Kövess minket!

Marketing

Lassan felnőttkorba lép a hazai digitális marketing

A legtöbb jelentős médium már közölte a digitális marketinget idén várhatóan uraló trendek gyűjteményét. Sajnos a miénkhez hasonló apró piacok többnyire csak mellékesen, aggregáltan jelennek meg e cikkekben, ha egyáltalán. De mi akkor a helyzet Magyarországon? Úgy gondoltuk, érdekes lehet, ha ügynökségi szemszögből, saját tapasztalatainkra alapozva próbáljuk belőni, hol tart a hazai piac. Vigyázat, erősen szubjektív tartalom Buzás Gábortól, az Extreme Net munkatársától.

A digitális ügynökségek többnyire égnek a vágytól, hogy egy-egy újdonságot minél hamarabb kipróbáljanak, az ügyféloldal jellemző óvatossága azonban rendszerint gátat szab ennek, hiszen a korlátozott büdzsét a lehető legjobb, leghatékonyabb, és ami a fő, legbiztonságosabb módon kell elkölteni. Kicsit ellentmondásos a helyzet, hiszen egy adott eszköz gyakran éppen ezekre az igényekre tudna jobb megoldást nyújtani, a megrendelő szemében viszont félig-meddig joggal kísérletezésnek tűnhet a beemelése, csak kevesen vállalják fel a későbbi referencia szerepét.

Részben emiatt könnyen érezhetjük úgy, hogy a hazai piac le van maradva, rendre ugyanazokat a sablonmegoldásokat kell erőltetni, nincs igény a jól bevált gyakorlaton túlmenő, új megoldásokra. Ez azonban nyilvánvalóan nincs így, bármely piacon mindig kisebbségben lesznek a vállalkozó szelleműek, és érthető módon kevésbé mer kockáztatni egy olyan vállalkozás, amelynek adott esetben egy régióközpont felé is el kell számolnia a marketingköltségeivel, vagy amelynek egy szűkebb piacon, nagyon korlátozott büdzsével kell gazdálkodnia. Lássuk be, Magyarországon mindkét esetre bőven van példa, nagyobb időszakokra visszatekintve azonban már jól látszik, hogyan lesz a tegnap újdonságaiból a ma alapvető, jól bevált eszköze, és hogy a magyar piac is fejlődik, ráadásul nem is olyan nyugdíjas tempóban, mint ahogy azt néha érezzük.

Most pedig lássuk a külföldi trendeket és azok hazai vonatkozásait.

 

Mindent visz a videó 2016-ban

Az elmúlt évben az egyik legnagyobb figyelmet kapó eszköz egyértelműen az online videó volt. Az előrejelzések szerint a figyelem idén tovább fog fokozódni. A YouTube-dominancia olvadozni látszik a Facebook és a Twitter relatíve újdonságnak számító videófunkcióinak fényében, ezeknél azonban lényegesen nagyobb lökést fog adni az online videóhirdetések piacának az a tény, hogy a népszerű videómegosztót birtokló keresőóriás is beszáll a buliba, és hamarosan meg fognak jelenni a találati listába ágyazott videóhirdetések is. Időszerű lépés, tekintve, hogy a két legnagyobb konkurenciának számító Yahoo! és Bing is kísérletezik hasonlóval, de a mi szempontunkból ez többé-kevésbé lényegtelen.

Ami valóban számít, az a végeredmény: videóhirdetésekkel lényegében bárhol, bármikor, és ami a fő, a felhasználói folyamatba ágyazva érhetjük el a kívánt célcsoportokat. Hogy miért jó ez nekünk? Az Egyesült Államokban 2015-ben több időt szánt az átlagfelhasználó videotartalmakra, mint közösségi médiára, s az arány egyre javul az előbbi javára. Magyarországra vonatkozóan sajnos nincs ilyen adatunk, de ez pont egy olyan jelenség, amelyet tágabb környezetünket megfigyelve mi is igazolhatunk. Ha nem is billent még át az arány, a videó népszerűsége hazánkban is egyre nagyobb ütemben nő; de vajon milyen mértékben használják kommunikációs célokra?

Mindenképpen jó hír, hogy az elmúlt év kampányait elnézve mind bátrabban nyúlnak ehhez a megoldáshoz az ügyfelek, annak ellenére, hogy nem a legolcsóbb eszközről van szó, bár némi ötletességgel alaposan lefaraghatók a költségek, ráadásul egy tévészpottal összehasonlítva messze kifizetődőbb megoldást jelent. Utóbbi összevetés persze sántít egy kicsit; a videóreklámot másképp kell felépíteni, pár másodperc alatt meg kell ragadni vele a figyelmet, nem lehet a végtelenségig nyújtani, és precízen, adott esetben rugalmasan kell célozni. Ez azt is jelenti, hogy az ügyfél beidegződéseit sok esetben fel kell számolni, gyakran egyértelműen jelezni kell, hogy egy-egy változtatási igény a teljes kampánykoncepció sikerét veszélyeztetheti.

Mindent egybevetve az online videó költések jó eséllyel Magyarországon is ugrásszerűen növekedni fognak, az áttörés azonban talán még odébb van. Az idei év inkább az ügyféloldal rutinszerzésének, edukációjának a jegyében fog még telni, ez a feladat pedig elsősorban az egyes ügynökségekre hárul majd.

 

Felrobban a mobilapplikáció-piac

Ember legyen a talpán, aki a gomba módra szaporodó alkalmazásokkal még lépést tud tartani. Ettől függetlenül a szakértők minden eddiginél nagyobb rohamra számítanak, az ok pedig, mint megannyi más esetben, egy Google-szolgáltatásra, az appindexelésre vezethető vissza. Ez a gyakorlatban annyit jelent majd, hogy mobilon való kereséskor a találati listánkban már az egyes applikációk tartalma is feltűnhet. De miért nőne ettől exponenciálisan az alkalmazás-piacterek választéka? Jogos kérdés, pláne, hogy nem új szolgáltatásról van szó: a Google már 2013 óta lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy a webkontenthez hasonlóan az applikációk tartalmához is hozzáférést biztosítsanak a Googlebot számára. A közelmúltra azonban számos további fejlesztés ért be, amelyek valóban átformálhatják az információ tálalásának módját, és komoly mértékben nőhet azon tartalomszolgáltatók tábora, amelyek a weboldalról dedikált applikációra terelik a felhasználókat. A leglátványosabb példa erre, hogy míg korábban csak a már telefonra telepített alkalmazásokat indexelte a Google, ma már nem installált applikációkból származó információkat is meg tud jeleníteni. Az app irányába való terelést várhatóan az is segíteni fogja, hogy miként a mobilra optimalizált weboldalak, úgy az alkalmazások is jó eséllyel jobb helyezéseket tudnak majd elérni a találati listában.

Hazai szemmel nézve talán ez a legkevésbé fontos változás, tekintve, hogy a magyar applikációkínálat továbbra is relatíve szűkös. Kivételt jelentenek ez alól azok a cégek, amelyek nem kizárólag a magyarországi piacban gondolkodnak, számukra természetesen óriási lehetőséget kínál az alkalmazásindexelés. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell lépést tartani, továbbra is módfelett javallott a mobiljelenlét erősítése, de mivel egy-egy fejlesztés milliós tételt jelent, kivételesen engedélyezett lehet a kivárás a best practice körvonalazódásáig.

Emellett Magyarországon maga a mobilapplikáció fogalma sem került be az alapvető szükségletek közé márkatulajdonosi oldalon, sok esetben még a mobiloptimalizált weboldal sem. Sajnos számos jól ismert márkánál is gyakran a tucatappok színvonala köszön vissza, amelyek esetében inkább a „valami legyen, mert most ez a menő” mentalitás érezhető, mintsem a valódi újítási szándék. Persze vannak biztató jelek, olykor egészen egyedi és kreatív megoldások születnek, de mind közül talán épp ez az a trend, amelyre most nem kell annyira figyelnünk.

Az igazat megvallva a nemzetközi robbanás sem feltétlenül fog bekövetkezni, vagy inkább fogalmazzunk úgy, nem az indexelés miatt. A mobiljelenlét fokozása általános elvárás gyakorlatilag minden egyes gazdasági szektorban – egyesek applikáció, mások optimalizálás formájában képzelik ezt el, jelenleg talán még mindig utóbbi a legkézenfekvőbb megoldás. A kínálat nyilván bővülni fog, ahogy eddig is történt, de többszörösére talán nem fog duzzadni.

 

Egyértelműen az asztali gépek fölé kerekedik a mobilplatform

Ezt nem különösebben kell magyarázni, hazánkban is elképesztő tempóban veszi át az uralmat az okostelefon szinte minden téren. Ez az a terület azonban, ahol óriási lehetőség előtt állnak a hazai cégek, mivel két kulcsfontosságú területen továbbra is várat magára az a megoldás, amit az egész piac elé lehet állítani követendő példaként, a vetélytársakat maga után húzó „bezzegapplikációként”. Nem másról van szó, mint a mobilwebshopokról, illetve a pénzügyi szolgáltatók teljes értékű tranzakciós felületéről. A meglévő lehetőségek egyelőre nem az igaziak, sok esetben a webes felületek egy az egyben történő leképezéséről beszélhetünk, néha ráadásul korlátozott formában. Önmagában ezzel még nem is lenne probléma, ha a specifikusan a mobilplatform jellegzetességeire építő pluszfunkciók társulnának hozzájuk, de ilyesmivel legfeljebb elvétve találkozunk. Mindenesetre a potenciál adott, akár még piaci pozícióján is nagyot javíthat az a vállalkozás, amelyik idejében kapcsol, és valami egyedit tesz le az asztalra.

 

Lendületet kapnak az okoskiegészítők

Ha van olyan előrejelzés, amelyre érdemes gyanakvással tekinteni, akkor ez az. Vagy addig fogják ismételgetni ezt a jóslatot, amíg egyszer be nem jön, vagy addig, amíg egyértelműen el nem tűnik a süllyesztőben. Ami az előző évhez képest változást jelenthet, az a „filléres” kiegészítők, okosórák, -szemüvegek, -csuklópántok minden eddiginél nagyobb tömegben való elérhetősége. Nem feltétlenül arra gondolunk, hogy a könnyebb hozzáférés fellendíti a keresletet, de a nagy tételben, olcsón megvásárolható, akár perszonalizálható kiegészítők jó eséllyel jelenhetnek meg egyes kampányok kapcsolt ajándékaként. Ráadásul ezeket akár a promotált szolgáltatásra is fel lehet fűzni, egy-egy applikációval együttműködve mindenképpen vonzóbb alternatívát jelenthetnek egy logózott pendrive-nál vagy tollnál.

 

Emelkedő hirdetési árak

A nagyobb kereslet rendszerint az árak emelkedését is magával hozza, ez pedig Magyarországon sem lesz másképp, habár komoly drágulásra nem számítunk. Ezzel együtt előfordulhat, hogy ugyanaz a büdzsé ezúttal kevesebbre lesz elég, mint egy évvel ezelőtt, ne felejtsük el ugyanakkor, hogy a digitális marketing az a terület, ahol elsősorban az ötleten múlik a siker. A korlátozott forrásoknál kevés dolog ösztönzi jobban a kreativitást, a folyamatosan változó digitális térben pedig némi túlzással bármikor megtalálhatjuk a számunkra legjobb, legköltséghatékonyabb megoldást.

Visszatérve ahhoz a kérdésfelvetéshez, mennyire vagyunk elmaradva a „fejlett Nyugathoz” képest, a fentiekből is látszik, hogy messze nem annyira, mint amennyire egyesek gondolják. Valamennyivel több bátorságot és kezdeményezőkészséget vitán felül elbírna a piac, de ezzel együtt is a lemaradás már inkább hónapokban, mintsem években mérhető.

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom

Marketing

Ismert magyar emberek kampányolnak az oltás mellett

Többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró is megjelenik a filmeken.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Varga György

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a kormány ezen a héten új kampányt indít a koronavírus elleni oltások népszerűsítésére. A tájékoztató filmekben ismert magyar emberek és neves egészségügyi szakemberek állnak ki az oltások mellett. A tájékoztató akcióban a személyes tapasztalatok és az egészségszakmai álláspontok is helyet kapnak – tette hozzá az államtitkár.

A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró. Az egészségügyi szakemberek közül Müller Cecília, Merkely Béla és Szlávik János is buzdít az oltásra.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy mindeközben egyre nő az oltásra regisztrálók száma: már több mint 3 millió 840 ezren jelezték igényüket. Az oltási terv szerint a következő napokban folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok, így az eddig regisztrálók májusig megkaphatják a vakcinát – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom