Kövess minket!

Marketing

Lassult, de a járvány előttinek még mindig kétszerese volt az online kiskereskedelem bővülése

Tavaly Magyarországon az online kiskereskedelemi piac 1203 milliárd forintos forgalmat ért el, melyhez közel 70 millió darab sikeres belföldi rendelés társult; a bővülés üteme kissé lassult ugyan az előző évi 45 százalékról 32,4 százalékra, viszont így is kétszer gyorsabb volt, mint a világjárvány előtti években – közölte a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatását az MTI-vel.

A forgalom alapján az online kiskereskedelem aránya a teljes kereskedelmen belül 10,4 százalék lett. A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), de a két mutató bővülési üteme tavaly – dacára a magas inflációnak – kiegyenlítődött, 2022-ben pedig akár már nagyobb növekedési dinamika is jellemezheti majd a tranzakciószámot, mint a forgalmat.

Közölték: a magas bővülési ütem azért lehet tartós, mivel egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelnek az emberek az internetről, az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2021 végére elérte a 19-20 online rendelés/fő/év szintet.

Rácz Csaba, az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója a közleményben kifejtette, a járványhelyzet összességében az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat. Az aktív internetező felnőttek 6,5 milliós populációjának 78,4 százaléka, mintegy 5,1 millióan vásárolnak online. Ebből 3,7 millióan termékeket is vesznek, mondta.

Az online kiskereskedelmi forgalom csaknem fele a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében realizálódik.

Pest megye önmagában háromszor nagyobb, mint a sorban következő Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megye. A középső országrész előnyét a rendelési frekvenciában lévő különbség adja: a fővárosi és pest megyei online vásárók jóval gyakrabban rendelnek, mint az országos átlag.

Az online vásárlás terjedését jól szemlélteti az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek (gyűjtőnéven FMCG-termékek) piaca.

A pandémia előtt ez a szegmens alig tudott teret szerezni magának a magyar e-kereskedelmi piacon, az elmúlt két évben azonban robbanásszerű fejlődésen ment át – ismertette Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Az FMCG internetes értékesítési forgalma 2021-ben 53,7 százalékkal nőtt Magyarországon: ezzel ez lett a leggyorsabban bővülő szegmens az online kiskereskedelmen belül, miközben a negyedik legnagyobb online területté is vált az 1203 milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar piacon a műszaki cikkek, a ruházat, illetve a játék/ajándék kategóriák után.

Tavaly is a házhoz szállítás volt a legnépszerűbb, a tranzakciók 74 százalékát kérték így a vásárlók, ugyanakkor egyre több figyelmet szentelnek a futárszolgálatok és a kereskedők is a csomagautomatáknak.

2021 eleje óta hatalmas bővülésen ment át ez az átvételi mód: egy év alatt több mint 800 új automatát üzemeltek be,

mostanra a magyarországi csomagautomata-hálózat összesített száma meghaladja az 1250 darabot.

Marketing

Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány

Idén tizedik alkalommal hirdette meg az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) a magyar sertéshúst népszerűsítő programot.

Közzétéve:

Borítókép: Szürke mangalicák az őshonos állatfajok bemutatására és tartására épült Farkas majorban, Karcag határában. MTI Fotó: Mészáros János

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón kedden Budapesten elmondta, Magyarország 96 százalékban önellátó sertéshúsból. Az ellátásbiztonság fenntartása pedig akkor valósulhat meg, ha nemcsak a kormányzat, hanem a magyar fogyasztók is a magyar sertéshús mellett “teszik le a voksukat” – jelentette ki az államtitkár.

Feldman Zsolt azt mondta, háborús helyzet van, amely a mezőgazdasági termelőket, élelmiszeripari vállalkozásokat, kiskereskedelmet és a fogyasztókat is érinti, a háborús infláció ugyanis mindenkit sújt. Ebben a gazdasági helyzetben a hazai kiskereskedelemtől a tárca azt várja, hogy a lehető legnagyobb mértékben magyar termelésből származó sertéshúst kínáljon a fogyasztóknak – mondta az államtitkár.

Hozzátette,

a magyar fogyasztókat azzal tudják segíteni, hogy az áruházakban magyar zászlóval jelölik a magyar termelésből érkező húsokat,

és hangsúlyozta a magyar húsipari termékek kiváló minőségét és megfelelő mennyiségét.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese elmondta, a július 5-től augusztus 31-ig tartó kampányidőszakban a sertéshúsból készült grillételekre helyezik a hangsúlyt.

Az elmúlt tíz évben évente 1-1 kilogrammal sikerült Magyarországon növelni a sertéshúsfogyasztást, a 2013-as 24 kilogrammról 33 kilogramm körüli mennyiségre. A magyar fogyasztás a hazai sertéstenyésztésnek és feldolgozásnak erős bázisa, amit meg kell őrizni, hogy a szektor minél jobb helyzetbe kerülhessen – mondta.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke arról beszélt, hogy az év elejéhez képest 60-65 százalékkal nőtt az élő sertések ára, ám a takarmány, valamint az energiahordozók drágulása és a bérek emelkedése jelentősen emeli a termelés önköltségét is. Éder Tamás úgy vélte, ebben a helyzetben

“nem hitegethetjük a magyar fogyasztót azzal, hogy a sertéshús ára a következő időszakban szinten maradna, valószínű, hogy további, folyamatos és érdemi növekedéssel kell sajnos szembesülnünk”.

Egyúttal arra kérte a kis- és a nagykereskedőket, valamint a fogyasztókat, hogy a patrióta szolidaritás jegyében, tudatos vásárlóként, magyar sertéshúst és magyar sertéshús-készítményt vásároljanak az üzletekben.

Tovább olvasom

Marketing

Másodszor készült az ügyfélélmény-érettséget vizsgáló riport hazánkban

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a CXPA Hungary által kezdeményezett CX&RESEARCH 2022 webináriumához csatlakozott nagyvállalatok és ügynökségek arra adtak választ, hogy hol is tartunk ma az ügyfélélmény-érettség területén, és milyen kihívásokkal, élményekkel és feladatokkal találkoznak a hazai szakemberek. Az idei riport eredményei és a nagy látogatottságú április végi webináriumon tartott előadások felvételei már elérhetők.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Humanize és a többi részvevő ügynökség az ügyfeleikkel közös április végi előadásokon keresztül mutatta meg, hogy hol is tart ma Magyarországon az ügyfélélmény: Burka Szilvia (Praktiker), Ferenczhalmy Bálint és Knausz Beáta (OTP), Jackson Szilvia (Telekom), Pálóczi Tamás (Deutsche Telekom), Pozvai Zsolt (Develor) és Sulyok László (Provident) gyakorlati példáikkal hasznos ügyféloldali tapasztalataikat is megosztották a webinárium több száz érdeklődőjével.

Jól megfigyelhető, hogy verseny ma már iparágakon is átnyúlik: ha valahol jót tapasztalnak az ügyfelek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik.

Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára. Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, amelyek tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapították meg a szakemberek.

Ami a B2B kutatást illeti, az elmúlt évi, sorrendben első ügyfélélmény-kutatáshoz képest a 250+ fős nagyvállalatok esetén idén megfigyelhető, hogy háromszorosára nőtt azoknak a száma, amelyeknek van ügyfélélmény-stratégiája, és másfélszeresére azoké, amelyek az ügyfélélményt a vállalati stratégiájukba építették. Ebben az évben közel kétszer annyi nagyvállalat állította azt, hogy az ügyfélélmény-mutatókat beépítették a vállalat mérési rendszerébe, és az ügyfélhangokat is egyre több cég veszi figyelembe a fejlesztéseik során (33% vs. 24%), mindeközben a munkatársak rendszeres ügyfélközpontúsági oktatása továbbra is alacsony szinten áll (12%), és ezzel párhuzamosan a munkavállalói élmény növelésére való törekvés is jelentősen csökkent, 32%-ról 23%-ra.

Ami a 250-főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok összevetését érinti, ez a dimenzió azt mutatja, hogy a kisebb vállalatok között kétszer többen vannak az ügyfeleiket és igényeiket teljes mértékben ismerők, és 30%-kal többen figyelnek a munkavállalói élmény javítására is, miközben a felmérés alapján az látszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé végeznek rendszeres ügyfélélmény-méréseket (16% vs. 45%), az ügyfélút-térképezést pedig csupán a válaszadók 5%-a használja a fejlesztésekhez ebben a vállalati kategóriában, tehát negyedannyian, mint a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Az idei CX&Research ügyfélélmény-érettségi riport fő üzenete, hogy a teljes vezetőségnek a CX-fejlesztés mögött kell állnia, mert enélkül csak elszigetelt projekteken tudnak dolgozni a munkatársak, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a CX-szakemberek ne csak a fogyasztókra, a munkatársakra, de a vezetőkre is figyeljenek, és találják meg azt a közös utat, ahol az érdekek és a célok találkoznak.

A folyamatos vezetői támogatás fenntartása ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a cég stratégiai céljaival összhangban fenntarthatóvá válik a cég növekedése, és az ügyfelek érzelmileg is kötődnek a vállalathoz. Minél következetesebbek vagyunk az ügyfeleinknek nyújtott élményeinket illetően, annál jobban fognak kötődni hozzánk és annál tovább maradnak velünk

– áll az idei CX&Research ügyfélélmény-érettség átfogó riportjában.

A 2022-es CX&Research ügyfélélmény-érettségi riportot itt érhetik el, míg az április végi webinárium előadásainak felvételeit ide kattintva tölthetik le az érdeklődők.

Tovább olvasom

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom