSZ balesetmegelőzési irányelvei mentén. A munkából persze az autóvezetőknek, a kerékpárosoknak, a gyalogosoknak és a közlekedés minden résztvevőjének egyaránt ki kell vennie a részét. Bízunk benne, hogy plakátjaink és látványos filmjeink üzenetei célt érnek és gondolatébresztően hatnak a közlekedés valamennyi résztvevőjére.

Weisz Fanni azt szeretné, ha az újságoknak balesetek híján másról kellene beszámolniuk
Tovább olvasom

Marketing

Márki-Zay Sorost védő plakátkampányának üzenetét cáfolja a Századvég

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg, ennek fényében pedig könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal Soros védelmében tervezett plakátkampánya félrevezető.

Közzétéve:

Borítóképünkön Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje

Márki-Zay Péter a közelmúltban kijelentette, 400 óriásplakáton fogja hirdetni, hogy Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra. Nem ez az első alkalom, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje védelmébe veszi az amerikai milliárdost, hiszen az október 23-ai ünnepi beszédében kifejtette, hogy “Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani” – áll a Századvég MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Megjegyezték, hogy Soros 2015-ben publikált javaslatcsomagja szerint “biztonságos útvonalakat kell létesíteni” a migránsok számára, többek között azzal, hogy “Görögországból a célországaikba szállítjuk őket”. A szóban forgó migrációs útvonal Magyarországot is érintette volna, a nemzeti kormány azonban a fizikai határzár felépítésével, valamint a határvédelem megerősítésével gátat szabott a terv megvalósulásának – írták.

Az elemzés szerint

az amerikai üzletember nevével fémjelzett nyílt társadalom ideológiájának egyik legfontosabb eleme a bevándorlás ösztönzése.

Soros György – 2015-ben, az európai migrációs krízis kezdetén a Financial Times hasábjain – a bevándorlók elosztási mechanizmusával összefüggésben leszögezte, hogy “ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”, majd ugyanebben az évben úgy vélte, hogy “az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente” – tették hozzá.

A Századvég felidézte, Soros úgy gondolta továbbá, hogy “az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”, valamint nézete szerint az Európai Uniónak évente legalább 8-10 milliárd eurót kellene migrációs célokra fordítania, melynek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokról teremthetné elő hitelfelvétellel.

Az amerikai milliárdos azt is világossá tette – tette hozzá a Századvég -, hogy

“a mi tervünknek a bevándorlók védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

Ezenfelül a Nyílt Társadalom Alapítványok a saját bevallása szerint is “hosszú ideje támogatást nyújt menekülteket és migránsokat segítő szervezeteknek“, Magyarországon “a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság részesült támogatásban, amelyek többek között jogi segítséget nyújtanak migránsoknak és menedékkérőknek” – olvasható az elemzésben.

A Századvég szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok egy nemzetközi szinten működő, kifejezetten a migránsokat támogató programot is működtet (International Migration Initiative), amely egyebek mellett a “befogadó és integrált” társadalmak létrehozatalát célozza, többek között azzal, hogy bevándorlókat vonna be a városi közigazgatásba. Ugyancsak sokatmondó, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években bőkezűen támogatta azokat a hazai lobbiszervezeteket, amelyek bevándorláspárti álláspontra helyezkedtek, ennek megfelelően – taglalták a kutatásban.

Hozzátették, hogy a Menedék egyesület 2016-ban több mint 68 ezer dolláros, míg a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2019 között összesen 1 millió 510 ezer dolláros adományban részesült a Soros-alapítványtól.

Célpontban Magyarország

Kiemelték azt is, hogy Magyarország évek óta a bevándorláspárti brüsszeli elit kritikáinak kereszttüzében áll a – határok védelmére és a kontrollálatlan bevándorlás elutasítására épülő – határozott migrációs politikája miatt.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben hazánk menekültügyi szabályozása miatt, majd 2018-ban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához – idézték fel.

Ez utóbbi testület a 2020. december 17-i ítéletében elmarasztalta Magyarországot az említett ügyben, ezt követően 2021 novemberében Brüsszel úgy határozott, hogy – pénzbírság kiszabását kérve – az Európai Unió Bírósága elé idézi hazánkat, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet – írták.

“Kijelenthető tehát, hogy Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek – a brüsszeli erőkkel karöltve, különböző eszközökkel, illetve módokon – hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg. Ennek fényében könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal említett plakátkampánya félrevezető”

– olvasható a Századvég elemzésében.

Tovább olvasom