Kövess minket!

Marketing

Lassan felnőttkorba lép a hazai digitális marketing

A legtöbb jelentős médium már közölte a digitális marketinget idén várhatóan uraló trendek gyűjteményét. Sajnos a miénkhez hasonló apró piacok többnyire csak mellékesen, aggregáltan jelennek meg e cikkekben, ha egyáltalán. De mi akkor a helyzet Magyarországon? Úgy gondoltuk, érdekes lehet, ha ügynökségi szemszögből, saját tapasztalatainkra alapozva próbáljuk belőni, hol tart a hazai piac. Vigyázat, erősen szubjektív tartalom Buzás Gábortól, az Extreme Net munkatársától.

A digitális ügynökségek többnyire égnek a vágytól, hogy egy-egy újdonságot minél hamarabb kipróbáljanak, az ügyféloldal jellemző óvatossága azonban rendszerint gátat szab ennek, hiszen a korlátozott büdzsét a lehető legjobb, leghatékonyabb, és ami a fő, legbiztonságosabb módon kell elkölteni. Kicsit ellentmondásos a helyzet, hiszen egy adott eszköz gyakran éppen ezekre az igényekre tudna jobb megoldást nyújtani, a megrendelő szemében viszont félig-meddig joggal kísérletezésnek tűnhet a beemelése, csak kevesen vállalják fel a későbbi referencia szerepét.

Részben emiatt könnyen érezhetjük úgy, hogy a hazai piac le van maradva, rendre ugyanazokat a sablonmegoldásokat kell erőltetni, nincs igény a jól bevált gyakorlaton túlmenő, új megoldásokra. Ez azonban nyilvánvalóan nincs így, bármely piacon mindig kisebbségben lesznek a vállalkozó szelleműek, és érthető módon kevésbé mer kockáztatni egy olyan vállalkozás, amelynek adott esetben egy régióközpont felé is el kell számolnia a marketingköltségeivel, vagy amelynek egy szűkebb piacon, nagyon korlátozott büdzsével kell gazdálkodnia. Lássuk be, Magyarországon mindkét esetre bőven van példa, nagyobb időszakokra visszatekintve azonban már jól látszik, hogyan lesz a tegnap újdonságaiból a ma alapvető, jól bevált eszköze, és hogy a magyar piac is fejlődik, ráadásul nem is olyan nyugdíjas tempóban, mint ahogy azt néha érezzük.

Most pedig lássuk a külföldi trendeket és azok hazai vonatkozásait.

 

Mindent visz a videó 2016-ban

Az elmúlt évben az egyik legnagyobb figyelmet kapó eszköz egyértelműen az online videó volt. Az előrejelzések szerint a figyelem idén tovább fog fokozódni. A YouTube-dominancia olvadozni látszik a Facebook és a Twitter relatíve újdonságnak számító videófunkcióinak fényében, ezeknél azonban lényegesen nagyobb lökést fog adni az online videóhirdetések piacának az a tény, hogy a népszerű videómegosztót birtokló keresőóriás is beszáll a buliba, és hamarosan meg fognak jelenni a találati listába ágyazott videóhirdetések is. Időszerű lépés, tekintve, hogy a két legnagyobb konkurenciának számító Yahoo! és Bing is kísérletezik hasonlóval, de a mi szempontunkból ez többé-kevésbé lényegtelen.

Ami valóban számít, az a végeredmény: videóhirdetésekkel lényegében bárhol, bármikor, és ami a fő, a felhasználói folyamatba ágyazva érhetjük el a kívánt célcsoportokat. Hogy miért jó ez nekünk? Az Egyesült Államokban 2015-ben több időt szánt az átlagfelhasználó videotartalmakra, mint közösségi médiára, s az arány egyre javul az előbbi javára. Magyarországra vonatkozóan sajnos nincs ilyen adatunk, de ez pont egy olyan jelenség, amelyet tágabb környezetünket megfigyelve mi is igazolhatunk. Ha nem is billent még át az arány, a videó népszerűsége hazánkban is egyre nagyobb ütemben nő; de vajon milyen mértékben használják kommunikációs célokra?

Mindenképpen jó hír, hogy az elmúlt év kampányait elnézve mind bátrabban nyúlnak ehhez a megoldáshoz az ügyfelek, annak ellenére, hogy nem a legolcsóbb eszközről van szó, bár némi ötletességgel alaposan lefaraghatók a költségek, ráadásul egy tévészpottal összehasonlítva messze kifizetődőbb megoldást jelent. Utóbbi összevetés persze sántít egy kicsit; a videóreklámot másképp kell felépíteni, pár másodperc alatt meg kell ragadni vele a figyelmet, nem lehet a végtelenségig nyújtani, és precízen, adott esetben rugalmasan kell célozni. Ez azt is jelenti, hogy az ügyfél beidegződéseit sok esetben fel kell számolni, gyakran egyértelműen jelezni kell, hogy egy-egy változtatási igény a teljes kampánykoncepció sikerét veszélyeztetheti.

Mindent egybevetve az online videó költések jó eséllyel Magyarországon is ugrásszerűen növekedni fognak, az áttörés azonban talán még odébb van. Az idei év inkább az ügyféloldal rutinszerzésének, edukációjának a jegyében fog még telni, ez a feladat pedig elsősorban az egyes ügynökségekre hárul majd.

 

Felrobban a mobilapplikáció-piac

Ember legyen a talpán, aki a gomba módra szaporodó alkalmazásokkal még lépést tud tartani. Ettől függetlenül a szakértők minden eddiginél nagyobb rohamra számítanak, az ok pedig, mint megannyi más esetben, egy Google-szolgáltatásra, az appindexelésre vezethető vissza. Ez a gyakorlatban annyit jelent majd, hogy mobilon való kereséskor a találati listánkban már az egyes applikációk tartalma is feltűnhet. De miért nőne ettől exponenciálisan az alkalmazás-piacterek választéka? Jogos kérdés, pláne, hogy nem új szolgáltatásról van szó: a Google már 2013 óta lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy a webkontenthez hasonlóan az applikációk tartalmához is hozzáférést biztosítsanak a Googlebot számára. A közelmúltra azonban számos további fejlesztés ért be, amelyek valóban átformálhatják az információ tálalásának módját, és komoly mértékben nőhet azon tartalomszolgáltatók tábora, amelyek a weboldalról dedikált applikációra terelik a felhasználókat. A leglátványosabb példa erre, hogy míg korábban csak a már telefonra telepített alkalmazásokat indexelte a Google, ma már nem installált applikációkból származó információkat is meg tud jeleníteni. Az app irányába való terelést várhatóan az is segíteni fogja, hogy miként a mobilra optimalizált weboldalak, úgy az alkalmazások is jó eséllyel jobb helyezéseket tudnak majd elérni a találati listában.

Hazai szemmel nézve talán ez a legkevésbé fontos változás, tekintve, hogy a magyar applikációkínálat továbbra is relatíve szűkös. Kivételt jelentenek ez alól azok a cégek, amelyek nem kizárólag a magyarországi piacban gondolkodnak, számukra természetesen óriási lehetőséget kínál az alkalmazásindexelés. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell lépést tartani, továbbra is módfelett javallott a mobiljelenlét erősítése, de mivel egy-egy fejlesztés milliós tételt jelent, kivételesen engedélyezett lehet a kivárás a best practice körvonalazódásáig.

Emellett Magyarországon maga a mobilapplikáció fogalma sem került be az alapvető szükségletek közé márkatulajdonosi oldalon, sok esetben még a mobiloptimalizált weboldal sem. Sajnos számos jól ismert márkánál is gyakran a tucatappok színvonala köszön vissza, amelyek esetében inkább a „valami legyen, mert most ez a menő” mentalitás érezhető, mintsem a valódi újítási szándék. Persze vannak biztató jelek, olykor egészen egyedi és kreatív megoldások születnek, de mind közül talán épp ez az a trend, amelyre most nem kell annyira figyelnünk.

Az igazat megvallva a nemzetközi robbanás sem feltétlenül fog bekövetkezni, vagy inkább fogalmazzunk úgy, nem az indexelés miatt. A mobiljelenlét fokozása általános elvárás gyakorlatilag minden egyes gazdasági szektorban – egyesek applikáció, mások optimalizálás formájában képzelik ezt el, jelenleg talán még mindig utóbbi a legkézenfekvőbb megoldás. A kínálat nyilván bővülni fog, ahogy eddig is történt, de többszörösére talán nem fog duzzadni.

 

Egyértelműen az asztali gépek fölé kerekedik a mobilplatform

Ezt nem különösebben kell magyarázni, hazánkban is elképesztő tempóban veszi át az uralmat az okostelefon szinte minden téren. Ez az a terület azonban, ahol óriási lehetőség előtt állnak a hazai cégek, mivel két kulcsfontosságú területen továbbra is várat magára az a megoldás, amit az egész piac elé lehet állítani követendő példaként, a vetélytársakat maga után húzó „bezzegapplikációként”. Nem másról van szó, mint a mobilwebshopokról, illetve a pénzügyi szolgáltatók teljes értékű tranzakciós felületéről. A meglévő lehetőségek egyelőre nem az igaziak, sok esetben a webes felületek egy az egyben történő leképezéséről beszélhetünk, néha ráadásul korlátozott formában. Önmagában ezzel még nem is lenne probléma, ha a specifikusan a mobilplatform jellegzetességeire építő pluszfunkciók társulnának hozzájuk, de ilyesmivel legfeljebb elvétve találkozunk. Mindenesetre a potenciál adott, akár még piaci pozícióján is nagyot javíthat az a vállalkozás, amelyik idejében kapcsol, és valami egyedit tesz le az asztalra.

 

Lendületet kapnak az okoskiegészítők

Ha van olyan előrejelzés, amelyre érdemes gyanakvással tekinteni, akkor ez az. Vagy addig fogják ismételgetni ezt a jóslatot, amíg egyszer be nem jön, vagy addig, amíg egyértelműen el nem tűnik a süllyesztőben. Ami az előző évhez képest változást jelenthet, az a „filléres” kiegészítők, okosórák, -szemüvegek, -csuklópántok minden eddiginél nagyobb tömegben való elérhetősége. Nem feltétlenül arra gondolunk, hogy a könnyebb hozzáférés fellendíti a keresletet, de a nagy tételben, olcsón megvásárolható, akár perszonalizálható kiegészítők jó eséllyel jelenhetnek meg egyes kampányok kapcsolt ajándékaként. Ráadásul ezeket akár a promotált szolgáltatásra is fel lehet fűzni, egy-egy applikációval együttműködve mindenképpen vonzóbb alternatívát jelenthetnek egy logózott pendrive-nál vagy tollnál.

 

Emelkedő hirdetési árak

A nagyobb kereslet rendszerint az árak emelkedését is magával hozza, ez pedig Magyarországon sem lesz másképp, habár komoly drágulásra nem számítunk. Ezzel együtt előfordulhat, hogy ugyanaz a büdzsé ezúttal kevesebbre lesz elég, mint egy évvel ezelőtt, ne felejtsük el ugyanakkor, hogy a digitális marketing az a terület, ahol elsősorban az ötleten múlik a siker. A korlátozott forrásoknál kevés dolog ösztönzi jobban a kreativitást, a folyamatosan változó digitális térben pedig némi túlzással bármikor megtalálhatjuk a számunkra legjobb, legköltséghatékonyabb megoldást.

Visszatérve ahhoz a kérdésfelvetéshez, mennyire vagyunk elmaradva a „fejlett Nyugathoz” képest, a fentiekből is látszik, hogy messze nem annyira, mint amennyire egyesek gondolják. Valamennyivel több bátorságot és kezdeményezőkészséget vitán felül elbírna a piac, de ezzel együtt is a lemaradás már inkább hónapokban, mintsem években mérhető.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom