Marketing
Kutas István: „Átalakulóban van az iparág és a hazai piac”
Nagyon hisz abban, hogy a digitalizáció jobbá teszi az életünket és jobbá teszi a világot. Ezért is dolgozik ebben az iparágban, a Telekom vállalati kommunikációs igazgatójaként Kutas István, aki szerint a személyes életünkben sem árt, ha nem a múltba révedünk, vagy a jövőt fürkésszük, hanem a jelenre koncentrálunk, de fokozottan igaz ez akkor, amikor az innovációról beszélünk. A szakember a vállalat Most Fórum elnevezésű innovációs beszélgetéssorozatának és a Pont.Most platfrom küldetésén túl beszél arról is, hogyan tudnak megfelelni az új trendek és technológiák által teljesen átalakított iparág feltételeinek.
Milyen lehetőségei vannak egy telekommunikációs vállalatnak a társadalom digitalizációs ismeretinek bővítésére?
Én személy szerint nagyon hiszek abban, hogy a digitalizáció jobbá teszi az életünket és jobbá teszi a világot, ezért is dolgozom ebben az iparágban, ennél a vállalatnál. Elég belegondolni abba, hogy mennyivel lett kényelmesebb az életünk és hatékonyabb a munkánk a minket körülvevő digitális eszközök és digitális megoldások révén, hogy megértsük, miért fontos, hogy a digitalizáció mindenkihez eljusson.
Hogyan veszi ki a részét ebből a Telekom?
Mi a Telekomnál nagyon sokat teszünk azért, hogy ez így legyen: kezdve a hálózat- és szolgáltatásfejlesztéssel, folytatva a készüléktámogatással és a normál ügyfélszolgálati támogatással minden a digitalizáció elterjesztése körül forog. Mindemellett vannak célzott programjaink is, amelyek révén bővítjük a társadalom digitális ismereteit, megtanítjuk a biztonságos internetezést és segítünk abban, hogy ügyfeleink jól használják az internetet. Ezen programok közül a legmarkánsabb a Legyél Te is Most Generációs! program, amelyben középiskolás fiatalok segítenek az idősebbeknek megtenni az első lépéseket az interneten, de fontos a vállalati önkéntességen alapuló biztonságos internet oktatási programunk is.
Mennyire jelentenek lehetőséget, vagy akár veszélyt a digitalizáció szempontjából a magyar gazdasági és társadalmi folyamatok, például a kkv-k digitális fejlesztésekbe kismértékben befektető mentalitása?
A digitális környezet megteremtése, a digitálisan elmaradt térségek felzárkóztatása szempontjából hatalmas mérföldkő, hogy az évek óta tartó intenzív vezetékes hálózatfejlesztésünknek köszönhetően már több mint egymillió ponton tudunk gigabites sebességet biztosítani és 4G hálózatunk évek óta a világ élvonalában van.
Miért hívta életre a Telekom a Most Fórumot?
Eddig is sokat beszéltünk a digitalizációról, de szerettük volna ezt egységes formában és egységes koncepció mentén tenni. Minden rendezvényre választunk egy társadalmi-gazdasági ügyet és megvitatjuk, hogy hogyan alakítja át ezt a területet a digitalizáció. Tavaszi eseményeinkre az adott téma kiemelkedő szakértőit hívtuk meg, bemutattuk a legújabb trendeket, újdonságokat – volt olyan eseményünk, amelyet Pepper robot (egy magyarul beszélő, 120 cm magas humanoid robot – a szerk.) nyitott meg. Mindezt közérthetően tesszük, hogy mindenki számára könnyen befogadhatók legyenek az elhangzottak, de meghagyva a lehetőséget komolyabb szakmai párbeszédre is. A rendezvény – mint edukációs platform – továbbra is nyitott és ingyenesen elérhető. Azok számára, akik személyesen nem tudnak részt venni, online közvetítjük a beszélgetést, így real-time, vagy később is van lehetőség bekapcsolódni, visszanézni az adásokat.
Az innováció jellemzően egy jövőidejű dolog, a rendezvénysorozat viszont a Most Fórum elnevezést kapta. Miért?
Rengeteg megoldás itt van már, csak észre se vesszük őket, vagy nem használjuk, nem ismerjük, pedig néhány mozdulattal aktiválhatnánk valamit a telefonunkon vagy megrendelhetnénk egy megoldást a netről – ezért a „MOST”. Azért lett „fórum” a rendezvénysorozat neve, mert egy együtt gondolkodó közösséget szerettünk volna létrehozni, ahol bárki megoszthatja az álláspontját, vagy újabb diszkurzust nyithat.
 |
| Kutas István a Telekom Most Fórum elnevezésű innovációs beszélgetéssorozatán |
A Most Fórum témái az egészségügy, a munkaerőpiac, a kultúra és a sport voltak. Hogyan kerültek meghatározásra?
Olyan témákat választottunk, amelyek mindenkit érintenek, amelyekben alapvető és tömegek életét befolyásoló digitális változások zajlanak. Ezeken a területeken jelentős változások történtek az elmúlt 10-20 évben, de még ennél is nagyobb átalakulást hoz a digitalizáció napjainkban. Korábban el sem tudtuk volna képzelni, hogy egy robot végezzen műtéti beavatkozást, vagy mesterséges intelligencia írjon zenei mesterműveket, vagy éppen azt, hogy valaki a technológia segítségével kapja vissza a mozgás örömét.
Milyen következtetéseket vontak le az idei eseményt követően?
Rengeteg jó visszajelzés érkezik hozzánk, szakmából, hallgatóságtól, sajtótól, amelyek alapján azt gondoljuk, kezdeményezésünk elérte célját. A MOST Fórumra készített, saját applikációnkon keresztül minden egyes alkalommal számos kérdést kaptunk, olyanokat is, amelyek messze túlmutattak a helyszínen elhangzottakon. A párbeszéd jegyében a nagyközönség számára is elérhetővé tettük az egyébként teltházas kerekasztal-beszélgetéseket, így azokon tértől és időtől függetlenül bárki részt vehetett. Ezt nagyon jól fogadta a közönség. Fontosnak tartottuk, és ehhez a jövőben is tartjuk magunkat, hogy olyan témákat dolgozzunk fel, olyan előadókkal, amelyek a nagy nyilvánosságot érdeklik, és a kerekasztal-beszélgetések mindenki számára érdekesek, érthetőek legyenek, ugyanakkor komoly szakmai tartalmat is magukban hordoznak.
Milyen változtatásokat terveznek jövőre?
A rendezvénysorozat ősszel, szeptemberben folytatódik, továbbra is olyan témákban gondolkodunk, amely széles körben foglalkoztatja az embereket és természetesen a küldetésünkkel is összhangban van. Igyekszünk minél interaktívabbá tenni a rendezvényeket és további érdekességeket is beleszőni, ehhez igazítjuk majd a formátumot is.
Hogyan született meg a Pont.Most platfrom ötlete?
A blog is egy új digitális kommunikációs platform a Telekom számára, amelynek küldetése hasonló, ám más eszközökre épít. Történetekkel és példákkal mesél a digitalizációról, és képes megszólítani a különböző közösségeket, alkalmas a szemléletformálásra és az újságírók számára is releváns írásokat közöl. A pont-most.hu blog-on egy tech hírforrást alakítottunk ki, egyedi tartalmakkal, nemzetközi példákkal, exkluzív információkkal, nem corporate, hanem könnyed hangvételben. A két új kezdeményezésünk kéz a kézben halad és erősíti egymást.
 |
| Kutas István |
Ha már digitalizáció, melyek a vállalatcsoport számára a legizgalmasabb és legégetőbb kérdések, kihívások, vagy akár veszélyek a témában?
Ahhoz, hogy ennek meg tudjunk felelni, a Telekomnak is át kell alakulnia, ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy egy hatékonyabb, agilis Telekomot építsünk, amely gyorsabban és rugalmasabban reagál az ügyfelek igényeire. Ezek olyan folyamatok, amelyek nagyon sok külső és belső párbeszédet igényelnek, folyamatosan beszélnünk kell egymással és a partnereinkkel, hogy megértsük egymást.
„…az új technológiák segítségével az élet szinte minden területén többre lehetünk képesek” – olvasható egy korábbi megszólalásában. Milyen szerepet töltenek be az életében technológiai vívmányok, maga az innováció?
Tipikus early adaptor vagyok, szeretem kipróbálni a legújabb kütyüket és alkalmazásokat, mindig keresem, hogy hogyan lehetne egy-egy problémát digitális úton megoldani, legyen szó otthoni biztonsági megoldásról vagy egy-egy kampány sikerének elemzéséről. Igyekszem a gyerekeimnek is megmutatni, hogy mi mindenre lehetnek képesek az internet segítségével, akár a nyelvtanulás területén, akár egy utazás során, amikor fel kell ismerni egy festményt vagy csak egy jó éttermet találni – rengeteg időt és energiát takarítunk meg és rengeteg tudáshoz férünk hozzá a digitalizációnak köszönhetően, ezt én mindennap átélem.
Marketing
Több mint 10 százalékkal szűkült reálértéken a média-reklámpiac tavaly
A magyarországi média-reklámpiac tavaly nominálisan 3,7 százalékkal 316 milliárd forintra nőtt, vagyis a médiatorta az orosz-ukrán háború és az energiaválság miatt reálértéken 10,8 százalékkal szűkült. Tavalyhoz képest a televízió reklámbevétele még nominálisan is csökkent némileg, míg a moziké 25 százalékkal, a rádióké 10,4, a közterületi reklámhordozóké 7,3, a digitális szegmenssé 4,2, a sajtóé 4,1 százalékkal nőtt – ismertették a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján hétfőn Budapesten.
Gulyás János, az MRSZ elnöke emlékeztetett, a pandémia után pozitív várakozásokkal indult az iparág a 2022-es évnek, de az orosz-ukrán háború és az energiaválság lehűtötte a várakozásokat. Hozzátette: az extraprofit adó és a kata megszűnése szintén hátrányosan érintette a reklámszakmát, miként az is, hogy az állami reklámköltés a választások után visszaesett, az állami top hirdetők megvágták a büdzsét.
Szólt arról is, hogy a médiatorta reálértékben a 2019-es évinél is kisebb 0,6 százalékkal.
Egyedül a digitális szegmens tudott növekedést felmutatni 2019-hez képest, azonban ezen a területen a bevételek 64 százaléka a globális szereplőkhöz áramlik, a maradék jut a magyar vállalkozásoknak.
A szegmens részesedése tavaly a médiatortából 51,4 százalék volt, 162,5 milliárd forintot, ebből a lokális rész 55,1 milliárd, a globális 107,4 milliárd forintot tett ki.
Gulyás János közölte: a 2022-es MRSZ Kommunikációs torta szolid nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4 százalékkal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei az előző évhez képest.
A médiát is magában foglaló teljes kommunikációs piac bevétele 2022-ben 6,2 százalékkal 570,5 milliárd forintra nőtt.
“Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne”
– fogalmazott az elnök
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja kiemelte: az iparág szereplőinek prognózisa szerint erre az évre 1,4 százalékos növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20 százalékos csökkenést hozhat a piacnak.
Új jelenségnek nevezte a médiapiacon, hogy a hirdetők – elsősorban a kkv-szektor – egyre inkább a rádiókat használja marketingcéljaira.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a sajtó megtartotta helyét a médiatortában.
A magyar lappiac üzleti modellje az erős és stabil lapárbevételen alapul. Emellett a kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd forint online hirdetési árbevételt is realizáltak, igaz e bevételek növekedése lassult. Hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy
a print továbbra is elengedhetetlen eleme a hirdetési csatornáknak.
Ismertetése szerint a sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint volt. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket.
Az MRSZ kiadványa szerint a 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 milliárd forintra rúg, ami 4,1 százalékkal haladja meg a 2021-est, miközben 8,8 százalékkal marad el 2019-estől szinttől.
Marketing
A kkv-szektorban is erősödik a marketingstratégia szerepe
Rekordot döntött a Marketing Diamond Awards, átadták a 2022. évi elismeréseket.
Január 26-án a budapesti SYMBOL-ban adták át a Marketing Diamond Awards 2022-es elismeréseit. Ismét a Billingo Technologies Zrt. lett „Az Év Megbízója”, a Kreatív Vonalak Kft. pedig az előző évhez hasonlóan „Az Év Ügynöksége” díjat nyerte el. „Az Év Marketingnagykövete” címet pedig a Pentacom ügynökség érdemelte ki a huszonkilenc tagú, meghatározó hazai hirdetőkből és ügynökségi szakemberekből álló zsűri szavazatai alapján.
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards díjat.
– A kezdeményezés alapvető célkitűzése változatlanul az, hogy a hatékony marketingmegoldások elismerésével és azok széleskörű népszerűsítésével a szövetség hozzájáruljon az igényes, szakmailag helyes gyakorlatok elterjedéséhez, valamint segítse a kisebb piaci szereplőket is a minél tudatosabb marketingtevékenység végzésében. A kisebb piaci szereplők, valamint a szerényebb marketing-költségvetésből gazdálkodók esetén még fontosabb feladatunk rávilágítani arra, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha a marketing a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkcióján
– emeli ki az MMSZ elnöke, Hinora Ferenc, aki egyben a szakmai zsűri elnöke is, és aki szerint ez a fajta edukációs célkitűzés egyben a díj kiemelt küldetése is.
Sárospataki Albert, az idén újra elismert Billingo Technologies Zrt. alapítója szerint egyértelműen látszik, hogy azok a szereplők aknázzák ki az üzleti lehetőségeket megfelelően, illetve kezelik a társadalmi és környezeti kihívásokat eredményesen, akik
a marketingre nem pusztán költségtényezőként, hanem sokkal inkább stratégiai területként gondolnak.
Nagy Barna, az idén is díjazott Kreatív Vonalak Kft. ügyvezetője az ügynökségek kiemelt szerepét abban látja, hogy a szerényebb költségvetéssel bíró projektek esetén is a lehető legkreatívabb, leginnovatívabb eszközökkel, megoldásokkal támogassák a vállalkozásokat stratégiai és üzleti céljaik elérésében.
A Marketing Diamond Awards nemcsak abban különbözik a többi szakmai díjtól, hogy a kisebb forrásból kivitelezett megoldásokat, kampányokat, illetve programokat díjazza, hanem a zsűrizési módszer tekintetében is. A pályázat zsűrije idén is két részből állt: az ügynökségi oldalt 14, míg a hirdetőket összesen 15 szakember képviselte a szakmai grémiumban, amelyre nagy munka hárult, hiszen
idén is rekordszámú jelentkező pályázott a Marketing Diamond Awards kiírására: 76 cég összesen 223 nevezése érkezett 14 kategóriába.
A pályázók több mint fele az ügynökségi oldalt képviselte, míg idén már 36 megbízó is pályázatot nyújtott be, amely örömteli növekedést mutat az elmúlt évekhez képest. A legtöbb pályázat a márkaépítés, a design és kreatív megoldások, az online felületen futó kampányok, a tartalommarketing, valamint az eseményalapú aktivációk kategóriájába érkeztek. A soha nem látott mennyiségű pályázatból a zsűri döntése alapján idén összesen 167 gyémántot osztottak ki.
A rekordszintű nevezési szám igazolja, hogy a szakmai elismerések nem csak a nagy ügynökségek és a nagy márkák kiváltsága, hanem a kis költségvetésű kampányok sajátja is lehet. Az idei kiemelt érdeklődés egyben ugyanakkor azt is példázza, hogy
a hazai kkv-ék egyre inkább marketingorientált szervezeteket építenek, amely segítségével a vállalkozások képesek lehetnek megfelelő válaszokat adni a jelenlegi időszak kihívásaira is.
A díjátadót január 26-án tartották a budapesti SYMBOL-ban, az elismerések átadását követően pedig egy kötetlen „networking night”-ra is sor került, amelyen számos hirdető vállalkozás és szolgáltató ügynökség képviselője vett részt.
A Marketing Diamond Awards 2022-es díjazottait IDE KATTINTVA tudja megtekinteni.
Marketing
Az eMAG 50 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól
A webáruház üzemeltetői (Dante International S.A., Extreme Digital- eMAG Kft.) megszegték a korábbi jóvátételi vállalásaikat – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel. Az eMAG tudomásul vette a hatóság döntését, bár azzal nem ért maradéktalanul egyet – közölte a cég.
A közleményben felidézték, hogy a GVH 2021-ben 200 millió forint pénzbírságra és mintegy 4 milliárd forint jóvátételre kötelezte a webáruház üzemeltetőit, mert akciótartási gyakorlatuk tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.
A jogellenes árfeltüntetési gyakorlat korrigálására kiszabott határidő letelte után a GVH megállapította, hogy a fogyasztók jóvátételére szolgáló kuponok beváltása 2021 decemberéig meghaladta a GVH által minimálisan előírt értékhatárt, ugyanakkor hiányosságokat is feltártak:
az eMAG egyes termékeket kizárt a kuponok felhasználásából, valamint a jogsértő árfeltüntetési gyakorlatát sem igazította a vállalásaihoz.
Hozzátették: ugyan a webáruház felhagyott a valótlan árak alkalmazásával és új ár-összehasonlítási alapot vezettek be a beszállító által ajánlott árak (RRP) feltüntetésével, azonban ez továbbra is megtévesztően kelthette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy a webáruház jelentős kedvezményt kínál számukra.
A 2001-ben Romániában alapított vállalat a régió vezető internetes kereskedője, négy országban folytatja tevékenységét: Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban. A magyarországi piacra 2013-ban léptett be.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az eMag a 2020-as üzleti évben 310 dolgozót foglalkoztatott, 2021-ben 343-at. A cég éves nettó árbevétele 2020-ban 52,904 milliárd forint volt, 2021-ben 34,805 milliárd forint. Adózott eredménye 2020-ban 670 millió forint, 2021-ben pedig 893 millió forint volt.
Az eMAG a bírsággal kapcsolatos állásfoglalásában azt közölte az MTI-vel, hogy tudomásul veszik a GVH döntését, bár annak megállapításaival nem értenek maradéktalanul egyet.
Felidézik: 2021-ben a versenyhatósággal megállapodtak egy olyan jóvátételi programról, amelynek keretében több mint 1 milliárd forint kedvezményt biztosítottak a magyarországi ügyfeleknek, a további mintegy 3 milliárd forint értékű, hazai vállalkozásokat támogató program mellett. Mindent megtettek annak érdekében, hogy vállalásaik teljesítését a lehető legátláthatóbb módon igazolják. A legnagyobb hazai e-kereskedőként már hónapokkal a 2022. májusi 28-i határidő előtt az európai Omnibusz Irányelvnek megfelelően tüntették fel akciós áraikat annak ellenére, hogy ez a lépés jelentős versenyhátrányt jelentett a külföldi székhelyről Magyarországra árusító, így a hatóság fókuszába nem kerülő konkurenseikkel szemben – közölte az eMAG.