Marketing
Legyen a CSR az üzleti működés része
Öko kategóriában nyert a múlt év végén nemzetközi díjat a MOL sütőolaj-gyűjtő kampánya. Ennek kapcsán beszélgettünk Pánczél Andreával a Jazzy Rádióban CSR-ról, a fogalmat érintő szkepszisről, a valóban jó példákról. Szó esett emellett a médiapiac kilátásairól és a tévés hírműsorokról is. Ha valaki lemaradt az adásról, most a szöveges összefoglalóval pótolhat!
 |
| Pánczél Andrea |
Kisütöttük: ide vele! szlogennel futó sütőolaj-gyűjtő kampányával nyert díjat a European Excellence Awards (EEA) Ökológia és környezet kategóriájában a MOL. Utóbbi kategóriában eddig még nem volt magyar siker, s az aktivitás 2012-ben is folytatódik, ennek kapcsán beszélgettünk a Jazzy Rádióban Pánczél Andreával, a társaság magyarországi kommunikációs igazgatójával CSR-ről, felelősségvállalásról, hirdetési piacról.
Miközben nem várták a sikert, s elmondása szerint külön öröm volt, hogy öko kategóriában nyertek díjat, a kommunikációs szakember alapvetően egyik, a témában közkézen forgó kifejezéssel – CSR, vállalati felelősségvállalás, fenntartható fejlődés – sincsen igazán jóban, mivel a CSR-hoz hasonló kifejezések sokak számára érthetetlenek, megfoghatatlanok.
Ha már mindenképpen definíciót kell keresni, akkor a fenntartható fejlődés kapcsán az ENSZ egyik szervezetének a meghatározását tartja megfelelőnek. Eszerint “úgy éljünk ma, hogy a jövő generációinak is ugyanolyan lehetőségei legyenek, mint nekünk”. Ez a szakember szerint megfoghatóbb, és a fogyasztóktól a vállalatokon át a kormányzatokig értelmezhető.
“A CSR-t, azaz a vállalati felelőségvállalást elsősorban a vállalatok számára találták ki. Ezt Magyarországon elsősorban úgy értelmezik, hogy a külső környezetben megtalálható társadalmi problémákra próbálnak megoldást találni” – folytatja Pánczél Andrea, aki szerint tágítani kell az értelmezést, és nem csupán külső segítségben kell gondolkodni, hanem a vállalat belső működésében is meg kell jelennie a szemléletnek, illetve az üzletszerű működés részét kell képeznie, annál is inkább, mert a környezeten kívül a munkavállalók és a befektetők is érintettek.
A kommunikációs vezető szerint máig előfordul, hogy bizonyos cégek – rossz példát mutatva – kizárólag arra törekszenek a felelősségvállalás örve alatt, hogy a logójukat minél többen lássák, “ahelyett, hogy csendben segítenek”. Ugyanakkor egyre több a jó kezdeményezés, és sokféle aktivitás belefér a fenntarthatósági programokba. A MOL számára ilyen a sütőolaj kampány, a fiatal tehetségek vagy sportágak támogatása, illetve a középiskolásoknak szervezett természettudmányi verseny is.
Szó esett a MOL-ról, mint hirdetéspiaci szereplőről is. Annak idején a vállalat az OMV “támadás” farvizén lépett ki a hallgatag óriás szerepéből, és imázskampánnyal igyekezett felépíteni “a szeretet faktort” a magyar fogyasztókban, illetve azt a képet, hogy több mint egy benzinkút hálózat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az INA-ügyet is pozitívba tudja-e fordítani a cég, mint a néhány évvel korábbi esetet.
“Az biztos, hogy mostanra sokkal többet tudnak a fogyasztók a MOL-ról, mint évekkel ezelőtt, tehát nincs azaz információhiány. Mostanra az sem kérdés, hogy a MOL magyar vagy nemzetközi vállalat”, így Pánczél Andrea. Egy friss felmérés szerint az emberekben tiszta a kép, miszerint “a MOL egy magyar nemzetközi vállalat. Nem jobb az, ha csak magyar, nem jobb, ha nemzetközi. A kettő bőven elfér egymás mellett”. Ami az INA körüli eseményeket illeti, azokat e kutatás szerint a megkérdezettek az üzletmenet részének tekintik.
Mivel a MOL-os vezető korábban többek között a TV2-ben dolgozott hosszú ideig, műsorvezetőként és hírigazgatóként, így felmerült a kérdés, nem vágyik-e vissza a médiás pörgésbe. Mint elmondta, “újságírói szemmel most nagyon izgalmas időszakot élünk. A gazdasági, politikai helyzet olyan, hogy igenis nagyon sok hír van nap mint nap, amelyeknek viszont csak egy részét látom viszont a televízióban. Én már médiafogyasztóként látom ezt a helyzetet, úgyhogy online tájékozódom, hiszen sokkal frissebb. A mai médiahelyzetben nincsen nagy nosztalgiám egyik hírműsor iránt sem. Természetesen nagyon kedves emlékeim vannak a televíziós korszakból”.
Ami a 2012-es kilátásokat illeti: a médiapiacra Pánczél Andrea szerint is nehéz év vár, melyet jelentősen meghatároz a bizonytalanság. A nagy hirdetők nagyrészt multik, amelyek a korábbiaknál is jobban meggondolják, mire költenek. Felértékelődhet a célzott elérés, elsősorban online és az új technológiákkal kapcsolatos kísérletező kedv is – zárta gondolatait.
A beszélgetés hanganyaga a műsor környezetében elhangzott remek zenékkel együtt elérhető ezen a linken. Műsorunk, a Médiapiac minden hétfőn hallható a Jazzy Rádióban, 19 órai kezdettel.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.