Kövess minket!

Marketing

Közel 50 000 forintot szánunk karácsonyi ajándékokra

Ruhára, könyvre és szépségápolásra költünk az ünnepekkor a Vatera kutatása szerint

 

  • Idén a legtöbben 4-5 fő részére vásárolnak, átlagosan 46 870 forint értékben
  • A karácsonyi bevásárlólista felét már online szerezzük be
  • A Black Friday különleges akcióival itthon mindössze a vásárlók 5 százaléka számol

 

Karácsonyi dalok a plázákban, tömeg és fahéjillat: indul az év legnagyobb bevásárlássorozata. Az ajándékkeresők több mint 85 százaléka a következő hetekben tervez megvenni szinte mindent, amit majd a fa alá tesz december 24-én – többek között ez derült ki a Vatera saját felhasználói körében végzett friss felméréséből. A válaszadók zöme (36%) 4-5 fő számára tervez vásárolni, valamivel kevesebben (32%) pedig 1-3 személynek. Átlagosan 46 870 forintot szánunk a karácsonyi ajándékokra, és ennek majdnem a felét online költjük majd el.

A nőket jobban elkapja a vásárlási láz

A felmérés eredményei megerősíteni látszanak a sztereotípiákat: míg a legtöbb férfi (41%) maximum 3 személyt ajándékoz meg, addig a nők többsége (36%) 4-5 főnek tervez vásárolni, de sokan (29%) akár 6-10 személynek is kedveskednek.

A kutatás szerint egyre korábbra esik a karácsonyi nagybevásárlás: a kitöltők 37 százaléka novemberre, 41 százaléka pedig december elejére időzíti az ajándékok beszerzését. Ugyanakkor csupán a válaszadók 13 százaléka jár egész évben nyitott szemmel. Meglepő módon a tengerentúlon már-már piros betűs ünnepnek számító Black Fridayre és Dotcommerce dayre is csak kevesen készülnek hazánkban, a válaszadók csupán 5 százaléka számol a különleges akciókkal. Szintén kevesen halogatnak, mindössze a felmérésben részt vevők 3 százaléka hagyja az utolsó pillanatra a vásárlást, és e tekintetben elenyésző a nemek közötti különbség.

Azt adjuk, amit kapni szeretnénk

Az online piactér nemcsak arról kérdezte meg a felhasználóit, hogy milyen ajándékot fognak vásárolni, hanem arról is, hogy mit látnának szívesen a fa alatt. A legtöbben ruhát (73%), könyvet (68%) és szépségápolási terméket (60%) szeretnének kapni, és ezeket is tervezik venni, vagyis hasonló ajándékban gondolkodnak, mint amire saját maguk vágynak. Ennek némileg ellentmondóak a számítástechnikai eszközök (notebook, tablet stb.), amelyek sokak (53%) kívánságlistáján szerepelnek, mégis kevesebben (40%) lepik meg vele szeretteiket. Helyette inkább a háztartási kisgépek kerülnek majd a kosarakba (51%), így előfordulhat, hogy a vágyott új laptop helyett többen egy praktikus robotporszívót találnak a fa alatt, amelyet rögtön be is vethetnek az ünnepek utáni romeltakarítás során. A tervezett ajándékok között előkelő helyen szerepel még a gyerekjáték (61%), ami érthető, hiszen a szülők számára gyermekük boldogsága és kívánságának teljesítése szinte mindennél fontosabb.

Egyre több ajándékot rendelünk online

Idén a karácsonyi bevásárlás felét már online intézzük: átlagosan több mint 23.000 forint értékben pakoljuk tele a virtuális kosarunkat – elsősorban könyvekkel (60%), illetve a már említett háztartási kisgépekkel (59%). Hasonlóképp, túlnyomó részben inkább az internetről rendelünk számítástechnikai eszközöket (62%) és gyerekjátékokat, LEGO-t (72%). Manapság egyre népszerűbb az élmények – például üdülés vagy wellness hétvége –ajándékozása. Az ilyen jellegű meglepetéseket az esetek 91 százalékában szintén az interneten szerezzük be, ahol különféle csomagokat érhetünk el egyszerűen, és sokszor igen kedvezményesen.

A felmérés szerint főleg a kényelem miatt (73%) választjuk a virtuális üzleteket, ami nem csoda, hiszen az online vásárlás sokszor csábítóbb, mint a plázákban tolongás. Fontos döntési szempont még az egyszerű ár-összehasonlítási lehetőség (62%), ráadásul így kedvezőbb árakkal (51%) és szélesebb választékkal (43%) találkozhatunk. Gyakran fordul elő például, hogy olyan termékre bukkanunk az online katalógusban, amit a boltokban nem vagy csak nehezen találnánk meg magunktól.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy online vásárlás esetén házhozszállítást is kérhetünk, ami tovább növeli a kényelemérzetet. „Karácsony előtt ugrásszerűen nő a futárszolgálattal történő kézbesítések aránya. Idő és energia hiányában ugyanis a vásárlóknak gyakran megéri egy picivel többet áldozni az ajándékbeszerzésre, hogy elkerüljék az ilyenkor jellemző zsúfoltságot és sorban állást. A felmérésünkben részt vevők visszajelzései alapján a neten vásárolt tárgyak közel 60 százaléka így jut el idén év végén a vevőkhöz. A fizetési módok tekintetében még mindig a készpénz a legjellemzőbb (36%), de már egyre gyakoribb a banki átutalás (28%) és az online fizetés is (22%)” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom