Kövess minket!

Marketing

Kutas István: „Átalakulóban van az iparág és a hazai piac”

Nagyon hisz abban, hogy a digitalizáció jobbá teszi az életünket és jobbá teszi a világot. Ezért is dolgozik ebben az iparágban, a Telekom vállalati kommunikációs igazgatójaként Kutas István, aki szerint a személyes életünkben sem árt, ha nem a múltba révedünk, vagy a jövőt fürkésszük, hanem a jelenre koncentrálunk, de fokozottan igaz ez akkor, amikor az innovációról beszélünk. A szakember a vállalat Most Fórum elnevezésű innovációs beszélgetéssorozatának és a Pont.Most platfrom küldetésén túl beszél arról is, hogyan tudnak megfelelni az új trendek és technológiák által teljesen átalakított iparág feltételeinek.

Milyen lehetőségei vannak egy telekommunikációs vállalatnak a társadalom digitalizációs ismeretinek bővítésére?

Én személy szerint nagyon hiszek abban, hogy a digitalizáció jobbá teszi az életünket és jobbá teszi a világot, ezért is dolgozom ebben az iparágban, ennél a vállalatnál. Elég belegondolni abba, hogy mennyivel lett kényelmesebb az életünk és hatékonyabb a munkánk a minket körülvevő digitális eszközök és digitális megoldások révén, hogy megértsük, miért fontos, hogy a digitalizáció mindenkihez eljusson.

Hogyan veszi ki a részét ebből a Telekom?

Mi a Telekomnál nagyon sokat teszünk azért, hogy ez így legyen: kezdve a hálózat- és szolgáltatásfejlesztéssel, folytatva a készüléktámogatással és a normál ügyfélszolgálati támogatással minden a digitalizáció elterjesztése körül forog. Mindemellett vannak célzott programjaink is, amelyek révén bővítjük a társadalom digitális ismereteit, megtanítjuk a biztonságos internetezést és segítünk abban, hogy ügyfeleink jól használják az internetet. Ezen programok közül a legmarkánsabb a Legyél Te is Most Generációs! program, amelyben középiskolás fiatalok segítenek az idősebbeknek megtenni az első lépéseket az interneten, de fontos a vállalati önkéntességen alapuló biztonságos internet oktatási programunk is.

Mennyire jelentenek lehetőséget, vagy akár veszélyt a digitalizáció szempontjából a magyar gazdasági és társadalmi folyamatok, például a kkv-k digitális fejlesztésekbe kismértékben befektető mentalitása?

A digitális környezet megteremtése, a digitálisan elmaradt térségek felzárkóztatása szempontjából hatalmas mérföldkő, hogy az évek óta tartó intenzív vezetékes hálózatfejlesztésünknek köszönhetően már több mint egymillió ponton tudunk gigabites sebességet biztosítani és 4G hálózatunk évek óta a világ élvonalában van.

Mi elsősorban tehát az infrastruktúrát tudjuk biztosítani, de igyekszünk rendezvényekkel, esettanulmányokkal is segíteni a digitalizációra nyitott vállalatok előrelépését.

Miért hívta életre a Telekom a Most Fórumot?

Eddig is sokat beszéltünk a digitalizációról, de szerettük volna ezt egységes formában és egységes koncepció mentén tenni. Minden rendezvényre választunk egy társadalmi-gazdasági ügyet és megvitatjuk, hogy hogyan alakítja át ezt a területet a digitalizáció. Tavaszi eseményeinkre az adott téma kiemelkedő szakértőit hívtuk meg, bemutattuk a legújabb trendeket, újdonságokat – volt olyan eseményünk, amelyet Pepper robot (egy magyarul beszélő, 120 cm magas humanoid robot – a szerk.) nyitott meg. Mindezt közérthetően tesszük, hogy mindenki számára könnyen befogadhatók legyenek az elhangzottak, de meghagyva a lehetőséget komolyabb szakmai párbeszédre is. A rendezvény – mint edukációs platform – továbbra is nyitott és ingyenesen elérhető. Azok számára, akik személyesen nem tudnak részt venni, online közvetítjük a beszélgetést, így real-time, vagy később is van lehetőség bekapcsolódni, visszanézni az adásokat.

Az innováció jellemzően egy jövőidejű dolog, a rendezvénysorozat viszont a Most Fórum elnevezést kapta. Miért?

Talán a személyes életünkben sem árt, ha nem a múltba révedünk, vagy a jövőt fürkésszük, hanem a jelenre, a „MOST”-ra koncentrálunk, de fokozottan igaz ez akkor, amikor az innovációról beszélünk.

Rengeteg megoldás itt van már, csak észre se vesszük őket, vagy nem használjuk, nem ismerjük, pedig néhány mozdulattal aktiválhatnánk valamit a telefonunkon vagy megrendelhetnénk egy megoldást a netről – ezért a „MOST”. Azért lett „fórum” a rendezvénysorozat neve, mert egy együtt gondolkodó közösséget szerettünk volna létrehozni, ahol bárki megoszthatja az álláspontját, vagy újabb diszkurzust nyithat.

Kutas István a Telekom Most Fórum elnevezésű innovációs beszélgetéssorozatán

A Most Fórum témái az egészségügy, a munkaerőpiac, a kultúra és a sport voltak. Hogyan kerültek meghatározásra?

Olyan témákat választottunk, amelyek mindenkit érintenek, amelyekben alapvető és tömegek életét befolyásoló digitális változások zajlanak. Ezeken a területeken jelentős változások történtek az elmúlt 10-20 évben, de még ennél is nagyobb átalakulást hoz a digitalizáció napjainkban. Korábban el sem tudtuk volna képzelni, hogy egy robot végezzen műtéti beavatkozást, vagy mesterséges intelligencia írjon zenei mesterműveket, vagy éppen azt, hogy valaki a technológia segítségével kapja vissza a mozgás örömét.

Azt szeretnénk láttatni, hogy a digitalizáció az élet minden területén segítségünkre van és csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk élni a lehetőségekkel. Megannyi téma van előttünk, amit érdemes ebben a körben megvitatni és mi is izgatottan várjuk szeptemberi folytatást.

Milyen következtetéseket vontak le az idei eseményt követően?

Rengeteg jó visszajelzés érkezik hozzánk, szakmából, hallgatóságtól, sajtótól, amelyek alapján azt gondoljuk, kezdeményezésünk elérte célját. A MOST Fórumra készített, saját applikációnkon keresztül minden egyes alkalommal számos kérdést kaptunk, olyanokat is, amelyek messze túlmutattak a helyszínen elhangzottakon. A párbeszéd jegyében a nagyközönség számára is elérhetővé tettük az egyébként teltházas kerekasztal-beszélgetéseket, így azokon tértől és időtől függetlenül bárki részt vehetett. Ezt nagyon jól fogadta a közönség. Fontosnak tartottuk, és ehhez a jövőben is tartjuk magunkat, hogy olyan témákat dolgozzunk fel, olyan előadókkal, amelyek a nagy nyilvánosságot érdeklik, és a kerekasztal-beszélgetések mindenki számára érdekesek, érthetőek legyenek, ugyanakkor komoly szakmai tartalmat is magukban hordoznak.

Milyen változtatásokat terveznek jövőre?

A rendezvénysorozat ősszel, szeptemberben folytatódik, továbbra is olyan témákban gondolkodunk, amely széles körben foglalkoztatja az embereket és természetesen a küldetésünkkel is összhangban van. Igyekszünk minél interaktívabbá tenni a rendezvényeket és további érdekességeket is beleszőni, ehhez igazítjuk majd a formátumot is.

Hogyan született meg a Pont.Most platfrom ötlete?

A blog is egy új digitális kommunikációs platform a Telekom számára, amelynek küldetése hasonló, ám más eszközökre épít. Történetekkel és példákkal mesél a digitalizációról, és képes megszólítani a különböző közösségeket, alkalmas a szemléletformálásra és az újságírók számára is releváns írásokat közöl. A pont-most.hu blog-on egy tech hírforrást alakítottunk ki, egyedi tartalmakkal, nemzetközi példákkal, exkluzív információkkal, nem corporate, hanem könnyed hangvételben. A két új kezdeményezésünk kéz a kézben halad és erősíti egymást.

Kutas István

Ha már digitalizáció, melyek a vállalatcsoport számára a legizgalmasabb és legégetőbb kérdések, kihívások, vagy akár veszélyek a témában?

Nagyon izgalmas ez az időszak, hiszen átalakulóban van az iparág és a hazai piac, és ezzel együtt a Magyar Telekom is. Az új trendek és technológiák, mint az IoT, a Big Data, az AI vgy az 5G, teljesen átalakítják az iparágat, hihetetlenül felgyorsul minden a következő években és erre még ráerősít a hazai versenyhelyzet átalakulása is.

Ahhoz, hogy ennek meg tudjunk felelni, a Telekomnak is át kell alakulnia, ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy egy hatékonyabb, agilis Telekomot építsünk, amely gyorsabban és rugalmasabban reagál az ügyfelek igényeire. Ezek olyan folyamatok, amelyek nagyon sok külső és belső párbeszédet igényelnek, folyamatosan beszélnünk kell egymással és a partnereinkkel, hogy megértsük egymást.

„…az új technológiák segítségével az élet szinte minden területén többre lehetünk képesek” – olvasható egy korábbi megszólalásában. Milyen szerepet töltenek be az életében technológiai vívmányok, maga az innováció?

Tipikus early adaptor vagyok, szeretem kipróbálni a legújabb kütyüket és alkalmazásokat, mindig keresem, hogy hogyan lehetne egy-egy problémát digitális úton megoldani, legyen szó otthoni biztonsági megoldásról vagy egy-egy kampány sikerének elemzéséről. Igyekszem a gyerekeimnek is megmutatni, hogy mi mindenre lehetnek képesek az internet segítségével, akár a nyelvtanulás területén, akár egy utazás során, amikor fel kell ismerni egy festményt vagy csak egy jó éttermet találni – rengeteg időt és energiát takarítunk meg és rengeteg tudáshoz férünk hozzá a digitalizációnak köszönhetően, ezt én mindennap átélem.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom