Kövess minket!

Marketing

Legyen Budapest Európa startup központja!

Az Infotér és a kormány célja a csábító környezet, a vonzó és élhető startup ökoszisztéma kialakítása, hogy ne csak magyar vállalkozások, hanem külföldiek is megtalálják helyüket Budapesten.

Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program, állítja az Infotér munkatársa. Azonban ma még semmilyen statisztikai adat nem létezik arról, hogy hány startup vagy annak tekinthető vállalkozás működik Magyarországon. Persze nehéz a fogalom meghatározása is, így az alapoknál kellett kezdeni a munkát. Szakolyi András, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) startup-okkal foglalkozó szakértője és Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője, a Digitális Startup Stratégia koordinátora erről beszélt az Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett Információs Társadalom Parlamentje konferencián tartott előadásuk kapcsán.

A Kormány felkérésére, a Digitális Jólét Program részeként elkezdődött a Digitális Startup Stratégia elkészítése, amely szeptember végéig két fontos mérföldkőhöz fog eljutni:

  1. Elkészül egy valós, 2016-ban érvényes helyzetelemzés a vállalkozásokról, vállalkozókról, akik startupperként tevékenykednek. „Ennek a helyzetelemzésnek a része lesz egy közigazgatáshoz kapcsolódó áttekintés is, mely áttekinti az ökoszisztéma fejlesztésének legjobb nemzetközi gyakorlatait.”
  2. Meghatározásra kerül egy cél és eszközrendszer az ökoszisztéma fejlesztéséhez, hiszen a stratégia legfontosabb célja, hogy Budapest és szűk környezete nemzetközi szinten is felkerüljön a startup központok térképére.

„Sokat halljuk a startup szót, de nem mindig helyesen alkalmazzuk. Általában újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokról van szó, melyeket többnyire termék- vagy üzleti modell innováció jellemez. Ezek a cégek nem kizárólag a magyar piacra koncentrálnak, hanem nemzetközi porondra törekednek” – határozza meg a fogalmat Szakolyi András, az Infotér startup-okkal foglalkozó szakértőjével.

Magyarországról három-négy céget említenek, amelyek itt indultak, innen nőttek nemzetközi nagyvállalattá, ezek a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, IND. Ezek a cégek azok, néhány más társukkal együtt, amelyek sikerrel léptek ki a globális piacra, sikeresen vonzottak be befektetőket, mégis Magyarországon, Budapesten teremtenek munkahelyeket, fizetik az adójuk egy részét.

Van még hely a térképen

„A hozzánk hasonló kiindulási helyzetű országok közül talán a chilei, az észt és a portugál állami szerepvállalás a legsikeresebb” – mondja Ács Zoltán. „Portugália a kétezres évek elején ugyanonnan indult, mint Magyarország. Ma pedig az angyalbefektetések összege eléri az összes németországi angyalbefektetés 60 százalékát, ami arányait tekintve egészen kimagasló teljesítmény. Portugália mára több fontos nemzetközi webes és startup konferencia helyszíne, kiváló akcelerátorai, tapasztalt befektetői és sikeres startupjai vannak” – tette hozzá.

Az Infotér által meghatározott cél éppen ez: megfelelő környezetet, ökoszisztémát teremteni az induló vállalkozásoknak.

A startup ökoszisztéma

Az ökoszisztéma a természeti környezet leírásából átvett kifejezés, és világszerte arra utal, hogy nem egyszerű gazdasági, adózási, vagy támogatási politikáról van szó, hanem egy összetett rendszerről. Éppen ezért a Digitális Startup Stratégia több sarokponttal is számol ezen a területen.

Elsősorban a vállalkozási kedv emelése lehet kiemelt állami cél, hiszen hazánkban a vállalkozók megítélése még mindig nagyon negatív, az EU-s országok közül az utolsó helyen kullogunk a témában. Ez fontos célja a programnak, mivel a startupok, és vállalkozások fejlesztése nem csak szabályozási, hanem kulturális kérdés is. Az előbbi területen a Kormány tud tenni, az utóbbinál viszont erős tudatformálásra van szükség, amiben szerepet vállalhat az Infotér és a Design Terminál is.

„Emellett szükség van a 30-40-es korosztály bevonzására a vállalkozói létformába” – mondta Ács Zoltán. „Hatalmas potenciál rejlik ebben a generációban, ugyanis a legsikeresebb startupperek közülük kerülnek ki. Ma Magyarországon még nem elfogadott, nem kiforrott az a mentalitás, hogy a startupperek az ötletüket folyamatosan teszteljék, a félkész, vagy béta terméket mihamarabb nyilvánosság elé vigyék. Ezzel a problémával is foglalkozik a Digitális Startup Stratégia.”

A Digitális Jólét Program támogatásával egy új portál is készül, amely a Budapest Makers nevet viseli majd. A térképalapú adatbázis olyan felületet fog biztosítani a vállalkozást indítani akaró hazai fiatalok vagy épp a magyar és külföldi befektetők számára, amelyen megtalálják a számukra fontos információkat és témákat.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Ács Zoltán szerint a legfontosabb az aktív üzleti angyalok támogatása, valamint egy adókedvezmény-rendszer bevezetése, a co-investment sémák létrehozása. A co-investment sémák lényege, hogy az angyalbefektető tőkéje mellé az állam is beszáll egy jelentősebb összeggel, ezzel többszörözve az angyalbefektetés hatását és csökkentve a befektető kockázatát. Az angyaloknak nyújtott adókedvezmény pedig segít ösztönözni a befektetési hajlandóságot, és szintén csökkenti a kockázatokat.

„Fontosnak tartjuk a női vállalkozók támogatását és ebben a tekintetben nem állunk rosszul. Mintaként Santiago (Chile) lebeg előttünk: míg a Szilícium völgyben 10% alatti a női startup vezetők aránya, ráadásul folyamatosan csökken, Chilében a legmagasabb az arányuk, 20% feletti. Mi is ehhez hasonló mutatót szeretnénk elérni” – tette hozzá Ács Zoltán.

A munkaerőhiány leküzdése

A startupok fejlődésének, az ökoszisztéma megteremtésének egyik legsarkalatosabb kérdése a programozóállomány, még akkor is, ha nem IT cégekről beszélünk. A Digitális Startup Stratégia azokat a vállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni, amelyeknek fontos része a digitális technológia.

A Prezi design cég, vagy IT? – teszik fel a kérdést. A Ustream sem csak informatikai vállalkozás, hanem videómegosztó. Nem csupán klasszikus programozó cégeket akarunk támogatni, hanem minden olyan gyors növekedést prognosztizáló vállalkozást, amelynek lételeme, működési alapeleme az információs technológia. És sajnos mind a programozói, mind a tartalomfejlesztési területeken is jelentős a munkaerőhiány.

„A Digitális Exportfejlesztési Stratégia és az Infotér adatai szerint ma Magyarországon 22.000 programozó hiányzik a munkaerőpiacról.

Ez hatalmas szám, a jelenlegi képzéssel ezt lehetetlen pótolni, és egészen addig nem is lesz könnyű, amíg Angliában, Németországban a fizetések akár a tízszeresét teszik ki a magyar bérnek. Ennek a problémának a megoldására is tesz javaslatot a stratégia, olyan egyedi módszert javasol, amelyben egyfajta fordított startup vízum kerül bevezetésre, amellyel idecsábíthatóak képzett programozók a világ minden részéről.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom